Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: A nyugati császárok listája, Angelosz Irén német királyné, Angliai Eleonóra gelderni hercegné, Angoulême-i Izabella angol királyné, Aragóniai Izabella francia királyné, Árpád-ház, Barcelonai-ház, Capeting-ház, Charles de Valois, Châtillon Anna magyar királyné, Châtillon Matild valois-i grófné, Courtenay Jolán magyar királyné, Cseh uralkodók házastársainak listája, Fülöp német király, Hainaut-i Izabella francia királyné, I. Henrik brabanti herceg, I. Jakab aragóniai király, I. Lajos magyar király, I. Péter konstantinápolyi latin császár, I. Theobald navarrai király, II. Alfonz aragóniai király, II. András magyar király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Henrik brabanti herceg, II. Péter aragóniai király, II. Vencel cseh király, III. Béla magyar király, III. Fülöp francia király, III. Henrik angol király, III. Kázmér lengyel király, IV. Fülöp francia király, IV. Károly német-római császár, IV. Rudolf osztrák főherceg, IX. Lajos francia király, János angol király, János cseh király, Jolánta latin császárnő, Kasztíliai Blanka francia királyné, Luxemburg-ház, Luxemburgi Katalin osztrák hercegné, Luxemburgi Margit magyar királyné, Magyar uralkodók házastársainak listája, Magyarországi Jolán aragóniai királyné, Margit, Blois grófnője, Mária, Blois grófnője, Morva őrgrófok listája, Német császárnék és királynék listája, Přemysl Erzsébet cseh királyné, Plantagenêt-ház, Prága, ..., Provence-i Eleonóra angol királyné, Provence-i Margit francia királyné, Szent Vitus-székesegyház, Valois-ház, VIII. Alfonz kasztíliai király, VIII. Lajos francia király. Bővíteni index (6 több) »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
Új!!: Valois Blanka német királyné és A nyugati császárok listája · Többet látni »
Angelosz Irén német királyné
Angelina Irén (Konstantinápoly, 1181 körül – 1208) német királyné, Hohenstaufen Fülöp sváb herceg felesége Szülei: II. Izsák bizánci császár és első hitvese, Herina Apai nagyszülei: Ángelosz Andronikosz dukász és Kastamonitissa Eufrozina Iréné édestestvérei.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Angelosz Irén német királyné · Többet látni »
Angliai Eleonóra gelderni hercegné
Angliai Eleonóra (Woodstock, 1318. június 18. – 1355. április 22.) gelderni hercegné.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Angliai Eleonóra gelderni hercegné · Többet látni »
Angoulême-i Izabella angol királyné
Angoulême-i Izabella (1186 vagy 1188 körül – Fontevraud apátság, 1246. június 4.) francia nemesasszony, 1202–1246 között Angoulême grófnője, valamint János angol királlyal kötött házassága révén 1200–1216 között Anglia királynéja, majd X. Hugó lusignani nagyúrral kötött második házassága révén 1220–1246 között La Marche grófnéja.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Angoulême-i Izabella angol királyné · Többet látni »
Aragóniai Izabella francia királyné
Aragóniai Izabella sírja a Saint-Denis-székesegyházban Aragóniai Izabella (1247 – Cosenza, 1271. január 28.) Franciaország királynéja, III. (Merész) Fülöp első felesége, I. (Hódító) Jakab aragóniai király és Magyarországi Jolánta lánya – ezáltal II. András magyar király unokája – volt.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Aragóniai Izabella francia királyné · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Árpád-ház · Többet látni »
Barcelonai-ház
A Barcelonai-ház kifejezés általában az Aragóniai Királyság második királyi dinasztiáját jelöli, de ebből az uralkodói házból, illetve oldalágaiból nem csak Aragónia királyai származtak.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Barcelonai-ház · Többet látni »
Capeting-ház
150px A Capeting-ház vagy Capeting-dinasztia (ismert még mint a Capetingek) Európa egyik legősibb és egyik legkiterjedtebb uralkodócsaládja.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Capeting-ház · Többet látni »
Charles de Valois
Charles de Valois, magyarosan Valois-i Károly névleges aragóniai király és latin császár, III. (Merész) Fülöp francia király és Aragóniai Izabella fia, IV. (Szép) Fülöp öccse, X. (Civakodó) Lajos, V. (Hosszú) Fülöp és IV. (Szép) Károly nagybátyja, a későbbi VI. Fülöp édesapja, ezáltal a Valois-ház alapítója volt.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Charles de Valois · Többet látni »
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Châtillon Anna magyar királyné · Többet látni »
Châtillon Matild valois-i grófné
Châtillon Matild valois-i grófné (1293. – 1358. október 3.) III.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Châtillon Matild valois-i grófné · Többet látni »
Courtenay Jolán magyar királyné
Courtenay Jolán (1197 – Esztergom, 1233. június), magyar királyné, II. András magyar király második felesége, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Courtenay Péter, Auxerre grófja, későbbi (1216–1218) latin császár és Flandriai Jolán leánya, Courtenay Mária nikaiai császárné nővére, Henrik latin császár unokahúga, II. Fülöp Ágost francia király rokona.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Courtenay Jolán magyar királyné · Többet látni »
Cseh uralkodók házastársainak listája
A Cseh Királyság címere A cseh uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat a kezdetektől 1918-ig.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Cseh uralkodók házastársainak listája · Többet látni »
Fülöp német király
Sváb Fülöp, (1177 augusztusa – 1208. június 21. 74. oldal), 1196-tól sváb herceg, 1198-tól német király haláláig; IV. Braunschweigi Ottó riválisa.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Fülöp német király · Többet látni »
Hainaut-i Izabella francia királyné
Hainaut-i Izabella (Lille, 1170. április 23. – Párizs, 1190. március 15.) Franciaország királynéja, II. Fülöp Ágost francia király első felesége, V. Balduin hainaut-i gróf és I. Margit flamand grófnő leánya volt.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Hainaut-i Izabella francia királyné · Többet látni »
I. Henrik brabanti herceg
I. Bátor Henrik (1165 körül – 1235. szeptember 5.) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.
Új!!: Valois Blanka német királyné és I. Henrik brabanti herceg · Többet látni »
I. Jakab aragóniai király
I.
Új!!: Valois Blanka német királyné és I. Jakab aragóniai király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Valois Blanka német királyné és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Péter konstantinápolyi latin császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Péter latin császár.
Új!!: Valois Blanka német királyné és I. Péter konstantinápolyi latin császár · Többet látni »
I. Theobald navarrai király
A Champagne-i házból származó I. (Utószülött, avagy Trubadúr) Theobald (franciául: Thibaut, magyarosan: Tibold), navarrai királyként 1234-től 1253-ig uralkodott, IV.
Új!!: Valois Blanka német királyné és I. Theobald navarrai király · Többet látni »
II. Alfonz aragóniai király
II.
Új!!: Valois Blanka német királyné és II. Alfonz aragóniai király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Valois Blanka német királyné és II. András magyar király · Többet látni »
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Új!!: Valois Blanka német királyné és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »
II. Henrik brabanti herceg
II. Brabanti vagy Harcos Henrik (1207 – 1248. február 1.) középkori nemesúr, 1235-től Brabant és Lothier hercege.
Új!!: Valois Blanka német királyné és II. Henrik brabanti herceg · Többet látni »
II. Péter aragóniai király
II.
Új!!: Valois Blanka német királyné és II. Péter aragóniai király · Többet látni »
II. Vencel cseh király
II. Vencel cseh és lengyel király II.
Új!!: Valois Blanka német királyné és II. Vencel cseh király · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: Valois Blanka német királyné és III. Béla magyar király · Többet látni »
III. Fülöp francia király
III.
Új!!: Valois Blanka német királyné és III. Fülöp francia király · Többet látni »
III. Henrik angol király
III.
Új!!: Valois Blanka német királyné és III. Henrik angol király · Többet látni »
III. Kázmér lengyel király
III.
Új!!: Valois Blanka német királyné és III. Kázmér lengyel király · Többet látni »
IV. Fülöp francia király
IV.
Új!!: Valois Blanka német királyné és IV. Fülöp francia király · Többet látni »
IV. Károly német-római császár
IV.
Új!!: Valois Blanka német királyné és IV. Károly német-római császár · Többet látni »
IV. Rudolf osztrák főherceg
Szent István-dómban, de ma már a Főegyházmegyei Római Katolikus Múzeumban van kiállítva Bécsben. IV.
Új!!: Valois Blanka német királyné és IV. Rudolf osztrák főherceg · Többet látni »
IX. Lajos francia király
IX.
Új!!: Valois Blanka német királyné és IX. Lajos francia király · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: Valois Blanka német királyné és János angol király · Többet látni »
János cseh király
Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János,,; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig.
Új!!: Valois Blanka német királyné és János cseh király · Többet látni »
Jolánta latin császárnő
Flandriai Jolánta (1175–1219), a Latin Császárság uralkodónője 1217–19 között.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Jolánta latin császárnő · Többet látni »
Kasztíliai Blanka francia királyné
VIII. Lajos és Kasztíliai Blanka koronázása (15. századi ábrázolás) Kasztíliai Blanka Franciaország királynéja és több alkalommal régense, VIII. Alfonz kasztíliai király és Eleonóra (1162–1214), II. Henrik angol király és Aquitániai Eleonóra unokája, VIII. (Oroszlán) Lajos francia uralkodó felesége, IX. (Szent) Lajos és Anjou Károly szicíliai, nápolyi, albán, akháj és névleges jeruzsálemi uralkodó édesanyja volt.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Kasztíliai Blanka francia királyné · Többet látni »
Luxemburg-ház
A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Luxemburg-ház · Többet látni »
Luxemburgi Katalin osztrák hercegné
Luxemburgi Katalin (ismert még mint Csehországi Katalin,,; 1342. augusztus 19. – 1395. április 26.), a Luxemburg-házból származó cseh és német királyi hercegnő, aki IV. Habsburg Rudolffal kötött házassága révén osztrák hercegné 1365-ig, majd V. Bajor Ottóval kötött második házassága révén bajor hercegné és brandenburgi választófejedelemné.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Luxemburgi Katalin osztrák hercegné · Többet látni »
Luxemburgi Margit magyar királyné
Luxemburgi Margit (Prága, 1335. május 24. – Visegrád, 1349. szeptember 7.), csehül: Markéta Lucemburská, németül: Margarethe von Luxemburg, horvátul: Margareta Luksemburška, olaszul: Margherita di Boemia, lengyelül: Małgorzata Luksemburska, megkülönböztetve az azonos nevű, de már az ő halála után született húgától, Luxemburgi Margit (1373–1410) hercegnőtől, az idősebb jelzővel is illetik, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, magyar királyné.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Luxemburgi Margit magyar királyné · Többet látni »
Magyar uralkodók házastársainak listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar királyné.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Magyar uralkodók házastársainak listája · Többet látni »
Magyarországi Jolán aragóniai királyné
Árpád-házi Jolán aragóniai királyné, született Jolán magyar királyi hercegnő (katalánul: Violant d'Hongria, aragóniai nyelven: reina Biolant d’Aragón / Violant d’Hongría,; Esztergom, 1219 után – Huesca, 1251. október 9.) magyar királyi hercegnő, házassága révén Aragónia–Katalónia királynéja és Montpellier úrnője.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Magyarországi Jolán aragóniai királyné · Többet látni »
Margit, Blois grófnője
Margit (1170 – 1230. július 12.) Blois grófnője 1218 és 1230 között.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Margit, Blois grófnője · Többet látni »
Mária, Blois grófnője
Mária (1200–1241) Blois grófnője volt 1230 és 1241 között.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Mária, Blois grófnője · Többet látni »
Morva őrgrófok listája
Az alábbi lista Morva Őrgrófság uralkodóit tartalmazza, akik gyakran egybeestek az aktuális cseh királlyal is.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Morva őrgrófok listája · Többet látni »
Német császárnék és királynék listája
Margit császárné (1311–1356), saját jogán pedig Hainaut és Holland grófnője II. Margit néven. Nő nem viselhette a német királyi címet és a császári címet sem.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Német császárnék és királynék listája · Többet látni »
Přemysl Erzsébet cseh királyné
Přemysl Erzsébet (ismert még mint Csehországi Erzsébet,; Prága, 1292. január 20. – Prága, 1330. szeptember 28.), a Přemysl-házból származó cseh királyi hercegnő, II. Vencel cseh és lengyel király és Habsburg Juta osztrák hercegnő ötödik gyermeke, aki Vak János cseh királlyal kötött házassága révén Csehország királynéja 1310 és 1330 között.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Přemysl Erzsébet cseh királyné · Többet látni »
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Plantagenêt-ház · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Prága · Többet látni »
Provence-i Eleonóra angol királyné
Provence-i Eleonóra angol királyné (Aix-en-Provence, 1223. – 1291. június 24.) IV.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Provence-i Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Provence-i Margit francia királyné
Provence-i Margit (1221 – Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Provence-i Margit francia királyné · Többet látni »
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-ház egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott.
Új!!: Valois Blanka német királyné és Valois-ház · Többet látni »
VIII. Alfonz kasztíliai király
VIII.
Új!!: Valois Blanka német királyné és VIII. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »
VIII. Lajos francia király
VIII.
Új!!: Valois Blanka német királyné és VIII. Lajos francia király · Többet látni »
