Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Budapest, Budapest díszpolgára, Budapest XIV. kerülete díszpolgárainak listája, Emléktáblák Budapest XIV. kerületében, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Kézilabda Szövetség, Magyar női kézilabda-válogatott, Magyarország, Mesteredző, November 2., Október 16., Rendőrség, Stefánia út, Szövetségi kapitány, Testnevelési Egyetem, 1923, 1965-ös női kézilabda-világbajnokság, 1976. évi nyári olimpiai játékok, 2012.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Török Bódog és Budapest · Többet látni »
Budapest díszpolgára
A Budapest díszpolgára kitüntető címet Budapest Főváros Közgyűlése adja 1991 óta.
Új!!: Török Bódog és Budapest díszpolgára · Többet látni »
Budapest XIV. kerülete díszpolgárainak listája
Budapest Főváros XIV.
Új!!: Török Bódog és Budapest XIV. kerülete díszpolgárainak listája · Többet látni »
Emléktáblák Budapest XIV. kerületében
A Budapest XIV. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Új!!: Török Bódog és Emléktáblák Budapest XIV. kerületében · Többet látni »
Magyar Arany Érdemkereszt
A Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Érdemkereszt legfelső fokozata.
Új!!: Török Bódog és Magyar Arany Érdemkereszt · Többet látni »
Magyar Kézilabda Szövetség
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) Magyarországon működő, a kézilabda sportágat irányító szervezet.
Új!!: Török Bódog és Magyar Kézilabda Szövetség · Többet látni »
Magyar női kézilabda-válogatott
A magyar női kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít.
Új!!: Török Bódog és Magyar női kézilabda-válogatott · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Török Bódog és Magyarország · Többet látni »
Mesteredző
A mesteredzői cím egy 1952-ben alapított, a legjobb magyar edzők elismerését szolgáló díj.
Új!!: Török Bódog és Mesteredző · Többet látni »
November 2.
Névnapok: Achillesz + Achilles, Ahillész, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Bató, Batu, Batus, Rátold, Tóbiás, Viktor, Vitéz.
Új!!: Török Bódog és November 2. · Többet látni »
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
Új!!: Török Bódog és Október 16. · Többet látni »
Rendőrség
A Magyar Rendőrség által 2009-2013-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A rendőrség olyan rendvédelmi szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.
Új!!: Török Bódog és Rendőrség · Többet látni »
Stefánia út
A Stefánia út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala.
Új!!: Török Bódog és Stefánia út · Többet látni »
Szövetségi kapitány
Egyes sportágakban a szövetségi kapitány a nemzeti sportszövetség által kinevezett edző, aki iránymutatásaival és utasításaival segíti a nemzeti válogatottat vagy a nemzet színeiben induló egyéni sportolókat.
Új!!: Török Bódog és Szövetségi kapitány · Többet látni »
Testnevelési Egyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem.
Új!!: Török Bódog és Testnevelési Egyetem · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Török Bódog és 1923 · Többet látni »
1965-ös női kézilabda-világbajnokság
Az 1965-ös női kézilabda-világbajnokság a harmadik volt a női világbajnokságok történetében.
Új!!: Török Bódog és 1965-ös női kézilabda-világbajnokság · Többet látni »
1976. évi nyári olimpiai játékok
Az 1976.
Új!!: Török Bódog és 1976. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Török Bódog és 2012 · Többet látni »
