Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vörösmart

Index Vörösmart

Vörösmart (horvátul Zmajevac, római kori nevén Ad Novas) drávaszögi falu a Duna egyik holtága mellett.

35 kapcsolatok: Ókori Róma, Baranya vármegye, Baranyavári járás, Bor (ital), Drávaköz, Duna, Falu, Garai család, Halászat, Hercegszöllős, Holtág, Horvát nyelv, Horvátok, I. Mátyás magyar király, Kálvinizmus, Középkor, Kiskőszeg, Magyarok, Malom, Mezőváros, Római katolikus egyház, Szerbek, Trianoni békeszerződés, V. Ferdinánd magyar király, 1246, 1719, 18. század, 1818, 1841, 1872, 1881, 19. század, 1948, 1991, 2001.

Ókori Róma

Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.

Új!!: Vörösmart és Ókori Róma · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Baranya vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.

Új!!: Vörösmart és Baranya vármegye · Többet látni »

Baranyavári járás

A Baranyavári járás Baranya vármegye legdélebbi járása volt 1941.

Új!!: Vörösmart és Baranyavári járás · Többet látni »

Bor (ital)

A bor a szőlő erjesztésével készült alkoholos ital, időnként azonban a borok közé sorolják az egyéb gyümölcsökből készült gyümölcsborokat is.

Új!!: Vörösmart és Bor (ital) · Többet látni »

Drávaköz

Baranya vármegye felosztása 1920-ban. A Drávaközt sárga szín jelöli A Drávaköz, azaz „baranyai löszhát”) a Dráva és a Duna közötti területnek elsősorban. Egyéb elnevezései: Drávaszög, Drávazug, Baranyai Hegyalja. Az egykori Magyar Királyságban Dél-Baranya vagy Alsó-Baranya néven is emlegették, mivel a terület a történelmi Baranya vármegye déli részét alkotta. Ma nagyrészt Horvátország északkeleti régióját képezi, egy kisebb területe pedig Magyarországhoz tartozik (Béda-Karapancsa). A Drávaszög kifejezést ma már főleg a horvátországi terület megnevezésére alkalmazzák, amelyet a Duna-Dráva és a magyar-horvát államhatár ölel át. Tehát a Drávaszög és a Drávaköz ma nem teljesen azonos fogalom! Ez a terület ezenkívül Baranya-háromszög vagy Baranyai háromszög néven is ismert, Horvátországban pedig egyszerűen csak a Baranya (Baranja) névvel jelölik.

Új!!: Vörösmart és Drávaköz · Többet látni »

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

Új!!: Vörösmart és Duna · Többet látni »

Falu

Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.

Új!!: Vörösmart és Falu · Többet látni »

Garai család

A Garai család középkori magyar főnemesi család volt, melynek tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Királyság történetében.

Új!!: Vörösmart és Garai család · Többet látni »

Halászat

Balatoni halászat - 1901 thumb A halászat a halak elfogásával foglalkozó tevékenység.

Új!!: Vörösmart és Halászat · Többet látni »

Hercegszöllős

Hercegszöllős (horvátul Kneževi Vinogradi) falu Eszék-Baranya megyében, Horvátországban, 1998-tól községközpont.

Új!!: Vörösmart és Hercegszöllős · Többet látni »

Holtág

Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.

Új!!: Vörösmart és Holtág · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Vörösmart és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvátok

A horvátok (régiesen krobótok) délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező államokban élnek.

Új!!: Vörösmart és Horvátok · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Vörösmart és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Új!!: Vörösmart és Kálvinizmus · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Vörösmart és Középkor · Többet látni »

Kiskőszeg

Kiskőszeg (horvátul Batina, németül Donau-Drau-Winkel) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Vörösmart és Kiskőszeg · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és Magyarok · Többet látni »

Malom

A Malomipari Múzeum épülete Budapesten A malom szilárd anyagok őrlésére szolgáló berendezés illetve létesítmény.

Új!!: Vörösmart és Malom · Többet látni »

Mezőváros

A mezőváros (latinul oppidum) földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Új!!: Vörösmart és Mezőváros · Többet látni »

Római katolikus egyház

A (római) katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény közössége.

Új!!: Vörösmart és Római katolikus egyház · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Vörösmart és Szerbek · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

Apponyi Albert 1920. január 15-én megérkezik a francia külügyminisztériumba, hogy átvegye a békeszerződés tervezetét a külügyminisztérium híres óratermében (''Salle de l'horloge'')http://www.rubicon.hu/ma_files/2014_06_56.pdf Somssich László gróf A trianoni béketárgyalások, rubicon.huhttp://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_Mult_1991/?query.

Új!!: Vörösmart és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

V. Ferdinánd magyar király

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó, I. Ferenc császár és király és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné és királyné második gyermekeként született osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki 1835-től osztrák császár és lombard–velencei király I. Ferdinánd néven, valamint magyar és cseh király V. Ferdinánd néven.

Új!!: Vörösmart és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

1246

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1246 · Többet látni »

1719

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1719 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Vörösmart és 18. század · Többet látni »

1818

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1818 · Többet látni »

1841

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1841 · Többet látni »

1872

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1872 · Többet látni »

1881

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1881 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Vörösmart és 19. század · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1948 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 1991 · Többet látni »

2001

Nincs leírás.

Új!!: Vörösmart és 2001 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »