Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Utolsó tatárjárás

Index Utolsó tatárjárás

Az utolsó tatárjárás az Erdélybe és Máramarosba betört krími és dobrudzsai tatárok dúlása volt 1717-ben, amelyet hűbéruruk, a török szultán utasítására hajtottak végre.

107 kapcsolatok: A török kiűzése Magyarországról, Alsóborgó, Arad (Románia), Aranyosmeggyes, Augusztus 12., Augusztus 20., Augusztus 22., Augusztus 24., Augusztus 25., Augusztus 27., Augusztus 29., Augusztus 6., Április 26., Óradna, Balkán (térség), Barcánfalva, Belgrád, Bercsényi Miklós (főgenerális), Bereg vármegye, Beszterce (település), Bihar vármegye, Borsa, Csáky Mihály (hadvezér), Doboka vármegye, Dobrudzsa, Duna, Emberfő, Erdély, Erdélyi szászok, Esterházy Antal (tábornagy), Felvidék, Forgách Simon (kuruc tábornagy), Habsburg Birodalom, Habsburg–török háború (1716–18), Hajdúk, Havasalföld, Hátszeg, Hotin, Huszt, Huszti vár, II. Rákóczi Ferenc, III. Ahmed oszmán szultán, III. Károly magyar király, Jászvásár, Június 23., Június 28., Június 29., Kapnikbánya, Karánsebes, Karlócai béke, ..., Károlyi Sándor (hadvezér), Körösmező, Krím, Krími Tatár Kánság, Krími tatárok, Kurucok, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Május 27., Máramaros, Máramaros vármegye, Március 10., Moldva (fejedelemség), Munkács, Nagybánya, Nagykároly, Nagyszekeres, Nándorfehérvár, Németek, Oszmán Birodalom, Oszmán hadsereg, Oszmán szultánok listája, Pandúr, Pétervárad, Petrova, Pojána, Románok, Rozsály, Savoyai Jenő, Szamos, Szatmár vármegye, Szatmárnémeti, Szék (település), Székelyföld, Szeptember 1., Szeptember 3., Szeptember 4., Szinérváralja, Tatárok, Török háborúk Magyarországon, Temesköz, Temesvár, Ugocsa vármegye, Velencei Köztársaság, Visk, 1526, 1716, 1717, 1718, 1719, 1720, 1728, 1774, 1783, 1984. Bővíteni index (57 több) »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Új!!: Utolsó tatárjárás és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »

Alsóborgó

1819-ben épült alulcsapós vízimalom Alsóborgó (Borgózsoszény) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Alsóborgó · Többet látni »

Arad (Románia)

Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Arad (Románia) · Többet látni »

Aranyosmeggyes

270px 270px Aranyosmeggyes (Aranyosmedgyes) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Aranyosmeggyes · Többet látni »

Augusztus 12.

Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 12. · Többet látni »

Augusztus 20.

Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 20. · Többet látni »

Augusztus 22.

Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 22. · Többet látni »

Augusztus 24.

Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 24. · Többet látni »

Augusztus 25.

Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 25. · Többet látni »

Augusztus 27.

Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 27. · Többet látni »

Augusztus 29.

Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 29. · Többet látni »

Augusztus 6.

Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Augusztus 6. · Többet látni »

Április 26.

Névnapok: Ervin + Ervina, Ervínia, Klétus, Mara, Marcell, Mária, Marsal, Peregrina, Tihamér.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Április 26. · Többet látni »

Óradna

A főtér – jobbról balra a volt főszolgabírói hivatal, a Florian Porcius nyolc osztályos iskola (volt állami elemi népiskola), bal szélen a római katolikus templom A görög katolikus templom Sírok a zsidó temetőben Óradna környéke 1769–1773 között Óradna (Radna, románul Rodna, Rodna Veche, régen Rogna és Rocna is, németül Altrodenau, Roden vagy Rodenau, szászul Rodne vagy Rudne) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Óradna · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Balkán (térség) · Többet látni »

Barcánfalva

A kolostor épülete Barcánfalva (románul Bârsana, szlovákul Barcanová) falu Romániában Máramaros megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Barcánfalva · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Belgrád · Többet látni »

Bercsényi Miklós (főgenerális)

kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Bercsényi Miklós (főgenerális) · Többet látni »

Bereg vármegye

Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Bereg vármegye · Többet látni »

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Beszterce (település) · Többet látni »

Bihar vármegye

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Bihar vármegye · Többet látni »

Borsa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Borsa (egyértelműsítő lap).

Új!!: Utolsó tatárjárás és Borsa · Többet látni »

Csáky Mihály (hadvezér)

Csáky Mihály, körösszegi gróf (1676. október 29. – Rodostó, 1757. december 7.) kuruc generális.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Csáky Mihály (hadvezér) · Többet látni »

Doboka vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Doboka vármegye · Többet látni »

Dobrudzsa

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Dobrudzsa · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Duna · Többet látni »

Emberfő

Emberfő és környéke egy régi térképen Emberfő falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Emberfő · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Erdély · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Erdélyi szászok · Többet látni »

Esterházy Antal (tábornagy)

Gróf galántai Esterházy Antal (Galánta, 1676. február 3. – Rodostó, 1722. augusztus 8.) kuruc tábornagy.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Esterházy Antal (tábornagy) · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Felvidék · Többet látni »

Forgách Simon (kuruc tábornagy)

Ghymesi és gácsi gróf Forgách Simon (Rajka, 1669. július 8. – Lemberg, 1729) császári és királyi tábornok, kuruc tábornagy.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Forgách Simon (kuruc tábornagy) · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg–török háború (1716–18)

A pozsareváci békekötés császári–királyi nyeresége Az 1716–18-as Habsburg–török háború vagy III.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Habsburg–török háború (1716–18) · Többet látni »

Hajdúk

Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Hajdúk · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Havasalföld · Többet látni »

Hátszeg

right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Hátszeg · Többet látni »

Hotin

Hotin (helyenként Chotyn, ukrán betűkkel: Хотин, lengyelül: Chocim, vagy Choczim) járási jogú város Ukrajna Csernyivci területén, a Hotini járás székhelye.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Hotin · Többet látni »

Huszt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Huszt (település).

Új!!: Utolsó tatárjárás és Huszt · Többet látni »

Huszti vár

A huszti vár, Dörre Tivadar rajza A huszti vár (átírással Husztszkij zamok) a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Huszti vár · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Új!!: Utolsó tatárjárás és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

III. Ahmed oszmán szultán

III.

Új!!: Utolsó tatárjárás és III. Ahmed oszmán szultán · Többet látni »

III. Károly magyar király

III.

Új!!: Utolsó tatárjárás és III. Károly magyar király · Többet látni »

Jászvásár

Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Jászvásár · Többet látni »

Június 23.

Névnapok: Zoltán + Arszlán, Bea, Édua, Szidónia, Szulikó, Szulita, Szultána, Zdenka, Zolna, Zolta, Zoltána.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Június 23. · Többet látni »

Június 28.

Névnapok: Levente, Irén + Círus, Erina, Gyula, Hektor, Hermiás, Hermiusz, Iréneusz, Iringó, Jerne, Laura, Laurencia, Lauretta, Leó, Leon, Leonidász, Lionel, Lora, Lorella, Lorett, Marcella, Petúnia, Szerénusz, Szirom, Szironka, Tivadar.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Június 28. · Többet látni »

Június 29.

Névnapok: Péter, Pál + Ádám, Aladár, Alicia, Aliz, Beáta, Ditta, Emma, Emmi, Emőke, Ivetta, Judit, Keszi, Kesző, Keve, Kövecs, Orbán, Orbó, Pável, Pető, Petra, Petrina, Pósa, Salómé, Szalóme, Szulamit, Ulászló.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Június 29. · Többet látni »

Kapnikbánya

Kapnikbánya (románul Cavnic) város Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Kapnikbánya · Többet látni »

Karánsebes

ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Karánsebes · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Karlócai béke · Többet látni »

Károlyi Sándor (hadvezér)

Bercsényi Miklóshoz, 1705 Károlyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.) előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke aláírója és egyik létrehozója.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Károlyi Sándor (hadvezér) · Többet látni »

Körösmező

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőrösmező.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Körösmező · Többet látni »

Krím

A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Krím · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Krími Tatár Kánság · Többet látni »

Krími tatárok

A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Krími tatárok · Többet látni »

Kurucok

Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Kurucok · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Lengyelország · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Magyarország · Többet látni »

Május 27.

Névnapok: Hella + Ágoston, Agrippa, Gyula, Paszkál, Pelbárt, Szörénke, Szörényke.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Május 27. · Többet látni »

Máramaros

A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Máramaros · Többet látni »

Máramaros vármegye

Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Máramaros vármegye · Többet látni »

Március 10.

Névnapok: Ildikó + Anaisz, Anasztáz, Anasztázia, Atalanta, Atos, Atosz, Ében, Ede, Édua, Emil, Emilián, Etele, Etre, Ipoly, Itala, Kada, Kadicsa, Kadocsa, Kadosa, Kaducsa, Káin, Kamilla, Kán, Kandid, Kandida, Kolos, Kolozs, Melissza, Melitta, Nasztázia, Neste, Nyeste, Priszcilla, Teofil, Valér, Valérián.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Március 10. · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Munkács · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Nagybánya · Többet látni »

Nagykároly

Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Nagykároly · Többet látni »

Nagyszekeres

Nagyszekeres község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Fehérgyarmati járásában.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Nagyszekeres · Többet látni »

Nándorfehérvár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Nándorfehérvár · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Németek · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán hadsereg

Az oszmán hadsereg felvonulása Szigetvár ellen I. Szulejmán oszmán szultán vezetésével Az oszmán hadseregen általában az Oszmán Birodalom javarészt irreguláris egységekből álló, nagy tömegű haderejét értjük.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Oszmán hadsereg · Többet látni »

Oszmán szultánok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán uralkodók listája.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Oszmán szultánok listája · Többet látni »

Pandúr

Horvát pandúrok (1742) Eredetileg a pandúroknak a déli határőrvidéken határőri szolgálatot teljesítő szerb és szász katonákat nevezték.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Pandúr · Többet látni »

Pétervárad

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Pétervárad · Többet látni »

Petrova

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Petrova · Többet látni »

Pojána

Pojána, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Pojána · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Románok · Többet látni »

Rozsály

Rozsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Rozsály · Többet látni »

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Savoyai Jenő · Többet látni »

Szamos

A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szamos · Többet látni »

Szatmár vármegye

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szatmár vármegye · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szék (település)

Szék (korábban Székakna, románul Sic, németül Secken) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szék (település) · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Székelyföld · Többet látni »

Szeptember 1.

Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szeptember 1. · Többet látni »

Szeptember 3.

Névnapok: Hilda + Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szeptember 3. · Többet látni »

Szeptember 4.

Névnapok: Rozália + Ida, Marinusz, Mór, Móric, Mózes, Muriel, Romi, Róza, Rózabella, Rózamari, Rozi, Rózsa, Rózsi, Ruszalka.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szeptember 4. · Többet látni »

Szinérváralja

római katolikus templom görögkatolikus) templom A zsinagóga Szinérváralja, 1907-ig Szinyérváralja (románul Seini, németül Warolli vagy Leuchtenburg) város Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Szinérváralja · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Tatárok · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Temesköz

A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Temesköz · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Temesvár · Többet látni »

Ugocsa vármegye

Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Ugocsa vármegye · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Visk

Visk (1992-ig Вишкове) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Új!!: Utolsó tatárjárás és Visk · Többet látni »

1526

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1526 · Többet látni »

1716

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1716 · Többet látni »

1717

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1717 · Többet látni »

1718

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1718 · Többet látni »

1719

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1719 · Többet látni »

1720

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1720 · Többet látni »

1728

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1728 · Többet látni »

1774

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1774 · Többet látni »

1783

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1783 · Többet látni »

1984

Nincs leírás.

Új!!: Utolsó tatárjárás és 1984 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »