Tartalomjegyzék
47 kapcsolatok: Budapest, Bukarest, Eisenwurzen, Erdély, Erdélyi szászok, Erdélyi-középhegység, Europa Nostra-díj, Fehér megye, Felső-Ausztria, Gyallay Pap Domokos, Hantz Lám Irén, Hetedhéthatár, Hospes, Ignácz Rózsa, III. András magyar király, Jókai Mór, Jean Rabutin, Kassa, Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, Kunok, Labancok, Március 15., Móra Könyvkiadó, Nagyenyed, Német nyelv, November 17., Orbán Balázs (író), Rákóczi-szabadságharc, Román nyelv, Román ortodox egyház, Románia, Székelyek, Székelykő, Szeged, Tatárok, Telekom (Románia), Torda-Aranyos vármegye, Torockói női népviselet, Torockói-hegység, Torockószentgyörgy, Trianoni békeszerződés, Unitárius vallás, Varga Gyula (helytörténész), Vaskenyéren, Vincze Zoltán (történész), 18. század.
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Torockó és Budapest
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Megnézni Torockó és Bukarest
Eisenwurzen
Eisenwurzeni tájkép Eisenwurzen az Alpok tájegysége Ausztriában.
Megnézni Torockó és Eisenwurzen
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Torockó és Erdély
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874.
Megnézni Torockó és Erdélyi szászok
Erdélyi-középhegység
Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként.
Megnézni Torockó és Erdélyi-középhegység
Europa Nostra-díj
Az Europa Nostra díj az Európai Unió műemlékvédelmi díja.
Megnézni Torockó és Europa Nostra-díj
Fehér megye
Fehér megye Románia közép-nyugat részén helyezkedik el.
Megnézni Torockó és Fehér megye
Felső-Ausztria
Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.
Megnézni Torockó és Felső-Ausztria
Gyallay Pap Domokos
Gyallay Pap Domokos (Bencéd, Hargita megye, 1880. augusztus 4. – Budapest, 1970. április 11.) író, újságíró, szerkesztő volt.
Megnézni Torockó és Gyallay Pap Domokos
Hantz Lám Irén
Hantz Lám Irén (beceneve: Irocska, Kolozsvár, 1937. május 25. – Kolozsvár, 2019. szeptember 9.) erdélyi magyar földrajzi szakíró.
Megnézni Torockó és Hantz Lám Irén
Hetedhéthatár
A Hetedhéthatár Pécsett szerkesztett közérdekű magazin.
Megnézni Torockó és Hetedhéthatár
Hospes
A hospesek eredetileg a XI–XII.
Megnézni Torockó és Hospes
Ignácz Rózsa
Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító.
Megnézni Torockó és Ignácz Rózsa
III. András magyar király
III.
Megnézni Torockó és III. András magyar király
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Megnézni Torockó és Jókai Mór
Jean Rabutin
Jean Rabutin (teljes nevén: Jean-Louis Rabutin de Bussy, németes névformában Johann Ludwig von Bussy-Rabutin, Lotaringia, 1642. november 16. – Bécs, 1717. november 16.) francia származású arisztokrata, német-római császári hadvezér, a Rákóczi-szabadságharc idején lovassági tábornoki rangban az erdélyi császári haderő parancsnoka.
Megnézni Torockó és Jean Rabutin
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni Torockó és Kassa
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Megnézni Torockó és Kolozsvár
Kriterion Könyvkiadó
A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.
Megnézni Torockó és Kriterion Könyvkiadó
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.
Megnézni Torockó és Kunok
Labancok
Herendi Porcelánmúzeum tulajdonahttp://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/madarasz/01madarasz.htm Kuruc és labanc, irodalmiradio.hu Kuruc-labanc összecsapás Kuruc-labanc csatajelenet A labancok (laboncok, loboncok) a 17–18. században, elsősorban a Thököly vezette felkelés és a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon tartózkodó, többségében német Habsburg-hű csapatok és a dinasztia magyar párthíveinek elnevezése volt.
Megnézni Torockó és Labancok
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Megnézni Torockó és Március 15.
Móra Könyvkiadó
A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja.
Megnézni Torockó és Móra Könyvkiadó
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Torockó és Nagyenyed
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Torockó és Német nyelv
November 17.
Névnapok: Gergő, Hortenzia + Brunhilda, Brünhild, Dénes, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő.
Megnézni Torockó és November 17.
Orbán Balázs (író)
Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).
Megnézni Torockó és Orbán Balázs (író)
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Megnézni Torockó és Rákóczi-szabadságharc
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Megnézni Torockó és Román nyelv
Román ortodox egyház
A román ortodox egyház (románul Biserica Ortodoxă Română, rövidítésben gyakran BOR) egy autokefál egyház az ortodox kereszténységen belül.
Megnézni Torockó és Román ortodox egyház
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Megnézni Torockó és Románia
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Megnézni Torockó és Székelyek
Székelykő
A Székelykő (vagy Colții Trascăului) egy kopár hegycsúcs Torockótól keletre, a Torockói-hegység része.
Megnézni Torockó és Székelykő
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Torockó és Szeged
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Megnézni Torockó és Tatárok
Telekom (Románia)
#ÁTIRÁNYÍTÁSTelekom Romania.
Megnézni Torockó és Telekom (Románia)
Torda-Aranyos vármegye
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén.
Megnézni Torockó és Torda-Aranyos vármegye
Torockói női népviselet
Torockói leány vasárnapi ruhában, Franz Jaschke, színezett rézkarc, 1821 Toroczkói népviselet Erdélyben, kőrajz, Klimkovics Ferenc, 1854 A torockói népviselet mindenik közt talán a legnemesebben kiérlelt (átvették a nemesi öltözék bizonyos darabjait).
Megnézni Torockó és Torockói női népviselet
Torockói-hegység
A Torockói-hegység avagy Torockói-havasok (románul Munții Trascăului) az Erdélyi-szigethegység délkeleti része, az Erdélyi-érchegység északkeleti nyúlványa.
Megnézni Torockó és Torockói-hegység
Torockószentgyörgy
Torockószentgyörgy (románul Coltești, németül Sankt Georgen) falu Romániában, Fehér megyében.
Megnézni Torockó és Torockószentgyörgy
Trianoni békeszerződés
date.
Megnézni Torockó és Trianoni békeszerződés
Unitárius vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Megnézni Torockó és Unitárius vallás
Varga Gyula (helytörténész)
Varga Gyula (Csombord, 1935. szeptember 10.–) erdélyi magyar helytörténész.
Megnézni Torockó és Varga Gyula (helytörténész)
Vaskenyéren
A Vaskenyéren Gyallay Domokos 1926-ban a kolozsvári Minerva Rt.-nél megjelent történelmi regénye.
Megnézni Torockó és Vaskenyéren
Vincze Zoltán (történész)
2012-ben Vincze Zoltán, teljes nevén Vincze Zoltán Levente (Bánffyhunyad, 1940. november 27. – Kolozsvár, 2018. április 4.) erdélyi magyar történész, régész és pedagógus.
Megnézni Torockó és Vincze Zoltán (történész)
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Torockó és 18. század