Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Árpád-házi Szent Erzsébet, Barokk, Brno, Csehország, Egyesült Királyság, Eklektika, Ferences rend, I. Mátyás magyar király, II. Ottokár cseh király, Kolostor, Kunovice (Uherské Hradiště-i járás), Lengyelország, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarország, Mayen, Morva (folyó), Morvaország, Német nyelv, Németország, Olaszország, Országhatár, Písek (Píseki járás), Pestis, Priverno, Reneszánsz, Sárvár, Staré Město (Uherské Hradiště-i járás), Szakolca, Szent Sebestyén, Szlovákia, Trencsén, Uherské Hradiště-i járás, Uherský Brod, Uherský Ostroh, Város, Xavéri Szent Ferenc, Zlín, Zlíni kerület, Zsinagóga, 1257, 1294, 1479, 1491, 15. század, 1578, 1587, 1686, 17. század, 1715, ..., 1721, 1875, 1884, 1893, 1914, 1945. Bővíteni index (6 több) »
Árpád-házi Szent Erzsébet
Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.
Új!!: Uherské Hradiště és Árpád-házi Szent Erzsébet · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Uherské Hradiště és Barokk · Többet látni »
Brno
Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.
Új!!: Uherské Hradiště és Brno · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Uherské Hradiště és Csehország · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Uherské Hradiště és Egyesült Királyság · Többet látni »
Eklektika
Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat.
Új!!: Uherské Hradiště és Eklektika · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Uherské Hradiště és Ferences rend · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Uherské Hradiště és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
Új!!: Uherské Hradiště és II. Ottokár cseh király · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Uherské Hradiště és Kolostor · Többet látni »
Kunovice (Uherské Hradiště-i járás)
Kunovice település Csehországban, a Uherské Hradiště-i járásban.
Új!!: Uherské Hradiště és Kunovice (Uherské Hradiště-i járás) · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Uherské Hradiště és Lengyelország · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Uherské Hradiště és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Uherské Hradiště és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Uherské Hradiště és Magyarország · Többet látni »
Mayen
Mayen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban.
Új!!: Uherské Hradiště és Mayen · Többet látni »
Morva (folyó)
A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.
Új!!: Uherské Hradiště és Morva (folyó) · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Uherské Hradiště és Morvaország · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Uherské Hradiště és Német nyelv · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Uherské Hradiště és Németország · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Uherské Hradiště és Olaszország · Többet látni »
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Új!!: Uherské Hradiště és Országhatár · Többet látni »
Písek (Píseki járás)
Písek város Csehországban.
Új!!: Uherské Hradiště és Písek (Píseki járás) · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Uherské Hradiště és Pestis · Többet látni »
Priverno
Priverno település Olaszországban, Lazio régióban, Latina megyében.
Új!!: Uherské Hradiště és Priverno · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Uherské Hradiště és Reneszánsz · Többet látni »
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Új!!: Uherské Hradiště és Sárvár · Többet látni »
Staré Město (Uherské Hradiště-i járás)
Staré Město város Csehországban, Uherské Hradiště-i járásban.
Új!!: Uherské Hradiště és Staré Město (Uherské Hradiště-i járás) · Többet látni »
Szakolca
Szakolca város Szlovákiában.
Új!!: Uherské Hradiště és Szakolca · Többet látni »
Szent Sebestyén
Szent Sebestyén, latinul Sebastianus (Narbonne, 256 körül – ?, 288. január 20.) keresztény szent és mártír, aki Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halt vértanúhalált.
Új!!: Uherské Hradiště és Szent Sebestyén · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Uherské Hradiště és Szlovákia · Többet látni »
Trencsén
A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.
Új!!: Uherské Hradiště és Trencsén · Többet látni »
Uherské Hradiště-i járás
Az Uherské Hradiště-i járás Az Uherské Hradiště-i járás közigazgatási egység Csehország Zlíni kerületében.
Új!!: Uherské Hradiště és Uherské Hradiště-i járás · Többet látni »
Uherský Brod
Uherský Brod (magyarul Magyarbród) kisváros Csehországban, Morvaországban, a szlovák határ közelében.
Új!!: Uherské Hradiště és Uherský Brod · Többet látni »
Uherský Ostroh
Uherský Ostroh (1846-ig: Ostroh), város Csehországban, Morvaország régióban.
Új!!: Uherské Hradiště és Uherský Ostroh · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Uherské Hradiště és Város · Többet látni »
Xavéri Szent Ferenc
Xavéri Szent Ferenc Xavéri Ferenc (latin: Franciscus Xaverius; baszk: Frantzisko Xabierkoa; spanyol: Francisco Javier), katolikus nevén Xavéri Szent Ferenc (Javier vára, Navarrai Királyság (ma Spanyolország) 1506. április 7. – San-Csaog, Kanton mellett, Kína, 1552. december 3.) jezsuita szerzetes, minden idők egyik legnagyobb katolikus misszionáriusa, a Jézus Társasága rend társalapítója.
Új!!: Uherské Hradiště és Xavéri Szent Ferenc · Többet látni »
Zlín
A "21" emeletes Baťa felhőkarcoló a buszpályaudvar felől. Kilátás a Baťa felhőkarcolóról a ''Jižní Svahy'' városrészre A Béke tér és a városi tanács épülete Zlínben Zlín város Csehországban, Kelet-Morvaország ipari és gazdasági központja, a Zlíni kerület székhelye.
Új!!: Uherské Hradiště és Zlín · Többet látni »
Zlíni kerület
Zlíni kerület (csehül Zlínský kraj) közigazgatási egység Csehország keleti részén.
Új!!: Uherské Hradiště és Zlíni kerület · Többet látni »
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
Új!!: Uherské Hradiště és Zsinagóga · Többet látni »
1257
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1257 · Többet látni »
1294
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1294 · Többet látni »
1479
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1479 · Többet látni »
1491
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1491 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Uherské Hradiště és 15. század · Többet látni »
1578
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1578 · Többet látni »
1587
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1587 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1686 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Uherské Hradiště és 17. század · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1715 · Többet látni »
1721
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1721 · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1875 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1884 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1893 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Uherské Hradiště és 1914 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Uherské Hradiště és 1945 · Többet látni »
