Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Törkölypálinka

Index Törkölypálinka

A törkölypálinka erjesztett szőlőtörkölyből lepárolt, hagyományos magyar égetett szesz, az egyik legrégebbi pálinkafajta.

13 kapcsolatok: Erdély, Európai Unió, Földrajzi árujelző, Grappa, Kassa, Lőre, Magyarország, Pálinka, Pálinkatörvény, Szőlőtörköly, Törkölypárlat, Tokaji aszú, 2008.

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Törkölypálinka és Erdély · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Törkölypálinka és Európai Unió · Többet látni »

Földrajzi árujelző

A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll.

Új!!: Törkölypálinka és Földrajzi árujelző · Többet látni »

Grappa

Grappabemutató A grappa olasz törkölypárlat, alkoholtartalma általában 40-46%, de legalább 37,5%.

Új!!: Törkölypálinka és Grappa · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Törkölypálinka és Kassa · Többet látni »

Lőre

A lőre vagy csiger a borhoz hasonló, rosszabb minőségű ital, amely úgy készül, hogy a törkölyt (a szőlőfürtök kipréselése után visszamaradt szilárd szár-, héj- és magrészeket) leöntik vízzel, majd néhány óra múlva ismét újra kisajtolják, és az így nyert levet kierjesztik – ma már gyakran cukor hozzáadásával.

Új!!: Törkölypálinka és Lőre · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Törkölypálinka és Magyarország · Többet látni »

Pálinka

A pálinka eredetvédett gyümölcspárlat, melyet Magyarországon és négy osztrák tartományban állítanak elő.

Új!!: Törkölypálinka és Pálinka · Többet látni »

Pálinkatörvény

Pálinkatörvénynek nevezik röviden a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008.

Új!!: Törkölypálinka és Pálinkatörvény · Többet látni »

Szőlőtörköly

Chardonnay törkölye a szőlőprésben. A szőlőtörköly a szőlőfürtök kipréselése után visszamaradó szilárd kocsány-, héj- és magrészek.

Új!!: Törkölypálinka és Szőlőtörköly · Többet látni »

Törkölypárlat

Görög cipúró (τσίπουρο) A törkölypárlat (vagy egyszerűen törköly) olyan égetett szesz, mely a borkészítéskor visszamaradt szőlőtörköly lepárlásával készül, melyből esetenként lőrét is készítenek.

Új!!: Törkölypálinka és Törkölypárlat · Többet látni »

Tokaji aszú

Egy palack 5 puttonyos tokaji aszú Egy palack Tokaji Eszencia A tokaji aszú vagy röviden aszú a Tokaji borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség.

Új!!: Törkölypálinka és Tokaji aszú · Többet látni »

2008

----.

Új!!: Törkölypálinka és 2008 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »