Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vénusz

Index Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

173 kapcsolatok: Akacuki, Akkumulátor (energiatároló), Amerikai Egyesült Államok, Aphrodite Terra, Arecibo Obszervatórium, Argon, Ausztrália (kontinens), Babilónia, Becsapódási kráter, Belépés a légkörbe, Bolygó, Cassini–Huygens, Celsius-skála, Ceres (törpebolygó), Csillagászati egység, Dél-Amerika, December 14., December 15., December 4., December 9., Doppler-effektus, Elongáció (csillagászat), Elongáció (egyértelműsítő lap), Eris (törpebolygó), Eső, Fény, Föld, Föld-típusú bolygók, Földkéreg, Földköpeny, Február 12., Február 5., Felhő, Galileo, Galileo Galilei, Görög mitológia, Geokémia, Gramm, Halley-üstökös, Haumea (törpebolygó), Hawaii, Hélium, Heliocentrikus pálya, Hidrogén, Hidrogén-fluorid, Hidrogén-klorid, Hintamanőver, Hold, Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, ..., Ionoszféra, Ishtar Terra, Istár, James Clerk Maxwell, Japán, Jászai Mari, Június 8., Jupiter, Kaldera, Karbonil-szulfid, Kén, Kén-dioxid, Kénsav, Képalkotó spektrometria, Kelvin, Kezdő hosszúsági kör, Kilogramm, Kilométer, Kozmikus sugárzás, Láva, Léggömb, Légkör, Lemeztektonika, Leszállóegység, Magellan űrszonda, Magnitúdó, Mariner–1, Mariner–10, Mariner–2, Mariner–4, Mariner–5, Maxwell Montes, Mágneses mező, Május 18., Május 4., Március 1., Mennydörgés, Merkúr, MESSENGER, Mihail Vasziljevics Lomonoszov, Mikrohullám, Mozgási energia, Nap, Naprendszer, Napszél, Neith (feltételezett hold), Nemzetközi Csillagászati Unió, Neon, Nitrogén, November 9., Október 18., Október 19., Orbiter, Orczy Emma, Pioneer Venus-program, Pioneer–12, Pioneer–13, Planetológia, Plazma, Rádiólokátor, Rádiótávcső, Római mitológia, Retrográd mozgás, Schröter-effektus, Spektroszkópia, Szaturnusz, Szélanya, Szén, Szén-dioxid, Szén-monoxid, Szubdukció, Tűzhányó, Törpebolygó, UFO, Vega program, Vega–1, Vega–2, Venus, Venus Express, Venyera-program, Venyera–1, Venyera–10, Venyera–11, Venyera–12, Venyera–13, Venyera–14, Venyera–15, Venyera–16, Venyera–2, Venyera–3, Venyera–4, Venyera–5, Venyera–6, Venyera–7, Venyera–8, Venyera–9, Villám, Vulkáni hamu, Zond–1, 17. század, 1900-as évek, 1920-as évek, 1950-es évek, 1960-as évek, 1961, 1962, 1966, 1967, 1970, 1970-es évek, 1974, 1978, 1980, 1983, 1985, 1986, 1989, 1994, 20. század, 2004, 2005, 2006, 2010. Bővíteni index (123 több) »

Akacuki

Az Akacuki (japánul hajnal, korábbi nevein Planet-C vagy Venus Climate Orbiter, VCO, angolos írásmóddal: Akatsuki) a Vénusz kutatására indított japán űrszonda.

Új!!: Vénusz és Akacuki · Többet látni »

Akkumulátor (energiatároló)

Nikkel-hidrid akkumulátorok töltőben Az akkumulátor energiatároló berendezés, amely töltéskor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja át, vegyi energia formájában huzamosabb ideig tárolni tudja, majd kisütéskor villamos energiává alakítja vissza.

Új!!: Vénusz és Akkumulátor (energiatároló) · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába.

Új!!: Vénusz és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Aphrodite Terra

Az Aphrodite Terra topográfiai térképe Az Aphrodite Terra a Vénusz egyenlítője közelében található magasföld, a bolygó két kontinensének egyike.

Új!!: Vénusz és Aphrodite Terra · Többet látni »

Arecibo Obszervatórium

Az obszervatórium felülről A teleszkóp antennája Az Arecibo Obszervatórium a RATAN 600 után világ második legnagyobb rádiótávcsöve, mely a karib-tengeri Puerto Ricóban fekvő Arecibótól délnyugatra található.

Új!!: Vénusz és Arecibo Obszervatórium · Többet látni »

Argon

|- | Hármaspont || 83,8058 K (−189,3442 °C), 69 kPa |- | Kritikus hőmérséklet || 150,87 K (−122,28 °C) |- | Kritikus nyomás || 4,898 MPa Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.

Új!!: Vénusz és Argon · Többet látni »

Ausztrália (kontinens)

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztrália természetföldrajzi értelemben, azaz az összefüggő szárazulatok kiterjedését tekintve a legkisebb jelenkori kontinens.

Új!!: Vénusz és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »

Babilónia

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.

Új!!: Vénusz és Babilónia · Többet látni »

Becsapódási kráter

A Kaali-meteoritkráterek fő becsapódási krátere az észtországi Saaremaa szigeténhttp://muinas.struktuur.ee/projektid/ecp/kaali/en/index.html Kaali-meteoritkráterek honlapja Esők tengerében (Apollo–17) A becsapódási kráterek olyan kráterek, amelyek kozmikus anyagoktól – meteoroktól, üstökösöktől vagy kisbolygóktól – származnak.

Új!!: Vénusz és Becsapódási kráter · Többet látni »

Belépés a légkörbe

A belépés a légkörbe az űrhajók, űrszondák vagy természetes eredetű tárgyak (meteoritok, üstökösök) a világűrből kiindulva a légkörben való haladásának folyamata.

Új!!: Vénusz és Belépés a légkörbe · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: Vénusz és Bolygó · Többet látni »

Cassini–Huygens

A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el.

Új!!: Vénusz és Cassini–Huygens · Többet látni »

Celsius-skála

A Celsius-skála egy hőmérsékleti skála.

Új!!: Vénusz és Celsius-skála · Többet látni »

Ceres (törpebolygó)

A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres), a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, több kilométer kiterjedésű területeken van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.

Új!!: Vénusz és Ceres (törpebolygó) · Többet látni »

Csillagászati egység

A csillagászati egység egy SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használatos.

Új!!: Vénusz és Csillagászati egység · Többet látni »

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdtérkép Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Új!!: Vénusz és Dél-Amerika · Többet látni »

December 14.

Névnapok: Szilárda, Agnabella, Agnella, Beriszló, Bertold, Boleszláv, Boroszló, Ders, Derzs, Konor, Konrád, Kurt, Szilárd, Szilárdka.

Új!!: Vénusz és December 14. · Többet látni »

December 15.

Névnapok: Valér, Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.

Új!!: Vénusz és December 15. · Többet látni »

December 4.

Névnapok: Borbála, Ada, Adelina, Adelinda, Adina, Adna, Alinda, Armida, Armilla, Babiána, Babita, Barbara, Barbarella, Baucisz, Biri, Bonnie, Bora, Bóra, Bori, Boris, Boriska, Borka, Boróka, Ciklámen, Emerita, Hágár, Mór, Móric, Péter, Pető, Reginald, Varínia.

Új!!: Vénusz és December 4. · Többet látni »

December 9.

Névnapok: Natália, Ábel, Delila, Filotea, Gardénia, Georgina, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Leona, Natali, Natasa, Noella, Péter, Pető, Piládész, Üdvöske, Valéria, Zsorzsett.

Új!!: Vénusz és December 9. · Többet látni »

Doppler-effektus

A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.

Új!!: Vénusz és Doppler-effektus · Többet látni »

Elongáció (csillagászat)

Az elongáció a csillagászatban az a szög, ami általában a Nap és egy bolygó között látszik, rendszerint a Földről nézve.

Új!!: Vénusz és Elongáció (csillagászat) · Többet látni »

Elongáció (egyértelműsítő lap)

* lásd: Transzláció (biológia).

Új!!: Vénusz és Elongáció (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Eris (törpebolygó)

A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris Düsznomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Observatory felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris, (136199) Eris (ideiglenesen 2003 UB313, korábbi ragadványnevén Xéna) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben, és a kilencedik legnagyobb, közvetlenül a Nap körül keringő test.

Új!!: Vénusz és Eris (törpebolygó) · Többet látni »

Eső

IndiábanEső Budapesten Az eső a csapadékok egy olyan formája, ami különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a Föld felszínére a felhőkből.

Új!!: Vénusz és Eső · Többet látni »

Fény

Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.

Új!!: Vénusz és Fény · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Vénusz és Föld · Többet látni »

Föld-típusú bolygók

A Föld-típusú bolygók megnevezéssel jelenleg négy szilárd felszínű bolygótestet foglalunk egy csoportba: a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot.

Új!!: Vénusz és Föld-típusú bolygók · Többet látni »

Földkéreg

A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.

Új!!: Vénusz és Földkéreg · Többet látni »

Földköpeny

A Föld belső szerkezete A Föld belső szerkezetének feltérképezése a földrengéshullámok segítségével A földköpeny a Föld egy közel 2900 km vastag szilárd halmazállapotú burka, mely a bolygó vasban gazdag magját burkolja be.

Új!!: Vénusz és Földköpeny · Többet látni »

Február 12.

Névnapok: Lídia, Lívia + Álea, Bán, Erátó, Eulália, Lida, Lilla, Liviána, Livianna, Reginald.

Új!!: Vénusz és Február 12. · Többet látni »

Február 5.

Névnapok: Ágota, Ingrid + Abiáta, Adelaida, Adelheid, Agáta, Agrippína, Akilina, Alett, Alida, Elke, Eta, Etelka, Heidi, Izrael, Jáfet, Kájusz, Kolos, Kolozs, Léda, Modeszta, Modesztusz.

Új!!: Vénusz és Február 5. · Többet látni »

Felhő

Cumulus felhő Felhőesztétika A felhő a légkörben lebegő apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza.

Új!!: Vénusz és Felhő · Többet látni »

Galileo

A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.

Új!!: Vénusz és Galileo · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Vénusz és Galileo Galilei · Többet látni »

Görög mitológia

Zeusz mellszobra, (Sala Rotonda, Museo Pio-Clementino, Vatikán) Paióniosz Niké szobra. A fennmaradt felirat szerint a messzénéiek és a naupaktosziak ajánlották Zeusznak i.e. 425-ben, a péloponnészoszi háborúban a spártaiak feletti győzelmük hadizsákmányának a tizedéből A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.

Új!!: Vénusz és Görög mitológia · Többet látni »

Geokémia

A geokémia a Föld és egyes részeinek kémiai összetételét vizsgáló tudomány.

Új!!: Vénusz és Geokémia · Többet látni »

Gramm

A gramm, jele g, a tömeg egyik mértékegysége.

Új!!: Vénusz és Gramm · Többet látni »

Halley-üstökös

A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét), a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, melyet minden 75-76.

Új!!: Vénusz és Halley-üstökös · Többet látni »

Haumea (törpebolygó)

Neptunusz (szürke) pályája A Haumea a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.

Új!!: Vénusz és Haumea (törpebolygó) · Többet látni »

Hawaii

Hawaii (hawaii nyelven Mokuāina o Hawaii) az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama.

Új!!: Vénusz és Hawaii · Többet látni »

Hélium

A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Vénusz és Hélium · Többet látni »

Heliocentrikus pálya

Andreas Cellarius: ''Harmonia Macrocosmica'' - A Naprendszer ábrázolása 1660-ban Heliocentrikus pályának nevezzük az olyan égi mechanikai pályát, melynek egyik fókuszpontjában a Nap van.

Új!!: Vénusz és Heliocentrikus pálya · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Vénusz és Hidrogén · Többet látni »

Hidrogén-fluorid

A hidrogén-fluorid (HF, régiesen fluor-hidrogén) szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz vagy folyadék.

Új!!: Vénusz és Hidrogén-fluorid · Többet látni »

Hidrogén-klorid

A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl.

Új!!: Vénusz és Hidrogén-klorid · Többet látni »

Hintamanőver

Sebesség növelése hintamanőverrel Sebesség csökkentése hintamanőverrel A gravitációs hintamanőver az égi mechanikában és az űrhajózásban egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására.

Új!!: Vénusz és Hintamanőver · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve.

Új!!: Vénusz és Hold · Többet látni »

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Új!!: Vénusz és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »

Infravörös sugárzás

Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.

Új!!: Vénusz és Infravörös sugárzás · Többet látni »

Ionoszféra

Az atmoszféra rétegekre oszlásabal oldali görbe: hőmérsékletjobb oldali görbe: az ionoszféra elektronsűrűsége Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya.

Új!!: Vénusz és Ionoszféra · Többet látni »

Ishtar Terra

Az Ishtar Terra topográfiai térképe Az Ishtar Terra a Vénusz két kontinensének egyike (a másik az Aphrodite Terra), az északi félgömbön található.

Új!!: Vénusz és Ishtar Terra · Többet látni »

Istár

Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.

Új!!: Vénusz és Istár · Többet látni »

James Clerk Maxwell

James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Cambridge (Anglia), 1879. november 5.), skót matematikus-fizikus.

Új!!: Vénusz és James Clerk Maxwell · Többet látni »

Japán

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és Japán · Többet látni »

Jászai Mari

Jászai Mari (születéskori neve: Krippel Mária, a születési anyakönyv szerint Kripl Maria Anna) (Ászár, 1850. február 24. – Budapest, Krisztinaváros, 1926. október 5.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika.

Új!!: Vénusz és Jászai Mari · Többet látni »

Június 8.

Névnapok: Medárd, Aglent, Ágnes, Agnéta, Helga, Elga, Ellák, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.

Új!!: Vénusz és Június 8. · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Vénusz és Jupiter · Többet látni »

Kaldera

Szantorini műholdképe A Kráter-tó, Oregonban A kaldera vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló horpadály, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.

Új!!: Vénusz és Kaldera · Többet látni »

Karbonil-szulfid

A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető.

Új!!: Vénusz és Karbonil-szulfid · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Új!!: Vénusz és Kén · Többet látni »

Kén-dioxid

A kén-dioxid (O2) egy kémiai vegyület.

Új!!: Vénusz és Kén-dioxid · Többet látni »

Kénsav

A kénsav (H2O4) színtelen, nagy sűrűségű folyadék, kétértékű, erős ásványi sav.

Új!!: Vénusz és Kénsav · Többet látni »

Képalkotó spektrometria

A hiperspektrális távérzékelés során számos (10-100-as nagyságrendű) sávban készül spektrum az adott terület egyes pontjairól; az egyes spektrumokat magában foglaló képpontokból pedig kép állítható össze (képalkotó spektrometria).

Új!!: Vénusz és Képalkotó spektrometria · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Új!!: Vénusz és Kelvin · Többet látni »

Kezdő hosszúsági kör

A Föld kezdő hosszúsági köre A kezdő hosszúsági kör (nevezik kezdődélkörnek, kezdőmeridiánnak, nullmeridiánnak is) az égitestek földrajzi koordinátáinak az észak-dél irányú, saroktól sarokig terjedő hosszúsági fokbeosztásának kezdő délköre, melynek értéke 0°.

Új!!: Vénusz és Kezdő hosszúsági kör · Többet látni »

Kilogramm

Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián rögzítették A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.

Új!!: Vénusz és Kilogramm · Többet látni »

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixe).

Új!!: Vénusz és Kilométer · Többet látni »

Kozmikus sugárzás

A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.

Új!!: Vénusz és Kozmikus sugárzás · Többet látni »

Láva

Lávaszökőkút a Hawaii-szigeteken Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.

Új!!: Vénusz és Láva · Többet látni »

Léggömb

Meteorológiai léggömb A léggömb vagy légballon levegővel vagy a levegőnél kisebb sűrűségű anyaggal töltött ballon.

Új!!: Vénusz és Léggömb · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Új!!: Vénusz és Légkör · Többet látni »

Lemeztektonika

A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek mozgásának előrejelzése A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.

Új!!: Vénusz és Lemeztektonika · Többet látni »

Leszállóegység

A Viking lander makettja A leszállóegység vagy lander olyan űrszonda, amely egy másik bolygó vagy hold felszínén végez vizsgálatokat.

Új!!: Vénusz és Leszállóegység · Többet látni »

Magellan űrszonda

A NASA Magellan űrszondája több mint négy évig gyűjtött adatokat a Vénuszról.

Új!!: Vénusz és Magellan űrszonda · Többet látni »

Magnitúdó

A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.

Új!!: Vénusz és Magnitúdó · Többet látni »

Mariner–1

A Mariner–1 a NASA Mariner-programjának első űrszondája.

Új!!: Vénusz és Mariner–1 · Többet látni »

Mariner–10

Mariner–10 az amerikai Mariner-program tizedik űrszondája.

Új!!: Vénusz és Mariner–10 · Többet látni »

Mariner–2

Mariner–2 az amerikai Mariner-program második űrszondája, Vénusz-szonda.

Új!!: Vénusz és Mariner–2 · Többet látni »

Mariner–4

A Mariner–4 az amerikai Mariner-program negyedik űrszondája.

Új!!: Vénusz és Mariner–4 · Többet látni »

Mariner–5

Mariner–5 az amerikai Mariner-program ötödik űrszondája, sikeres Vénusz-szonda.

Új!!: Vénusz és Mariner–5 · Többet látni »

Maxwell Montes

A Maxwell Montes egy hegység a Vénuszon, amelynek csúcsa egyben a bolygó felszínének legmagasabb, 17 km-es pontja is.

Új!!: Vénusz és Maxwell Montes · Többet látni »

Mágneses mező

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.

Új!!: Vénusz és Mágneses mező · Többet látni »

Május 18.

Névnapok: Alexandra, Erik, Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.

Új!!: Vénusz és Május 18. · Többet látni »

Május 4.

Névnapok: Flórián, Mónika, Amál, Amália, Amélia, Amilla, Antónia, Bulcsú, Elma, Florianna, Florin, Florina, Flóris, Fóris, Gotárd, Gothárd, Kocsárd, László, Pelágiusz, Szilvánusz.

Új!!: Vénusz és Május 4. · Többet látni »

Március 1.

A római és a Julián naptárban ez az új év napja.

Új!!: Vénusz és Március 1. · Többet látni »

Mennydörgés

Eső és távoli mennydörgés hangfelvétele A mennydörgés a villámlás hatására bekövetkező intenzív hangjelenség.

Új!!: Vénusz és Mennydörgés · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Új!!: Vénusz és Merkúr · Többet látni »

MESSENGER

A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja.

Új!!: Vénusz és MESSENGER · Többet látni »

Mihail Vasziljevics Lomonoszov

Mihail Vasziljevics Lomonoszov (Gyenyiszovka, 1711. november 19. – Szentpétervár, 1765. április 15.) világhírű orosz polihisztor.

Új!!: Vénusz és Mihail Vasziljevics Lomonoszov · Többet látni »

Mikrohullám

A mikrohullámok olyan elektromágneses hullámok, amelyeknek a frekvenciája nagyjából 0,3-300 GHz közötti, ennek megfelelően a hullámhosszuk 1 m–1 mm között van.

Új!!: Vénusz és Mikrohullám · Többet látni »

Mozgási energia

A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.

Új!!: Vénusz és Mozgási energia · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Vénusz és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolság- és méretarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Vénusz és Naprendszer · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Új!!: Vénusz és Napszél · Többet látni »

Neith (feltételezett hold)

Neithnek nevezték el azt az objektumot, amit először Giovanni Domenico Cassini látott és a Vénusz holdjának hitte.

Új!!: Vénusz és Neith (feltételezett hold) · Többet látni »

Nemzetközi Csillagászati Unió

A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet.

Új!!: Vénusz és Nemzetközi Csillagászati Unió · Többet látni »

Neon

A neon egy kémiai elem, nemesgáz.

Új!!: Vénusz és Neon · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Új!!: Vénusz és Nitrogén · Többet látni »

November 9.

Névnapok: Tivadar, Bozsidár, Bozsó, Bozsóka, Fedor, Nátán, Nátánael, Nátániel, Oresztész, Teodor, Tihamér, Ugocsa, Ugron.

Új!!: Vénusz és November 9. · Többet látni »

Október 18.

Névnapok: Lukács, Ambrus, Jusztusz.

Új!!: Vénusz és Október 18. · Többet látni »

Október 19.

Névnapok: Nándor, Alárd, Berény, Federika, Ferdinánd, Fernandó, Frida, Friderika, Izsák, Joel, Laura, Lauretta, Lora, Lorella, Lorett, Lúciusz, Pál, Pável, Péter, Pető, Pósa.

Új!!: Vénusz és Október 19. · Többet látni »

Orbiter

Az orbiter vagy keringő egység egy idegen égitest körül keringő űrszonda.

Új!!: Vénusz és Orbiter · Többet látni »

Orczy Emma

Emma tizenhárom évesen Emma Orczy vagy báró orci Orczy Emma (Tarnaörs, 1865. szeptember 23. – London, 1947. november 12.) magyar származású angol írónő.

Új!!: Vénusz és Orczy Emma · Többet látni »

Pioneer Venus-program

A Pioneer Venus-program a NASA Pioneer-programjának a kiterjesztése volt, amelynek keretében vizsgálták a Vénusz légkörét és környezetét.

Új!!: Vénusz és Pioneer Venus-program · Többet látni »

Pioneer–12

Pioneer–12 vagy Pioneer Venus Orbiter (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították a Vénusz körzetébe, bolygóközi szonda.

Új!!: Vénusz és Pioneer–12 · Többet látni »

Pioneer–13

Pioneer–13 vagy Pioneer Venus Multiprobe (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében utolsónak indították a Vénusz körzetébe, bolygóközi szonda.

Új!!: Vénusz és Pioneer–13 · Többet látni »

Planetológia

''Az Apollo–15 Hold körül keringő egységének felvétele az Arisztarkhosz-krátertől északra található „folyóvölgyekről”, melyek valószínűleg beroppant lávacsatornák. Két völgy alakja a Magyar Alföldön áthaladó Duna és Tisza vonalához nagyon hasonló lefutású, csak harmad akkora méretben található a Holdon.'' A planetológia új interdiszciplináris tudományág, amely a csillagászatból és a földtudományokból fejlődött ki.

Új!!: Vénusz és Planetológia · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett.

Új!!: Vénusz és Plazma · Többet látni »

Rádiólokátor

Nagy hatótávolságú rádiólokátor antennája Pave Paws típusú korai rakétariasztó lokátor Hidegfront meterológiai radar indikátorán A Kőris-hegyi Radarállomás 1993 decemberében. A forgó lokátor a gömbszerű burkolaton belül van, amely a rádióhullámokat átengedi. A rádiólokátor, rövidebben radar (a Radio Detection And Ranging, magyarul rádióérzékelés és távmérés) olyan berendezés, mely az általa kisugárzott rádióhullámok (3 MHz – 110 GHz frekvencia, 100 m – 2,7 mm hullámhossz) visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét tudja megállapítani.

Új!!: Vénusz és Rádiólokátor · Többet látni »

Rádiótávcső

A rádiótávcső (rádióteleszkóp) a rádióhullámok tartományába tartozó elektromágneses sugárzás összegyűjtésére és segítségükkel távoli objektumok megfigyelésére szolgáló, jellemzően a csillagászatban (melynek a rádiótartománnyal foglalkozó ága a rádiócsillagászat) használt eszköz, egyfajta irányított rádióantenna.

Új!!: Vénusz és Rádiótávcső · Többet látni »

Római mitológia

A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.

Új!!: Vénusz és Római mitológia · Többet látni »

Retrográd mozgás

Mars látszólagos retrográd mozgása az égbolton, 2003-ban A Mars retrográd mozgásának ábrázolása a geocentrikus világkép alapján(Johannes Kepler illusztrációja az ''Astronomia Nova'' 1609-es kiadásában) Retrográd mozgásnak nevezzük a csillagászatban egy természetes vagy mesterséges égitest olyan mozgását, ami az adott rendszerben lévő legtöbb égitest mozgásával ellentétes irányú.

Új!!: Vénusz és Retrográd mozgás · Többet látni »

Schröter-effektus

A Schröter-effektus az a jelenség, amikor a Vénusz megfigyelt és kiszámított fázisa nem esik egy időbe.

Új!!: Vénusz és Schröter-effektus · Többet látni »

Spektroszkópia

A spektroszkópia a spektrumok készítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.

Új!!: Vénusz és Spektroszkópia · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Vénusz és Szaturnusz · Többet látni »

Szélanya

Szélanya vagy Szélanyó a magyar hiedelemvilágban fellelhető szellem.

Új!!: Vénusz és Szélanya · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Új!!: Vénusz és Szén · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi magyar nevén szénéleg) légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Vénusz és Szén-dioxid · Többet látni »

Szén-monoxid

A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz.

Új!!: Vénusz és Szén-monoxid · Többet látni »

Szubdukció

A szubdukciós zóna metszete Szubdukcióról akkor beszélünk, amikor a viszonylag sűrű óceáni kőzetlemez kontinens peremének vagy másik óceáni kőzetlemeznek ütközve alábukik, és mélyen behatol a Föld köpenyébe.

Új!!: Vénusz és Szubdukció · Többet látni »

Tűzhányó

Az olaszországi Stromboli egyik kitörése Sunset Crater, Arizona, Amerikai Egyesült Államok Az indonéziai Rinjani vulkán A salvadori Chinameca vulkán A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Új!!: Vénusz és Tűzhányó · Többet látni »

Törpebolygó

A Ceres törpebolygó a Hubble űrtávcső képén; jól láthatóan gömb alakú A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere A Pluto (törpebolygó) megközelítőleg színazonos felvétele a Hubble űrteleszkóp felvételén Haumea holdjaival, a Hiʻiaka és Namaka (művészi szemmel) Makemake elképzelt látképe (művészi szemmel) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.

Új!!: Vénusz és Törpebolygó · Többet látni »

UFO

július 9-én. Elképzelhető, hogy a Föld felső légkörébe belépett meteoroid volt napkutyákat ábrázol UFO leszállópálya, Cachi, Argentína Az UFO (angol betűszó: Unidentified Flying Object, magyar jelentése: „azonosítatlan repülő tárgy”, a köznyelvben egyszerűen ufó) olyan repülő objektum, melyet nem azonosítottak.

Új!!: Vénusz és UFO · Többet látni »

Vega program

A Vega szovjet űrszondákat a Vénusz, (oroszul Венера) és a Halley-üstökös (oroszul kомета Галлея) tanulmányozására bocsátották fel.

Új!!: Vénusz és Vega program · Többet látni »

Vega–1

A Vega–1 a szovjet Vega-program első űrszondája.

Új!!: Vénusz és Vega–1 · Többet látni »

Vega–2

A Vega–2 a szovjet Vega-program első űrszondája.

Új!!: Vénusz és Vega–2 · Többet látni »

Venus

A Campo lemini Venus: a kapitóliumi Venus római márványszobra – British Museum ''Venus Callipygus'' - ''Szépfenekű Vénusz'', a Szürakuszai városában tisztelt formája, ott Aphrodité Kallipügosz néven. Vénusz gödröcskék.http://www.mozgaskozpont.hu/index.php?html.

Új!!: Vénusz és Venus · Többet látni »

Venus Express

A Venus Express az Európai Űrügynökség első űrszondája a Vénusz kutatására.

Új!!: Vénusz és Venus Express · Többet látni »

Venyera-program

A szovjet Venyera-program keretében 1961 és 1983 között 16 űrszondát küldtek a Vénusz kutatására.

Új!!: Vénusz és Venyera-program · Többet látni »

Venyera–1

A Venyera–1 a szovjet Venyera-program első űrszondája volt, melyet az NPO Lavocskin fejlesztett ki és épített.

Új!!: Vénusz és Venyera–1 · Többet látni »

Venyera–10

A Venyera–10 (cirill betűkkel: Венера–10) szovjet Vénusz-szonda.

Új!!: Vénusz és Venyera–10 · Többet látni »

Venyera–11

A Venyera–11 (cirill betűkkel: Венера–11) szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak.

Új!!: Vénusz és Venyera–11 · Többet látni »

Venyera–12

A Venyera–12 (oroszul: Венера–12) egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak.

Új!!: Vénusz és Venyera–12 · Többet látni »

Venyera–13

A Venyera–13 (oroszul: Венера–13) egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak.

Új!!: Vénusz és Venyera–13 · Többet látni »

Venyera–14

A Venyera–14 (oroszul: Венера–14) egy szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak.

Új!!: Vénusz és Venyera–14 · Többet látni »

Venyera–15

A Venyera–15 (cirill betűkkel: Венера–15) szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz északi féltekéjének részletes radartérképezésére.

Új!!: Vénusz és Venyera–15 · Többet látni »

Venyera–16

A Venyera–16 (cirill betűkkel: Венера–16) szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz északi féltekéjének részletes radartérképezésére.

Új!!: Vénusz és Venyera–16 · Többet látni »

Venyera–2

A Venyera–2 a Venyera-program második űrszondája, szimultán repült a Venyera–3-mal.

Új!!: Vénusz és Venyera–2 · Többet látni »

Venyera–3

A Venyera–3 a szovjet Venyera-program harmadik űrszondája, szimultán repült a Venyera–2-vel.

Új!!: Vénusz és Venyera–3 · Többet látni »

Venyera–4

A Venyera-program negyedik űrszondája, melyet az NPO Lavocskin fejlesztett ki és épített.

Új!!: Vénusz és Venyera–4 · Többet látni »

Venyera–5

A Venyera–5 a szovjet Venyera-program ötödik űrszondája volt.

Új!!: Vénusz és Venyera–5 · Többet látni »

Venyera–6

A Venyera–6 a szovjet Venyera-program hatodik űrszondája volt.

Új!!: Vénusz és Venyera–6 · Többet látni »

Venyera–7

A Venyera–7 (oroszul: Венера–7) szovjet 4V–1 típusú űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz bolygó felé.

Új!!: Vénusz és Venyera–7 · Többet látni »

Venyera–8

A Venyera–8 a szovjet Venyera-program nyolcadik űrszondája volt.

Új!!: Vénusz és Venyera–8 · Többet látni »

Venyera–9

A Venyera–9 (cirill betűkkel: Венера–9, gyári típusjelzése: 4V-1 No. 660) a szovjet Venyera-program kilencedik űrszondája volt.

Új!!: Vénusz és Venyera–9 · Többet látni »

Villám

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.

Új!!: Vénusz és Villám · Többet látni »

Vulkáni hamu

Vulkáni hamu terjedése a chilei Chaiten vulkán kitörésekor (műholdfelvétel, 2008) Mount Saint Helens, USA A vulkáni hamu egy vulkáni kitörés során a kráterből kilökődött 2 mm-nél kisebb átmérőjű kőzetdarabok gyűjtőneve.

Új!!: Vénusz és Vulkáni hamu · Többet látni »

Zond–1

Zond–1 (oroszul: Зонд 1) szovjet mesterséges bolygókutató, a Zond sorozat első tagja, Vénusz-szonda.

Új!!: Vénusz és Zond–1 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Vénusz és 17. század · Többet látni »

1900-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1900-as évek · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1920-as évek · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1950-es évek · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1960-as évek · Többet látni »

1961

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1961 · Többet látni »

1962

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1962 · Többet látni »

1966

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1966 · Többet látni »

1967

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1967 · Többet látni »

1970

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1970 · Többet látni »

1970-es évek

Az 1970-es években folytatódott a világűr kutatása emberekkel és személyzet nélküli bolygókutató szondákkal.

Új!!: Vénusz és 1970-es évek · Többet látni »

1974

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1974 · Többet látni »

1978

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1978 · Többet látni »

1980

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1980 · Többet látni »

1983

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1983 · Többet látni »

1985

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1985 · Többet látni »

1986

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1986 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1989 · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Vénusz és 1994 · Többet látni »

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek A 20.

Új!!: Vénusz és 20. század · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Vénusz és 2004 · Többet látni »

2005

* A fizika világéve ----.

Új!!: Vénusz és 2005 · Többet látni »

2006

----.

Új!!: Vénusz és 2006 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Vénusz és 2010 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Esthajnalcsillag, Hajnalcsillag, Vénusz (bolygó), Vénusz bolygó.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »