Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
53 kapcsolatok: Alföld, Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye, Bereg vármegye, Első bécsi döntés, Fényes Elek, Halmi, Huszti járás, Ilosvai járás, Járás, K. e. e., Kárpátalja, Kárpátontúli terület, Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, Királyháza, Komáromy András, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Máramaros, Máramaros vármegye, Máramarosi közigazgatási kirendeltség, Második bécsi döntés, Második világháború, Nagyszőlős, Nagyszőlősi járás, Németek, Románia, Románok, Ruszinok, Szabolcs-Szatmár megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története, Szatmár megye, Szatmár vármegye, Szatmár-Bereg megye, Szlovákok, Szovjetunió, Tisza, Tiszaújlak, Tiszasásvár, Trianoni békeszerződés, Ugocsa non coronat, Ugocsai erdőispánság, Ukrajna, 12. század, 14. század, 1857, 1891, 1910, 1918, ..., 1945, 1950-es megyerendezés, 1990. Bővíteni index (3 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Ugocsa vármegye és Alföld · Többet látni »
Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye
Magyarország északkeleti határának változásai 1937 és 1940 között. Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939 tavasza (a magyar megszállás) és 1940 ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között Kárpátalja közigazgatási beosztása 1941 elején a második bécsi döntés végrehajtása után Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye 1938-ban az első bécsi döntés következtében jött létre, amikor az egykori Bereg vármegye és Ugocsa vármegye jelentős területei újra magyar uralom alá kerültek.
Új!!: Ugocsa vármegye és Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye · Többet látni »
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Új!!: Ugocsa vármegye és Bereg vármegye · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Ugocsa vármegye és Első bécsi döntés · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Ugocsa vármegye és Fényes Elek · Többet látni »
Halmi
Halmi (román nyelven Halmeu) községközpont Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Ugocsa vármegye és Halmi · Többet látni »
Huszti járás
A Huszti járás közigazgatási egység Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: Ugocsa vármegye és Huszti járás · Többet látni »
Ilosvai járás
Az Ilosvai járás (magyar átírásban: Irsavszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Ugocsa vármegye és Ilosvai járás · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Ugocsa vármegye és Járás · Többet látni »
K. e. e.
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye.
Új!!: Ugocsa vármegye és K. e. e. · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Ugocsa vármegye és Kárpátalja · Többet látni »
Kárpátontúli terület
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kárpátalja.
Új!!: Ugocsa vármegye és Kárpátontúli terület · Többet látni »
Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között.
Új!!: Ugocsa vármegye és Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye · Többet látni »
Királyháza
Királyháza (1899-ig Királyháza-Tölgyesfalva, ukránul Королеве (Koroleve), oroszul Королево (Korolevo)) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Ugocsa vármegye és Királyháza · Többet látni »
Komáromy András
Révkomáromi Komáromy András (Péterfalva, 1861. november 18. – Budapest, 1931. december 5.) magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Ugocsa vármegye és Komáromy András · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Ugocsa vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Ugocsa vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ugocsa vármegye és Magyarország · Többet látni »
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Új!!: Ugocsa vármegye és Máramaros · Többet látni »
Máramaros vármegye
Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Új!!: Ugocsa vármegye és Máramaros vármegye · Többet látni »
Máramarosi közigazgatási kirendeltség
A Máramarosi közigazgatási kirendeltség egyike volt az 1939-ben a magyar kormány által Kárpátalja területén szervezett három közigazgatási egységnek illetve közigazgatási hivatalnak, nagyjából az egykori Máramaros és Ugocsa vármegyék Kárpátaljához tartozó területét foglalta magába.
Új!!: Ugocsa vármegye és Máramarosi közigazgatási kirendeltség · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Ugocsa vármegye és Második bécsi döntés · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Ugocsa vármegye és Második világháború · Többet látni »
Nagyszőlős
Az egykori főtér Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohragyiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Ugocsa vármegye és Nagyszőlős · Többet látni »
Nagyszőlősi járás
A Nagyszőlősi járás (magyar átrásban: Vinohragyivszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Ugocsa vármegye és Nagyszőlősi járás · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Ugocsa vármegye és Németek · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Ugocsa vármegye és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Ugocsa vármegye és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Ugocsa vármegye és Ruszinok · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szabolcs-Szatmár megye · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története · Többet látni »
Szatmár megye
Szatmár megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szatmár megye · Többet látni »
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szatmár vármegye · Többet látni »
Szatmár-Bereg megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szatmár-Bereg megye · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Ugocsa vármegye és Szovjetunió · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Ugocsa vármegye és Tisza · Többet látni »
Tiszaújlak
Tiszaújlak címere az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből Tiszaújlak városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban, Tiszaújlak község székhelye.
Új!!: Ugocsa vármegye és Tiszaújlak · Többet látni »
Tiszasásvár
Tiszasásvár település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Új!!: Ugocsa vármegye és Tiszasásvár · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Ugocsa vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ugocsa non coronat
Ugocsa elhelyezkedése a Magyar Királyságban „Áll még Buda vára – a Ruszwurm nem zár be! (Ugocsa non coronat)” – a Covid19-pandémia idején, 2020 áprilisában Ugocsa címere Az Ugocsa non coronat latin kifejezés, azt jelenti, hogy Ugocsa nem koronáz.
Új!!: Ugocsa vármegye és Ugocsa non coronat · Többet látni »
Ugocsai erdőispánság
Az ugocsai erdőispánság királyi udvarbirtok, vadászterület volt a 12. század második felétől a későbbi Ugocsa vármegyénél nagyobb területen.
Új!!: Ugocsa vármegye és Ugocsai erdőispánság · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Ugocsa vármegye és Ukrajna · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Ugocsa vármegye és 12. század · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Ugocsa vármegye és 14. század · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Ugocsa vármegye és 1857 · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Ugocsa vármegye és 1891 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Ugocsa vármegye és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Ugocsa vármegye és 1918 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Ugocsa vármegye és 1945 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Ugocsa vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Ugocsa vármegye és 1990 · Többet látni »
