Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Tömörkény István

Index Tömörkény István

gimnázium előtt Tömörkény István (született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.

66 kapcsolatok: Érettségi vizsga, Bálint Sándor (néprajzkutató), Bécs, Bosnyákok, Budapest, Cegléd, Cegléd vasútállomás, Csallány Gábor, December 21., Dialektus, Dugonics Társaság, Egyetem, Ideológia, Irodalmi nyelv, Könyvtár, Korona Szálló (Makó), Lőw Immánuel, Lengyel András (irodalomtörténész), Magyar Hírlap, Magyarok, Magyarország, Móra Ferenc, Móra Ferenc Múzeum, Millennium, Naturalizmus (művészet), Német nyelv, Néprajz, Novella, Numizmatika, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Paraszt, Péter László (irodalomtörténész), Petőfi Társaság, Polgárság, Régészet, Reizner János, Somogyi Károly (kanonok), Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged, Szegedi Napló, Szegedi Nemzeti Színház, Szegedi Tudományegyetem, Szentes, Szerb nyelv, Szily Kálmán (fizikus), Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Természettudomány, Tisza, 1847, ..., 1866, 1879-es szegedi árvíz, 1888, 1889, 1890, 1891, 1895, 1896, 1899, 1900, 1901, 1903, 1904, 1917, 1957, 1960-as évek. Bővíteni index (16 több) »

Érettségi vizsga

Az érettségi vizsga (röviden érettségi, régiesen matura) a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, amely számos ország jogrendszerében szerepel, és sok helyen – így a kétszintű érettségi bevezetése óta a legtöbb képzésben Magyarországon is – a felsőoktatási felvételi eljárásban is helyettesíti a vizsgát.

Új!!: Tömörkény István és Érettségi vizsga · Többet látni »

Bálint Sándor (néprajzkutató)

Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) magyar néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő.

Új!!: Tömörkény István és Bálint Sándor (néprajzkutató) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Tömörkény István és Bécs · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Új!!: Tömörkény István és Bosnyákok · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Tömörkény István és Budapest · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Új!!: Tömörkény István és Cegléd · Többet látni »

Cegléd vasútállomás

Cegléd vasútállomás télen Cegléd vasútállomás Cegléd városának vasútállomása, melyet a MÁV üzemeltet.

Új!!: Tömörkény István és Cegléd vasútállomás · Többet látni »

Csallány Gábor

Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, múzeumalapító igazgató.

Új!!: Tömörkény István és Csallány Gábor · Többet látni »

December 21.

Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.

Új!!: Tömörkény István és December 21. · Többet látni »

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Új!!: Tömörkény István és Dialektus · Többet látni »

Dugonics Társaság

Izsó Miklós, Huszár Adolf Dugonics szobra régi képeslapon Szeged legrégebbi civil szervezetét, a Dugonics Andrásról elnevezett Dugonics Társaságot 1892-ben alapították a város szellemi életének kiválóságai.

Új!!: Tömörkény István és Dugonics Társaság · Többet látni »

Egyetem

''Septem artes liberales'' Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja Az egyetem felsőoktatási intézmény, amely a magyar Felsőoktatási Törvény (A 2017-es XXV. tv-tel módosított, 2011. évi CCIV. törvény a felsőoktatásról) 9.

Új!!: Tömörkény István és Egyetem · Többet látni »

Ideológia

Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.

Új!!: Tömörkény István és Ideológia · Többet látni »

Irodalmi nyelv

Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.

Új!!: Tömörkény István és Irodalmi nyelv · Többet látni »

Könyvtár

Egyetemi Könyvtár terme, Budapest V. kerület, Ferenciek tere 6. A Corvinus Egyetem Könyvtára thumb Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és az e dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt.

Új!!: Tömörkény István és Könyvtár · Többet látni »

Korona Szálló (Makó)

A Korona Szálló Makó belvárosában, a Széchenyi téren található.

Új!!: Tömörkény István és Korona Szálló (Makó) · Többet látni »

Lőw Immánuel

Lőw Immánuel (Szeged, 1854. január 20. – Budapest, 1944. július 19.) magyarországi zsidó hittudós, 1878-tól haláláig, 66 éven keresztül szegedi főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író.

Új!!: Tömörkény István és Lőw Immánuel · Többet látni »

Lengyel András (irodalomtörténész)

Lengyel András (szignó: L.A.; Békéscsaba, 1950. április 2. –) irodalomtörténész, muzeológus, Szeged művelődéstörténésze.

Új!!: Tömörkény István és Lengyel András (irodalomtörténész) · Többet látni »

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlap 1968 óta megjelenő, 2006 óta jobboldali-konzervatív orientációjú közéleti, politikai napilap volt.

Új!!: Tömörkény István és Magyar Hírlap · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Tömörkény István és Magyarország · Többet látni »

Móra Ferenc

Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Új!!: Tömörkény István és Móra Ferenc · Többet látni »

Móra Ferenc Múzeum

Hunyadiak szobra (Lapis András alkotása) A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része.

Új!!: Tömörkény István és Móra Ferenc Múzeum · Többet látni »

Millennium

Millenniumi emlékmű, Budapest (1896) Nemzeti színház, Budapest (2001) Mária Valéria híd, Esztergom (2001) A millennium latin elnevezés, jelentése magyarul: évezred, ezredév, ezeréves évforduló.

Új!!: Tömörkény István és Millennium · Többet látni »

Naturalizmus (művészet)

Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.

Új!!: Tömörkény István és Naturalizmus (művészet) · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Tömörkény István és Német nyelv · Többet látni »

Néprajz

A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.

Új!!: Tömörkény István és Néprajz · Többet látni »

Novella

A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.

Új!!: Tömörkény István és Novella · Többet látni »

Numizmatika

A numizmatika a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány.

Új!!: Tömörkény István és Numizmatika · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Tömörkény István és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Tömörkény István és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Paraszt

Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.

Új!!: Tömörkény István és Paraszt · Többet látni »

Péter László (irodalomtörténész)

Péter László (Jánoshalma, 1926. január 21. – 2019. július 28.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész és folklorista.

Új!!: Tömörkény István és Péter László (irodalomtörténész) · Többet látni »

Petőfi Társaság

Petőfi Sándor magyar költő, volt honvéd őrnagy A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.

Új!!: Tömörkény István és Petőfi Társaság · Többet látni »

Polgárság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).

Új!!: Tömörkény István és Polgárság · Többet látni »

Régészet

zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.

Új!!: Tömörkény István és Régészet · Többet látni »

Reizner János

Reizner János (Szeged, 1847. január 20. – Szeged, 1904. január 19.) jogász, régész, történész, könyvtárigazgató és múzeumalapító igazgató.

Új!!: Tömörkény István és Reizner János · Többet látni »

Somogyi Károly (kanonok)

Somogyi Károly (Tiszaföldvár, 1811. április 1. – Esztergom, 1888. március 20.) esztergomi kanonok, könyvtáralapító, az MTA tagja.

Új!!: Tömörkény István és Somogyi Károly (kanonok) · Többet látni »

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Szeged városának könyvtára.

Új!!: Tömörkény István és Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Tömörkény István és Szeged · Többet látni »

Szegedi Napló

Szegedi Napló címmel négy különböző időszakban jelent meg Szegeden napilap, 1878–1922, 1925–1944 közt, majd 1947-ben, végül az 1989-es rendszerváltás után 1990–1996 közt.

Új!!: Tömörkény István és Szegedi Napló · Többet látni »

Szegedi Nemzeti Színház

A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége által eklektikus, neobarokk stílusban.

Új!!: Tömörkény István és Szegedi Nemzeti Színház · Többet látni »

Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.

Új!!: Tömörkény István és Szegedi Tudományegyetem · Többet látni »

Szentes

Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.

Új!!: Tömörkény István és Szentes · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Tömörkény István és Szerb nyelv · Többet látni »

Szily Kálmán (fizikus)

Nagy-szigethi idősebb Szily Kálmán (Izsák, 1838. június 29. – Budapest, 1924. július 24.) fizikus, nyelvész, műegyetemi tanár, tudományszervező, az Akadémia főtitkára, majd főkönyvtárnoka.

Új!!: Tömörkény István és Szily Kálmán (fizikus) · Többet látni »

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Szeged egyik gimnáziuma.

Új!!: Tömörkény István és Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Új!!: Tömörkény István és Természettudomány · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Tömörkény István és Tisza · Többet látni »

1847

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1847 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1866 · Többet látni »

1879-es szegedi árvíz

Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum) A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére.

Új!!: Tömörkény István és 1879-es szegedi árvíz · Többet látni »

1888

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1888 · Többet látni »

1889

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1889 · Többet látni »

1890

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1890 · Többet látni »

1891

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1891 · Többet látni »

1895

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1895 · Többet látni »

1896

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1896 · Többet látni »

1899

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1899 · Többet látni »

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Új!!: Tömörkény István és 1900 · Többet látni »

1901

Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.

Új!!: Tömörkény István és 1901 · Többet látni »

1903

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1903 · Többet látni »

1904

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1904 · Többet látni »

1917

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1917 · Többet látni »

1957

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1957 · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Tömörkény István és 1960-as évek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »