Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
107 kapcsolatok: Abrudbánya, Alispán, Arad (Románia), Újbánya, Újvidék, Baja, Bakabánya, Bazin, Bács-Bodrog vármegye, Bártfa, Békéscsaba, Bereck, Besztercebánya, Breznóbánya, Buda (történelmi település), Budapest, Csíkszereda, Debrecen, Eperjes (Szlovákia), Erdély, Erzsébetváros (Románia), Esztergom, Főispán (1526–1950), Főváros, Fehértemplom, Felsőbánya, Fogaras, Gölnicbánya, Győr, Gyulafehérvár, Hátszeg, Hódmezővásárhely, Illyefalva, Kaposvár, Karánsebes, Kassa, Katonai határőrvidék, Késmárk, Kézdivásárhely, Körmöcbánya, Közigazgatási bizottság, Község, Kőszeg, Kecskemét, Király, Királyföld, Kismarton, Kisszeben, Kolozs (település), Kolozsvár, ..., Komárom (Magyarország), Komárom (Szlovákia), Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye, Kormányzó, Korpona (Szlovákia), Lőcse, Libetbánya, Marosvásárhely, Megyei jogú város (tanácsrendszer), Megyei tanács, Megyei város (polgári korszak), Mezőváros, Miskolc, Modor, Nagybánya, Nagyszombat (település), Nagyvárad, Pancsova, Partium, Pécs, Pest (történelmi település), Polgármester, Pozsony, Rendezett tanácsú város, Ruszt, Selmec- és Bélabánya, Sepsiszentgyörgy, Sopron, Szabad kerület, Szabad királyi város, Szabadka, Szakolca, Szamosújvár, Szatmárnémeti, Szászrégen, Szék (település), Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szeged, Szentegyháza, Szentgyörgy (Szlovákia), Szombathely, Tanácsrendszer (Magyarország), Törvényhatóság, Temesvár, Trencsén, Trianoni békeszerződés, Ungvár, Vajdahunyad, Vármegye, Város, Vízakna, Versec, Virilizmus, Zólyom, Zilah, Zombor. Bővíteni index (57 több) »
Abrudbánya
Abrudbánya (románul Abrud, németül Gross-Schlatten vagy Altenburg, római neve Abrutus, majd Auraria Maior, szászul Grissa) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Abrudbánya · Többet látni »
Alispán
Az alispán a középkori magyar vármegye ispánjának – az újkorban főispánjának – helyettese volt.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Alispán · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Arad (Románia) · Többet látni »
Újbánya
Újbánya (latinul Regiomontanum) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Újbánya · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Újvidék · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Baja · Többet látni »
Bakabánya
Bakabánya (szlovákul Pukanec, németül Pukantz) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bakabánya · Többet látni »
Bazin
Grínád (Grinava) városrész temploma Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, Pösing latinul Bazinium) város Szlovákiában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bazin · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bártfa
Bártfa város Szlovákiában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bártfa · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Békéscsaba · Többet látni »
Bereck
Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bereck · Többet látni »
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Besztercebánya · Többet látni »
Breznóbánya
Breznóbánya város Szlovákiában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Breznóbánya · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Budapest · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Csíkszereda · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Debrecen · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Erdély · Többet látni »
Erzsébetváros (Románia)
A vár 210px Erzsébetváros, 1733-ig Ebesfalva (románul Dumbrăveni, 1930-ig Ibașfalău vagy Elisabetopole, németül Elisabethstadt vagy Eppeschdorf, szászul Appeschterf, latinul Elisabetopolis) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Erzsébetváros (Románia) · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Esztergom · Többet látni »
Főispán (1526–1950)
A főispán a Magyar Királyságban a király által kinevezett méltóság volt, aki a királyt (a kiegyezés után a kormányt) képviselte a vármegyében, jelenleg az egykori kormánymegbízottak hivatalos megnevezése.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Főispán (1526–1950) · Többet látni »
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Főváros · Többet látni »
Fehértemplom
Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Fehértemplom · Többet látni »
Felsőbánya
A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Felsőbánya · Többet látni »
Fogaras
Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Fogaras · Többet látni »
Gölnicbánya
Gölnicbánya (szlovákul Gelnica, németül Göllnitz) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Gölnicbánya · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Győr · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Gyulafehérvár · Többet látni »
Hátszeg
right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Hátszeg · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Illyefalva
Illyefalva (románul Ilieni, németül Ilgendorf) falu Romániában Kovászna megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Illyefalva · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kaposvár · Többet látni »
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Karánsebes · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kassa · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Késmárk
Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Késmárk · Többet látni »
Kézdivásárhely
Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kézdivásárhely · Többet látni »
Körmöcbánya
Körmöcbánya falai a Szent Katalin templommal Körmöcbánya környéke 1733 körül Körmöcbánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Körmöcbánya · Többet látni »
Közigazgatási bizottság
A közigazgatási bizottság az önkormányzati és az állami közigazgatás összehangolására és a különböző közigazgatási ágak közötti együttműködés biztosítására törvényhatóságonként létrehozott testület volt Magyarországon 1876 és 1950 között.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Közigazgatási bizottság · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Község · Többet látni »
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kőszeg · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kecskemét · Többet látni »
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Király · Többet látni »
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Királyföld · Többet látni »
Kismarton
Kismarton (németül Eisenstadt, horvátul Željezno) város Ausztriában, Burgenland tartomány székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kismarton · Többet látni »
Kisszeben
Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kisszeben · Többet látni »
Kolozs (település)
Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kolozs (település) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kolozsvár · Többet látni »
Komárom (Magyarország)
Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Komárom (Magyarország) · Többet látni »
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »
Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye
1 Komárom tjv. Magyarországon maradt része, 2 Győr vm., 3 Hont vm., 4 Komárom és Esztergom k.e.e.vm. 1923-1938, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1914-es megyehatár Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye · Többet látni »
Kormányzó
A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kormányzó · Többet látni »
Korpona (Szlovákia)
Korpona a XVI. századbanBorovszky Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város A barokk stílusúvá átépített plébániatemplom A kórház épülettömbje Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona, korábban Corpona) város Szlovákiában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Korpona (Szlovákia) · Többet látni »
Lőcse
Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Lőcse · Többet látni »
Libetbánya
Libetbánya község, egykor jelentős bányaváros Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Libetbánya · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Marosvásárhely · Többet látni »
Megyei jogú város (tanácsrendszer)
Megyei jogú város volt Magyarországon a négy legnagyobb vidéki város jogállása 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény időszakában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Megyei jogú város (tanácsrendszer) · Többet látni »
Megyei tanács
A megyei tanács egy választott adminisztratív testület, ami a megyének nevezett közigazgatási egységeket igazgatja egyes országokban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Megyei tanács · Többet látni »
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Mezőváros · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Miskolc · Többet látni »
Modor
Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Modor · Többet látni »
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Nagybánya · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Nagyvárad · Többet látni »
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Pancsova · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Partium · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Pécs · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Polgármester · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Pozsony · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Ruszt
Ruszt belvárosa A Fertő látképe Rusztnál A katolikus plébániatemplom Ruszt (németül Rust, horvátul Rušta, latinul Rusthum) város Ausztriában, Burgenland tartományban, a Fertő nyugati partján, a magyar határ közelében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Ruszt · Többet látni »
Selmec- és Bélabánya
Selmec- és Bélabánya Selmecbányából és Bélabányából álló szabad királyi, majd törvényhatósági jogú város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Selmec- és Bélabánya · Többet látni »
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Sepsiszentgyörgy · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Sopron · Többet látni »
Szabad kerület
Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, önkormányzattal bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású bíróságuk volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szabad kerület · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szabad királyi város · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szabadka · Többet látni »
Szakolca
Szakolca város Szlovákiában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szakolca · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szamosújvár · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szatmárnémeti · Többet látni »
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szászrégen · Többet látni »
Szék (település)
Szék (korábban Székakna, románul Sic, németül Secken) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szék (település) · Többet látni »
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Székelyudvarhely · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szeged · Többet látni »
Szentegyháza
Szentegyháza városa, háttérben a Hargitával. Szentegyháza (románul Vlăhița) város Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, amely Szentegyházasfalu, (románul Vlăhița-sat), Szentkeresztbánya (vagy Újvlahica, Újváros; románul Mina Sfânta Cruce) Lövétebánya (románul Minele Lueta) és Homoródfürdő (románul Băile Homorod) települések egyesítése révén keletkezett 1968-ban, és a neve 1990-ig Vlahica volt.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szentegyháza · Többet látni »
Szentgyörgy (Szlovákia)
Szentgyörgy (szlovákul Svätý Jur, korábban Jur pri Bratislave, németül Sankt Georgen, latinul Sanct Georgius) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szentgyörgy (Szlovákia) · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szombathely · Többet látni »
Tanácsrendszer (Magyarország)
A tanácsrendszer Magyarországon a szovjet mintára kialakított, 1950 és 1990 között működött helyi államhatalmi és államigazgatási illetve közigazgatási szervek rendszere volt.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Tanácsrendszer (Magyarország) · Többet látni »
Törvényhatóság
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Törvényhatóság · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Temesvár · Többet látni »
Trencsén
A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Trencsén · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Ungvár · Többet látni »
Vajdahunyad
Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Vajdahunyad · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Vármegye · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Város · Többet látni »
Vízakna
Sós vizű medence A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Vízakna · Többet látni »
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Versec · Többet látni »
Virilizmus
A virilizmus a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban aránytalan választójogot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Virilizmus · Többet látni »
Zólyom
Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Zólyom · Többet látni »
Zilah
Zilah (e. vagy, románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Zilah · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Törvényhatósági jogú város és Zombor · Többet látni »
