Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
42 kapcsolatok: Augusztus 24., Azovi-tenger, Barbarossa hadművelet, Belorusz SZSZK, Csehszlovákia, Csernobil, Csernobili atomkatasztrófa, December 1., Február 11., Február 4., Fehéroroszország, Fekete-tenger, Harkiv (település), Holodomor, Jaltai konferencia, Kárpátalja, Kijev, Krím, Lengyelország, Magyarország, Második világháború, Moldáv SZSZK, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Orosz Birodalom, Orosz nyelv, Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság, Románia, Szovjet rubel, Szovjetunió, Ukrán Népköztársaság, Ukrán nyelv, 1917, 1920, 1922, 1939, 1941, 1942, 1944, 1945, 1954, 1986, 1991.
Augusztus 24.
Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Augusztus 24. · Többet látni »
Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Azovi-tenger · Többet látni »
Barbarossa hadművelet
A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, oroszul Операция «Барбаросса») a második világháború során a Harmadik Birodalom által a Szovjetunió ellen 1941.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Barbarossa hadművelet · Többet látni »
Belorusz SZSZK
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Belorusz SZSZK · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Csehszlovákia · Többet látni »
Csernobil
A csernobili Szent Éliás-templom Romos, elhagyott ház a városban A csernobili atomerőmű 4-es reaktora fölé épített betonszarkofág Az adminisztrációs központ épülete Kávézó Csornobil (ukrán: Чорнобиль), elterjedt orosz változatában Csernobil (orosz: Чернобыль) város Ukrajna északi részén, a Kijevi terület Ivankivi járásában, a Pripjaty folyó partján, az ukrán–belarusz határ közelében fekszik.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Csernobil · Többet látni »
Csernobili atomkatasztrófa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csernobili atomerőmű-baleset.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Csernobili atomkatasztrófa · Többet látni »
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és December 1. · Többet látni »
Február 11.
Névnapok: Bertold, Marietta + Bozsena, Dezsér, Dezsider, Dezső, Elek, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Paszkál, Paszkália, Teodolinda, Teodóra, Titánia, Titanilla, Tittína.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Február 11. · Többet látni »
Február 4.
Névnapok: Csenge, Ráhel + Anderz, Andos, András, André, Andrea, Androméda, Bereniké, Csengele, Gabriella, Gilbert, Holló, Janka, Johanna, Kada, Ormos, Rabán, Ráchel, Rákhel, Rákis, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ronalda, Ronett, Ronetta, Veron, Verona, Veronika, Veronka, Funda.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Február 4. · Többet látni »
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Fehéroroszország · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Fekete-tenger · Többet látni »
Harkiv (település)
Harkiv (régies ukrán írásmóddal: Харьків,; magyarul is használatos korábbi neve Harkov) Ukrajna második legnagyobb népességű városa.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Harkiv (település) · Többet látni »
Holodomor
Leonyid Dmitrovics Deniszenko: „Miért?” - A holodomorra emlékező plakát, 2008 A holodomor (ukránul: Голодомор, magyarul éhhalál) (1932–1933) az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát 3-3,5 millió és 7,5 millió közé teszik.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Holodomor · Többet látni »
Jaltai konferencia
Churchill, Roosevelt és Sztálin a konferencián. Andrew Cunningham, a brit flotta admirálisa és Charles Portal, a RAF marsallja Churchill mögött áll, William D. Leahy, az amerikai haditengerészet admirálisa pedig Roosevelt mögött Színes felvétel az értekező három vezetőről és embereikről A jaltai konferencia (kódnevén Argonauta konferencia) 1945.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Jaltai konferencia · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Kárpátalja · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Kijev · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Krím · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Lengyelország · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Második világháború · Többet látni »
Moldáv SZSZK
#ÁTIRÁNYÍTÁS Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Moldáv SZSZK · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Orosz nyelv · Többet látni »
Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság
Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (Oroszországi SZSZSZK vagy OSZSZSZK; oroszul: Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика; másként Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció, Szovjet-Oroszország vagy egyszerűen Oroszország) a leghosszabb ideig fennállt kommunista állam volt.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Románia · Többet látni »
Szovjet rubel
A szovjet rubel a Szovjetunió hivatalos pénzegysége volt.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Szovjet rubel · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Szovjetunió · Többet látni »
Ukrán Népköztársaság
Az Ukrán Népköztársaság (ukránul Українська Народна Республіка) 1917.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Ukrán Népköztársaság · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és Ukrán nyelv · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1917 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1920 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1922 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1939 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1941 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1942 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1945 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1954 · Többet látni »
1986
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1986 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és 1991 · Többet látni »
