Tartalomjegyzék
25 kapcsolatok: Akác, Bronzkor, Díszes légivadász, Debrecen, Debreceni csata (1317), Debreceni nemzetközi repülőtér, Európai vidra, Földvár (építmény), Gyapjas csüdfű, Kőkorszak, Kőrézkor, Kurgán-kultúra, Lomblevelű erdők, Mocsári teknős, Nyugati földikutya, Puhafaligetek, Réticsík, Sáránd, Sárga nőszirom, Szivárványos ökle, Tócóskert, Vöröshasú unka, 14. század, 16. század, 18. század.
Akác
Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.
Megnézni Tócó-patak és Akác
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Megnézni Tócó-patak és Bronzkor
Díszes légivadász
A díszes légivadász (Coenagrion ornatum) a szitakötők rendjének légivadászok családjába tartozó, Magyarországon védett, Natura 2000 jelölő faj.
Megnézni Tócó-patak és Díszes légivadász
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Tócó-patak és Debrecen
Debreceni csata (1317)
A debreceni csatát 1317-ben vívták az akkor még csak nagyobbacska falu Debrecen mellett.
Megnézni Tócó-patak és Debreceni csata (1317)
Debreceni nemzetközi repülőtér
A Debreceni nemzetközi repülőtér (IATA: DEB; ICAO: LHDC) Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér után a második legforgalmasabb.
Megnézni Tócó-patak és Debreceni nemzetközi repülőtér
Európai vidra
250px Az európai vidra, vagy gyakran csak röviden vidra (Lutra lutra) a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó, részben vízben élő ragadozó emlősállat.
Megnézni Tócó-patak és Európai vidra
Földvár (építmény)
A szabolcsi földvár A földvár az őskortól használt erődítménytípus, eredete a Kr.e. 6.
Megnézni Tócó-patak és Földvár (építmény)
Gyapjas csüdfű
A gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, nyílt homokpuszta- és löszgyepekben előforduló, fokozottan védett növény.
Megnézni Tócó-patak és Gyapjas csüdfű
Kőkorszak
A kőkorszak az őskor egy szakasza, körülbelül 2,4 millió évvel ezelőttől i. e. 4500-ig tart.
Megnézni Tócó-patak és Kőkorszak
Kőrézkor
A kőrézkor régészeti korszak, amely a újkőkorszak végétől a bronzkor kezdetéig tartott.
Megnézni Tócó-patak és Kőrézkor
Kurgán-kultúra
Egy sztyeppei kurgán A kurgán-kultúra vagy kurgán-műveltség a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bronzkori kultúrkör volt, nagyon sok régészeti kultúrát foglalt magában, amelyre jellemzőek voltak a kurgánok különböző formái.
Megnézni Tócó-patak és Kurgán-kultúra
Lomblevelű erdők
Lomblevelű erdő A lomblevelű erdők (Aestilignosa) védett rügyű, évgyűrűs, lombhullató, tropofita életmódú fák és cserjék növénytársulásai.
Megnézni Tócó-patak és Lomblevelű erdők
Mocsári teknős
Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Tócó-patak és Mocsári teknős
Nyugati földikutya
A nyugati földikutya (Spalax leucodon) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó fokozottan védett állatfaj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft/egyed.
Megnézni Tócó-patak és Nyugati földikutya
Puhafaligetek
fehér fűz ''(Salix alba)'' törékeny fűz ''(Salix fragilis)'' fehér nyár ''(Populus alba)'' fekete nyár ''(Populus nigra)'' A puhafaligetek (Salicion albae) Soó, 1930 em.
Megnézni Tócó-patak és Puhafaligetek
Réticsík
Portré egy réticsíkról A réticsík (Misgurnus fossilis) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Tócó-patak és Réticsík
Sáránd
Sáránd község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Megnézni Tócó-patak és Sáránd
Sárga nőszirom
A sárga nőszirom vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Tócó-patak és Sárga nőszirom
Szivárványos ökle
250px A szivárványos ökle (Rhodeus amarus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és az Acheilognathinae alcsaládjába tartozó faj.
Megnézni Tócó-patak és Szivárványos ökle
Tócóskert
A Tócóskert házai a Vincellér utca felől A Tócóskert Debrecen délnyugati részén, a Tócó vízfolyás mellett, attól keletre fekvő városrész.
Megnézni Tócó-patak és Tócóskert
Vöröshasú unka
A vöröshasú unka (Bombina bombina) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Tócó-patak és Vöröshasú unka
14. század
A 14.
Megnézni Tócó-patak és 14. század
16. század
A 16.
Megnézni Tócó-patak és 16. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Tócó-patak és 18. század