Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Arisztokrácia, Arisztotelész, Ateizmus, Athén, Atlantisz Könyvkiadó, Állam (dialógus), Büntetőjog, Demokrácia, Diogenész Laertiosz, Epikureizmus, Eretnek, Esztétika, Etika (filozófia), Hésziodosz, Homérosz, Jogszabály, Kereskedelem, Kréta (sziget), Marcus Tullius Cicero, Mezőgazdaság, Monarchia, Oktatás, Pedagógia, Piac, Platón, Polübiosz, Politikafilozófia, Spárta, Szókratész, Szerződés, Sztoicizmus, Törvények (Platón), Törvényhozás, Teológia, Utópia, Vallás, Végrendelet.
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Új!!: Törvények (dialógus) és Arisztokrácia · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Törvények (dialógus) és Arisztotelész · Többet látni »
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Új!!: Törvények (dialógus) és Ateizmus · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Törvények (dialógus) és Athén · Többet látni »
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Új!!: Törvények (dialógus) és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »
Állam (dialógus)
Az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken Az Állam (ógörög nyelven: Politeia) című dialógus Platón munkásságának a második korszakában, i. e. 375 körül íródott.
Új!!: Törvények (dialógus) és Állam (dialógus) · Többet látni »
Büntetőjog
Büntető tárgyalás ábrázolása (Salemi boszorkányperek) A büntetőjog a jog azon ága, amely meghatározza azokat a közösségellenes, nemkívánatos magatartásokat – társadalomra veszélyes, vagyis materiálisan jogellenes - amelyek tanúsítása, és jogellenességet kizáró tényezők hiánya esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és amennyiben bűnös (gondatlanság vagy szándékosság terheli) megbüntetik (büntetés végrehajtási jog).
Új!!: Törvények (dialógus) és Büntetőjog · Többet látni »
Demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).
Új!!: Törvények (dialógus) és Demokrácia · Többet látni »
Diogenész Laertiosz
Diogenész Laertiosz műve 1594-es római kiadásának címlapja Diogenész Laertiosz, (Laerté, Kilikia, 180 körül – ?, 240 körül) görög történetíró; nevét mint az ókori görög filozófusok életrajzainak megírójáét ismerik.
Új!!: Törvények (dialógus) és Diogenész Laertiosz · Többet látni »
Epikureizmus
Az epikureizmus empirista felfogású filozófia.
Új!!: Törvények (dialógus) és Epikureizmus · Többet látni »
Eretnek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eretnekség.
Új!!: Törvények (dialógus) és Eretnek · Többet látni »
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Törvények (dialógus) és Esztétika · Többet látni »
Etika (filozófia)
12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.
Új!!: Törvények (dialógus) és Etika (filozófia) · Többet látni »
Hésziodosz
Hésziodosz (ógörögül Ἡσίοδος) (i. e. 8. század első fele) görög epikus költő.
Új!!: Törvények (dialógus) és Hésziodosz · Többet látni »
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Új!!: Törvények (dialógus) és Homérosz · Többet látni »
Jogszabály
A jogszabály szó három értelemben használatos.
Új!!: Törvények (dialógus) és Jogszabály · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: Törvények (dialógus) és Kereskedelem · Többet látni »
Kréta (sziget)
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Új!!: Törvények (dialógus) és Kréta (sziget) · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Törvények (dialógus) és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Törvények (dialógus) és Mezőgazdaság · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Törvények (dialógus) és Monarchia · Többet látni »
Oktatás
Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását nevezzük.
Új!!: Törvények (dialógus) és Oktatás · Többet látni »
Pedagógia
A pedagógia egy kettős arculatú tudomány.
Új!!: Törvények (dialógus) és Pedagógia · Többet látni »
Piac
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piac (egyértelműsítő lap).
Új!!: Törvények (dialógus) és Piac · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Törvények (dialógus) és Platón · Többet látni »
Polübiosz
Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.
Új!!: Törvények (dialógus) és Polübiosz · Többet látni »
Politikafilozófia
A politikai filozófia az államra, politikára, jogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja.
Új!!: Törvények (dialógus) és Politikafilozófia · Többet látni »
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Új!!: Törvények (dialógus) és Spárta · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: Törvények (dialógus) és Szókratész · Többet látni »
Szerződés
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
Új!!: Törvények (dialógus) és Szerződés · Többet látni »
Sztoicizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sztoikus filozófia.
Új!!: Törvények (dialógus) és Sztoicizmus · Többet látni »
Törvények (Platón)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Törvények (dialógus).
Új!!: Törvények (dialógus) és Törvények (Platón) · Többet látni »
Törvényhozás
A törvényhozás azzal a joggal felruházott tanácskozó testület, hogy törvényeket hozzon egy olyan politikai egység számára, mint egy ország, vagy egy város.
Új!!: Törvények (dialógus) és Törvényhozás · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Törvények (dialógus) és Teológia · Többet látni »
Utópia
Brueghel ''Cockaigne földje'' című festményén (1567) Az utópia többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.
Új!!: Törvények (dialógus) és Utópia · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Törvények (dialógus) és Vallás · Többet látni »
Végrendelet
A végrendelet (régiesen testamentum) a végintézkedés egyik formája: egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a nyilatkozó magánszemély azt határozza meg, hogy halála után ki vagy kik váljanak vagyona tulajdonosává.
Új!!: Törvények (dialógus) és Végrendelet · Többet látni »
