Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: A felsőszölnöki hármashatár, Felsőszölnök, Jugoszlávia, Kuzma község, Magasfok, Magyarország, Muraszombat, Muravidék, Szölnöki-patak, Szent Cirill, Szent Metód, Szlovénia, Tóka (Ausztria), Trianoni békeszerződés, Vasdobra, 1387, 16. század, 1607, 1627, 1698, 1778, 1860, 19. század, 1910, 1914, 1919, 1941, 1945, 1975, 1991.
A felsőszölnöki hármashatár
A felsőszölnöki hármashatár (németül Dreiländereck Österreich-Ungarn-Slowenien) Magyarország, Ausztria és Szlovénia találkozásánál található.
Új!!: Türke és A felsőszölnöki hármashatár · Többet látni »
Felsőszölnök
A Szölnöki-patak télen Felsőszölnök zászlaja az egyik falunapon Az iskola Táncosok a felsőszölnöki falunapon Táncosok a felsőszölnöki falunapon Felsőszölnök – faluközpont Felsőszölnök faluközpontja leírással Felsőszölnök középső részének lakóházai a patakmenti völgyben (Fő út) Régi kereszt a Jánoshegyen A Lázár-család által állított kereszt a Békaváros nevű falurészben Régi kereszt a Hármashatárhoz vezető úton Kereszt a Jánoshegyen Látkép Szlovén Mintagazdaság Felsőszölnök (szlovénül Gornji Senik, németül Oberzem(m)ing, latinul Zelnuk Superior) község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett, Magyarország legnyugatibb települése.
Új!!: Türke és Felsőszölnök · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Türke és Jugoszlávia · Többet látni »
Kuzma község
Kuzma község (szlovénül Občina Črenšovci, alapfokú közigazgatási egység Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban. Központja Kuzma. Lakossága 2018-ban 1555 fő volt.
Új!!: Türke és Kuzma község · Többet látni »
Magasfok
Magasfok (korábban Martinya) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Új!!: Türke és Magasfok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Türke és Magyarország · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Türke és Muraszombat · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Türke és Muravidék · Többet látni »
Szölnöki-patak
A Szölnöki-patak (ismert még: Szölnök-patak és forrásának magyar településneve alapján: Türke-patak, szlovénül: Seniški potok, németül: Ober Zemming Bach, régi térképeken: Zemminger Bach) Szlovéniában, Türke (Trdkova) faluban eredő, Magyarországon a Vas vármegyei Alsószölnök területén a Rábába ömlő patak.
Új!!: Türke és Szölnöki-patak · Többet látni »
Szent Cirill
Szent Cirill és Szent Metód Szent Metód és Szent Cirill Mária mennybevétele és Szent Cirill- és Szent Metód-bazilika, Velehrad, Csehország Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvéröccse.
Új!!: Türke és Szent Cirill · Többet látni »
Szent Metód
Szent Metód, névváltozatok: Method, Methodiosz, Methodius, Metodij, Mefogyij (Thesszaloniké, 815 körül – Velehrad, 885. április 6.) görög szerzetes, hittérítő.
Új!!: Türke és Szent Metód · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Türke és Szlovénia · Többet látni »
Tóka (Ausztria)
Tóka (németül Tauka) Liba településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenlandban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Türke és Tóka (Ausztria) · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Türke és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vasdobra
Vasdobra mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Türke és Vasdobra · Többet látni »
1387
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1387 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Türke és 16. század · Többet látni »
1607
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1607 · Többet látni »
1627
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1627 · Többet látni »
1698
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1698 · Többet látni »
1778
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1778 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1860 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Türke és 19. század · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1910 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1914 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1919 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1941 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Türke és 1945 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1975 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Türke és 1991 · Többet látni »
