Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Afrika, Újmadárszabásúak, Állatok, Állkapcsosok, Carinatae, Coenraad Jacob Temminck, Család (rendszertan), Csőr, Dél-Amerika, Faj, Fosszília, Gerincesek, Gerinchúrosok, Harkályalakúak, Harkályfélék, Harkályformák, Jynx, Karibi törpeharkály, Lárva, Madarak, Magzatburkosok, Miocén, Négylábúak, Neoaves, Neornithes, Nyelv (testrész), Osztály (rendszertan), Passerea, Pici (madáralrend), Picides, Picumnus, Pleisztocén, Pliocén, Rend (rendszertan), Rovarok, Sasia, Telluraves, Tojás (biológia), Trópusok.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Törpeharkályformák és Afrika · Többet látni »
Újmadárszabásúak
Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják.
Új!!: Törpeharkályformák és Újmadárszabásúak · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Törpeharkályformák és Állatok · Többet látni »
Állkapcsosok
Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.
Új!!: Törpeharkályformák és Állkapcsosok · Többet látni »
Carinatae
A madárrendszertan szerint a Carinatae vagy tarajos mellcsontúak a madarak és kihalt rokonaik közül azoknak a csoportja, melyek rendelkeznek a mellcsonton hosszanti irányban végigfutó csonttaréjjal (carina), melyről az erőteljes repülőizmok erednek.
Új!!: Törpeharkályformák és Carinatae · Többet látni »
Coenraad Jacob Temminck
Coenraad Jacob Temminck (Amszterdam, 1778. március 31. - Lisse, 1858. január 30.) holland arisztokrata és zoológus.
Új!!: Törpeharkályformák és Coenraad Jacob Temminck · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Törpeharkályformák és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Új!!: Törpeharkályformák és Csőr · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Törpeharkályformák és Dél-Amerika · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Törpeharkályformák és Faj · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Törpeharkályformák és Fosszília · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Törpeharkályformák és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Törpeharkályformák és Gerinchúrosok · Többet látni »
Harkályalakúak
A harkályalakúak (Piciformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe a harkályok, tukánok és mézkalauzfélék tartoznak.
Új!!: Törpeharkályformák és Harkályalakúak · Többet látni »
Harkályfélék
A harkályfélék (Picidae) a madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Törpeharkályformák és Harkályfélék · Többet látni »
Harkályformák
A harkályformák (Picinae) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Törpeharkályformák és Harkályformák · Többet látni »
Jynx
A Jynx a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Törpeharkályformák és Jynx · Többet látni »
Karibi törpeharkály
A karibi törpeharkály (Nesoctites micromegas) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Törpeharkályformák és Karibi törpeharkály · Többet látni »
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Új!!: Törpeharkályformák és Lárva · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Törpeharkályformák és Madarak · Többet látni »
Magzatburkosok
A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.
Új!!: Törpeharkályformák és Magzatburkosok · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Törpeharkályformák és Miocén · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Törpeharkályformák és Négylábúak · Többet látni »
Neoaves
A neoaves egy olyan öregrend, mely a futómadár-szabásúak és a Galloanserae (réce, tyúk és hasonlók) kivételével minden ma élő madarat magába foglal.
Új!!: Törpeharkályformák és Neoaves · Többet látni »
Neornithes
A Neornithesbe tartozik az összes ma élő madárfaj.
Új!!: Törpeharkályformák és Neornithes · Többet látni »
Nyelv (testrész)
Az emberi nyelvhát elülső része. A magasabban látható fehéres elszíneződés arra utal, hogy a gyomor és az emésztőrendszer megfelelően működik. A nyelv (latinul lingua, görögül (glossa)) a szájüregben (cavum oris) található jellegzetes alakú, nyálkahártyával borított, izmos képződmény.
Új!!: Törpeharkályformák és Nyelv (testrész) · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Törpeharkályformák és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Passerea
A passerea a Neoaves madarak egy kládja, melyet Jarvis et al.
Új!!: Törpeharkályformák és Passerea · Többet látni »
Pici (madáralrend)
A Pici madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Törpeharkályformák és Pici (madáralrend) · Többet látni »
Picides
A Picides madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Törpeharkályformák és Picides · Többet látni »
Picumnus
A Picumnus a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Törpeharkályformák és Picumnus · Többet látni »
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Új!!: Törpeharkályformák és Pleisztocén · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Törpeharkályformák és Pliocén · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Törpeharkályformák és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Törpeharkályformák és Rovarok · Többet látni »
Sasia
A Sasia a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Törpeharkályformák és Sasia · Többet látni »
Telluraves
A telluraves (más néven szárazföldi madarak vagy fő szárazföldi madarak) egy mostanában definiált kládja a madaraknak, melynek tartalma jelenleg még kétséges.
Új!!: Törpeharkályformák és Telluraves · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Törpeharkályformák és Tojás (biológia) · Többet látni »
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Új!!: Törpeharkályformák és Trópusok · Többet látni »
