Tartalomjegyzék
21 kapcsolatok: Báró, Benkő Péter (színművész), Buda (történelmi település), Debrecen, Egri csillagok, Egri csillagok (film, 1968), Enying, Erdély, Hunyad vármegye, Jagelló Izabella magyar királyné, Kászim pasa, Kendi Ferenc (erdélyi vajda), Lippa, Magyarország, Pasa, Reformáció, Török Bálint (hadvezér), Török Ferenc (főúr), Tinódi Lantos Sebestyén, Várkonyi Zoltán (színművész), Vránai perjelség.
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Megnézni Török János (katona) és Báró
Benkő Péter (színművész)
Benkő Péter (Budapest, 1947. június 1. –) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész, a Turay Ida Színház örökös tagja.
Megnézni Török János (katona) és Benkő Péter (színművész)
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Török János (katona) és Buda (történelmi település)
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Török János (katona) és Debrecen
Egri csillagok
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban megjelent, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában.
Megnézni Török János (katona) és Egri csillagok
Egri csillagok (film, 1968)
Az Egri csillagok (angol cím: The Lost Talisman – Az elveszett amulett) 1968-ban bemutatott magyar–bolgár történelmi kalandfilm, amely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült.
Megnézni Török János (katona) és Egri csillagok (film, 1968)
Enying
Enying falu Fejér vármegyében, a Mezőföld nyugati peremén, az Enyingi-háton.
Megnézni Török János (katona) és Enying
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Török János (katona) és Erdély
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Megnézni Török János (katona) és Hunyad vármegye
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Megnézni Török János (katona) és Jagelló Izabella magyar királyné
Kászim pasa
Kászim pasa törökül Kasım Paşa, németül Kasim Pascha, szerbül Касим паша (? – Pottenstein, 1532. szeptember 19.) szerb származású török pasa, hírneves portyázó katona, aki az 1526–38-as háborúban emelkedett ki.
Megnézni Török János (katona) és Kászim pasa
Kendi Ferenc (erdélyi vajda)
Kendi Ferenc (? – Gyulafehérvár, 1558. augusztus 31.) erdélyi nagybirtokos, főnemes, vajda.
Megnézni Török János (katona) és Kendi Ferenc (erdélyi vajda)
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Megnézni Török János (katona) és Lippa
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Török János (katona) és Magyarország
Pasa
Kara Musztafa pasa (1634–1683) Mohamed Ali pasa (1769–1849) A pasa (törökül Paşa, magyarosan basa) az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető méltóság, cím volt.
Megnézni Török János (katona) és Pasa
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Megnézni Török János (katona) és Reformáció
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Megnézni Török János (katona) és Török Bálint (hadvezér)
Török Ferenc (főúr)
Báró enyingi Török Ferenc (1530-as évek eleje – 1571. február) nagybirtokos magyar főnemes, dunántúli főkapitány.
Megnézni Török János (katona) és Török Ferenc (főúr)
Tinódi Lantos Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.
Megnézni Török János (katona) és Tinódi Lantos Sebestyén
Várkonyi Zoltán (színművész)
Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Török János (katona) és Várkonyi Zoltán (színművész)
Vránai perjelség
A vránai perjelség (más néven aurániai perjelség vagy Magyar-Szlavón perjelség - hitéleti szerepén túlmenően - a királyi Magyarország egyik hiteles helye volt.
Megnézni Török János (katona) és Vránai perjelség