Tartalomjegyzék
14 kapcsolatok: Abbászidák, Abd al-Malik omajjád kalifa, Firdauszí, Hárún ar-Rasíd, I. e. 4. század, III. Alexandrosz makedón király, Irán, Meshed, Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli, Omajjádok, Razavi Horászán tartomány, Sáhnáme, Szubotáj, Toluj.
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Megnézni Túsz (város) és Abbászidák
Abd al-Malik omajjád kalifa
Abd al-Malik ibn Marván (arab betűkkel عبد الملك بن مروان – ʿAbd al-Malik ibn Marwān; 646 – Damaszkusz, 705. október 8.) volt a szunnita iszlám kilencedik kalifája (uralkodott 685-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Megnézni Túsz (város) és Abd al-Malik omajjád kalifa
Firdauszí
Firdauszí vagy Firduszi Abul-kászim Manszúr, (934 – 1027) a perzsa irodalom (egyben a világirodalom) egyik legjelentősebb költője.
Megnézni Túsz (város) és Firdauszí
Hárún ar-Rasíd
Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).
Megnézni Túsz (város) és Hárún ar-Rasíd
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Megnézni Túsz (város) és I. e. 4. század
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i.
Megnézni Túsz (város) és III. Alexandrosz makedón király
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Túsz (város) és Irán
Meshed
Meshed vagy Mesed (perzsául: مشهد) Irán északkeleti részén, az ország második legnagyobb városa.
Megnézni Túsz (város) és Meshed
Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli
Közkeletű nevén Al-Gazáli, teljes nevén Abú Hámid Muhammad bin Muhammad al-Gazálí (Túsz, 1057. július 5. – Túsz, 1111. december 19.) arabul alkotó perzsa muszlim teológus és filozófus, Európában a latinizált Algazel néven ismert.
Megnézni Túsz (város) és Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld.
Megnézni Túsz (város) és Omajjádok
Razavi Horászán tartomány
Razavi Horászán tartomány elhelyezkedése Iránban Razavi Horászán tartomány (perzsául استان خراسان رضوی) Irán 31 tartományának egyike az ország északkeleti részén.
Megnézni Túsz (város) és Razavi Horászán tartomány
Sáhnáme
A Sáhnáme, (perzsa nyelven:شاهنامه átírásokban: Šāhnāmeh, Shahnama, Šahname, Shaahnaameh, Şahname) azaz a Királyok Könyve költői epikus mű, amelyet Firdauszí perzsa költő írt kb.
Megnézni Túsz (város) és Sáhnáme
Szubotáj
Szubotáj vagy más átírásokban Szübötej, Szübetej vagy Szubutáj Behadir (mongolul Сүбээдэй, Sübeedei vagy Сүбэдэй баатар; klasszikus mongol nyelven Sübügätäi vagy Sübü'ätäi; 1176 –1248) a Mongol Birodalmat megalapító Dzsingisz kánnak és utódjának, Ögödejnek az egyik legeredményesebb hadvezére volt.
Megnézni Túsz (város) és Szubotáj
Toluj
Toluj (mongolul Тулуй; 1186 vagy 1190 vagy 1192 — 1232) Dzsingisz nagykán negyedik fia, kinek halála után 1227-1229 között a Mongol Birodalom régense, míg Ögödej bátyját meg nem választották nagykánnak.
Megnézni Túsz (város) és Toluj