Tartalomjegyzék
42 kapcsolatok: Al-Mahdi abbászida kalifa, Al-Mamún abbászida kalifa, Ammónium-klorid, Arab ábécé, Arab nyelv, Arany (kémiai elem), Üzbég nyelv, Üzbegisztán, Bagdad, Ezüst, Ferganai-medence, Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín, Hárún ar-Rasíd, Horászán, Hudzsand, I. al-Mutaszim abbászida kalifa, Iráni nyelvek, Iszlám, Isztaravsan, Karahánidák, Közép-Ázsia, Középkor, Merv, Omajjádok, Oroszország, Selyemút, Szamarkand, Számánidák, Szászánida Birodalom, Szir-darja, Szogdia, Szulfát, Taskent, Tádzsik nyelv, Tádzsikisztán, Táhiridák, Transzoxánia, 10. század, 19. század, 7. század, 739, 892.
Al-Mahdi abbászida kalifa
Al-Mahdi billáh (arab betűkkel المهدي بالله – al-Mahdī billāh), eredeti nevén Abu Abdalláh Muhammad (أبو عبد الله محمد – Abū ʿAbdallāh Muḥammad; Ízádzs, 742–745 között – Mászabadzán, 785.
Megnézni Uszrúsana és Al-Mahdi abbászida kalifa
Al-Mamún abbászida kalifa
Al-Mamún (arab betűkkel المأمون – al-Maʾmūn), eredeti nevén Abu l-Abbász Abdalláh (arabul أبو العباس عبد الله – Abū l-ʿAbbās ʿAbdallāh; 786. szeptember 13. – 833. augusztus 7., 146. oldal), Hárún ar-Rasíd fia volt az Abbászida-dinasztia hetedik kalifája (uralkodott 813-tól haláláig).
Megnézni Uszrúsana és Al-Mamún abbászida kalifa
Ammónium-klorid
Az ammónium-klorid (NH4Cl) (más néven ammóniasó, szalmiák, szalmiáksó vagy E510) az ammónia egy sója, mely tiszta állapotban erősen vízoldékony kristályokat alkot.
Megnézni Uszrúsana és Ammónium-klorid
Arab ábécé
Az arab ábécé arámi eredetű, 28 betűből álló mássalhangzóírás jelrendszere, amelyben a rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehezen érthető szövegekben találkozhatunk.
Megnézni Uszrúsana és Arab ábécé
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Megnézni Uszrúsana és Arab nyelv
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Megnézni Uszrúsana és Arany (kémiai elem)
Üzbég nyelv
Az üzbég nyelv (latin írással oʻzbek tili vagy oʻzbekcha, cirill írással ўзбек тили vagy ўзбекча, arab írással أۇزبېك ﺗﻴﻠی) török nyelv, amely Üzbegisztán hivatalos nyelve.
Megnézni Uszrúsana és Üzbég nyelv
Üzbegisztán
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.
Megnézni Uszrúsana és Üzbegisztán
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Megnézni Uszrúsana és Bagdad
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Megnézni Uszrúsana és Ezüst
Ferganai-medence
A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.
Megnézni Uszrúsana és Ferganai-medence
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín (arabul حيدر بن كاووس الأفشين, ? – Szamarra, 841. május/június) a transzoxániai Uszrúsana (másképp Usrúszana) fejedelme (titulusa a neve állandó részeként használt afsín), az Abbászida Kalifátus kiemelkedő hadvezére volt.
Megnézni Uszrúsana és Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín
Hárún ar-Rasíd
Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).
Megnézni Uszrúsana és Hárún ar-Rasíd
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Megnézni Uszrúsana és Horászán
Hudzsand
Hudzsand (tádzsikul: Хуҷанд,خجند), oroszul: Худжанд, 1939-ig Hodzsent, majd 1992-ig Leninabad) Tádzsikisztán második legnagyobb városa, amely a Fergana-völgyben, a Szir-darja folyó mellett fekszik. Az ország legészakibb tartománya, Szugd székhelye.
Megnézni Uszrúsana és Hudzsand
I. al-Mutaszim abbászida kalifa
I.
Megnézni Uszrúsana és I. al-Mutaszim abbászida kalifa
Iráni nyelvek
Az iráni nyelvek (régiesen iranoárja nyelvek) az indoeurópai nyelvcsaládon belül az indoiráni nyelvekhez tartoznak.
Megnézni Uszrúsana és Iráni nyelvek
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Uszrúsana és Iszlám
Isztaravsan
Isztaravsan (tádzsik nyelven Истаравшан), 2000-ig tádzsikul Úroteppa (Ӯротеппа), oroszul Ura-Tyube (Ура-Тюбе), üzbégül O‘ratepa város Tádzsikisztán északnyugati részén, az üzbég határ mellett.
Megnézni Uszrúsana és Isztaravsan
Karahánidák
A Karahánidák és szomszédaik 1025 körül A Karahánidák vagy Ilakhánidák egy Közép-Ázsiában uralkodó, török eredetű dinasztia tagjai voltak.
Megnézni Uszrúsana és Karahánidák
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Megnézni Uszrúsana és Közép-Ázsia
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Uszrúsana és Középkor
Merv
Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett, Mary közelében.
Megnézni Uszrúsana és Merv
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld.
Megnézni Uszrúsana és Omajjádok
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Megnézni Uszrúsana és Oroszország
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
Megnézni Uszrúsana és Selyemút
Szamarkand
Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.
Megnézni Uszrúsana és Szamarkand
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Megnézni Uszrúsana és Számánidák
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Megnézni Uszrúsana és Szászánida Birodalom
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Megnézni Uszrúsana és Szir-darja
Szogdia
Szogdia Kr. e. 300 körül Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban.
Megnézni Uszrúsana és Szogdia
Szulfát
A szulfátion szerkezete modellje A szervetlen kémiában a szulfátok szulfátiont tartalmazó vegyületek, a kénsav sói.
Megnézni Uszrúsana és Szulfát
Taskent
Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel.
Megnézni Uszrúsana és Taskent
Tádzsik nyelv
A tádzsik nyelv (tádzsikul: тоҷикӣ, تاجیکی, tojikí; kiejtése) a modern perzsa nyelv Tádzsikisztánban beszélt változata.
Megnézni Uszrúsana és Tádzsik nyelv
Tádzsikisztán
Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel.
Megnézni Uszrúsana és Tádzsikisztán
Táhiridák
A Táhiridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9. században, 821 és 873 között.
Megnézni Uszrúsana és Táhiridák
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Megnézni Uszrúsana és Transzoxánia
10. század
A 10.
Megnézni Uszrúsana és 10. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Uszrúsana és 19. század
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
Megnézni Uszrúsana és 7. század
739
Kategória:8. század.
Megnézni Uszrúsana és 739
892
A magyarok Arnulf keleti frank király szövetségében Szvatopluk ellen harcolnak.
Megnézni Uszrúsana és 892
Ismert mint Osruszana, Oszrusana, Usrúszana.