35 kapcsolatok: Afrika, Újvilág, Ausztrália (kontinens), Ázsia, Ókori Róma, Óvilág, Észak-Amerika, Bokajalfalu, Caius Plinius Secundus, Dél-Amerika, Erdély, Európa, Fauna (biológia), Flóra (biológia), Görögök, Gerardus Mercator, Határ, Hegyeshalom, Hettita történeti földrajz, I. e. 5. század, Kína, Közép-Európa, Középkor, Kelet-Ázsia, Kontinens, Mezopotámia, Ország, Szabó T. Attila, Szilágysomlyó, Sztrabón, Térkép, Térképészet, Történelem, Tized, 17. század.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Történeti földrajz és Afrika · Többet látni »
Újvilág
Az Újvilág (zöld színnel) és az Óvilág (szürke színnel) mai térképen Az „Újvilágot” ábrázoló miniatűr térkép mellett Amerigo Vespucci portréja is illusztrálja az 1507-ben megjelent Waldseemüller-térképet Az Újvilág az amerikai kontinensre és az azt körülvevő szigetekre használt név.
Új!!: Történeti földrajz és Újvilág · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Történeti földrajz és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Történeti földrajz és Ázsia · Többet látni »
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Új!!: Történeti földrajz és Ókori Róma · Többet látni »
Óvilág
Világtérkép az 1480-1496 közötti évekből Az Óvilág retronim kifejezés a Földnek azokat a részeit fedi le, amelyek Kolumbusz utazásai előtt ismertek voltak Európában; ide tartozik Európa, Ázsia és Afrika (együttes nevük: Afro-Eurázsia), és a környező szigetvilág.
Új!!: Történeti földrajz és Óvilág · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Történeti földrajz és Észak-Amerika · Többet látni »
Bokajalfalu
Bokajalfalu környéke 1769-1773 között Bokajalfalu (Alfalubokaj) falu Romániában, Fehér megyében, Alkenyér községben.
Új!!: Történeti földrajz és Bokajalfalu · Többet látni »
Caius Plinius Secundus
Idősebb Plinius, teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79. augusztus 25.) római író, polihisztor, ókori enciklopédista.
Új!!: Történeti földrajz és Caius Plinius Secundus · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Történeti földrajz és Dél-Amerika · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Történeti földrajz és Erdély · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Történeti földrajz és Európa · Többet látni »
Fauna (biológia)
Egy sziget faunájának egyszerűsített ábrája - minden állatfaj bekeretezve szerepel. A fauna az állati élet összessége egy adott területen vagy időszakon belül.
Új!!: Történeti földrajz és Fauna (biológia) · Többet látni »
Flóra (biológia)
Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.
Új!!: Történeti földrajz és Flóra (biológia) · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Történeti földrajz és Görögök · Többet látni »
Gerardus Mercator
archivedate.
Új!!: Történeti földrajz és Gerardus Mercator · Többet látni »
Határ
#ÁTIRÁNYÍTÁS Határ (egyértelműsítő lap).
Új!!: Történeti földrajz és Határ · Többet látni »
Hegyeshalom
misc.
Új!!: Történeti földrajz és Hegyeshalom · Többet látni »
Hettita történeti földrajz
A hettita kor a történeti földrajz módszereivel nehezen elemezhető időszak.
Új!!: Történeti földrajz és Hettita történeti földrajz · Többet látni »
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Új!!: Történeti földrajz és I. e. 5. század · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Történeti földrajz és Kína · Többet látni »
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Új!!: Történeti földrajz és Közép-Európa · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Történeti földrajz és Középkor · Többet látni »
Kelet-Ázsia
Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi és kulturális alapon is.
Új!!: Történeti földrajz és Kelet-Ázsia · Többet látni »
Kontinens
A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.
Új!!: Történeti földrajz és Kontinens · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Történeti földrajz és Mezopotámia · Többet látni »
Ország
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
Új!!: Történeti földrajz és Ország · Többet látni »
Szabó T. Attila
Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus apja, Szabó T. Anna költő nagyapja.
Új!!: Történeti földrajz és Szabó T. Attila · Többet látni »
Szilágysomlyó
Szilágysomlyó központja Szilágysomlyó környéke 1769–1773 között Szilágysomlyó (románul Șimleu Silvaniei, németül Schomlenmarkt) város Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Történeti földrajz és Szilágysomlyó · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Történeti földrajz és Sztrabón · Többet látni »
Térkép
archívdátum.
Új!!: Történeti földrajz és Térkép · Többet látni »
Térképészet
Már Klaudiosz Ptolemaiosz világtérképén is észak volt felül ''Mappa mundi'', La Fleur des Histoires, 1459-1463 Digitális földgömb A térképészet vagy kartográfia (a görög khartisz.
Új!!: Történeti földrajz és Térképészet · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Történeti földrajz és Történelem · Többet látni »
Tized
A tized valaminek az egytizede, amelyet hozzájárulásként vagy kötelező adóként fizetnek egy világi (király, földesúr stb.) vagy vallási (egyház) intézménynek.
Új!!: Történeti földrajz és Tized · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Történeti földrajz és 17. század · Többet látni »