Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Aggteleki-karszt, Északi-középhegység, Bódva, Bókoló gyömbérgyökér, Bükk-vidék, Bükkös, Borsodense flórajárás, Cserehát, Endemikus faj, Erdélyi nyúlfarkfű, Gömör–Tornai-karszt, Gyertyános-tölgyes, Harmadidőszak, Hernád (folyó), Homokkő, Jura (időszak), Kakasmandikó, Karszt-bokorerdő, Kavics, Kavicskő, Korai szegfű, Magyarország, Matricum flóravidék, Mészkő (kőzet), Miocén, Növényföldrajz, Növénytársulás, Osztrák sárkányfű, Perm (időszak), Sajó (folyó), Sziklagyep, Szlovákia, Szurdokerdő, Természetföldrajz, Tornai vértő, Triász.
Aggteleki-karszt
Az Aggteleki-karszt (kistájkataszteri megnevezés szerint Aggteleki- hegység) Magyarország egy kistája, amely a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része.
Új!!: Tornense flórajárás és Aggteleki-karszt · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Tornense flórajárás és Északi-középhegység · Többet látni »
Bódva
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba.
Új!!: Tornense flórajárás és Bódva · Többet látni »
Bókoló gyömbérgyökér
A bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tornense flórajárás és Bókoló gyömbérgyökér · Többet látni »
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Új!!: Tornense flórajárás és Bükk-vidék · Többet látni »
Bükkös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bükkösök.
Új!!: Tornense flórajárás és Bükkös · Többet látni »
Borsodense flórajárás
A Borsodense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék legnagyobb területű flórajárása.
Új!!: Tornense flórajárás és Borsodense flórajárás · Többet látni »
Cserehát
A Cserehát az Északi-középhegység dombvidéki jellegű, erdős tája, amely a szlovák határtól délre, a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó háromszög alakú területet foglalja magában.
Új!!: Tornense flórajárás és Cserehát · Többet látni »
Endemikus faj
#ÁTIRÁNYÍTÁS Endemikus élőlény.
Új!!: Tornense flórajárás és Endemikus faj · Többet látni »
Erdélyi nyúlfarkfű
Az erdélyi-, vagy Heufler-nyúlfarkfű (Sesleria heufleriana) a perjeformák (Pooideae) nyúlfarkfű (Sesleria) nemzetségének egyik, a Kárpát-medence középső részén endemikus faja.
Új!!: Tornense flórajárás és Erdélyi nyúlfarkfű · Többet látni »
Gömör–Tornai-karszt
A Gömör–Tornai-karszt földrajzi egység Szlovákia és Magyarország területén.
Új!!: Tornense flórajárás és Gömör–Tornai-karszt · Többet látni »
Gyertyános-tölgyes
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyertyános–tölgyes.
Új!!: Tornense flórajárás és Gyertyános-tölgyes · Többet látni »
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Új!!: Tornense flórajárás és Harmadidőszak · Többet látni »
Hernád (folyó)
A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.
Új!!: Tornense flórajárás és Hernád (folyó) · Többet látni »
Homokkő
A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.
Új!!: Tornense flórajárás és Homokkő · Többet látni »
Jura (időszak)
A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét 201,3±0,2 millió évre teszik és ~145,0 millió éve ért véget.
Új!!: Tornense flórajárás és Jura (időszak) · Többet látni »
Kakasmandikó
A kakasmandikó (Erythronium dens-canis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe és a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tornense flórajárás és Kakasmandikó · Többet látni »
Karszt-bokorerdő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karsztbokorerdő.
Új!!: Tornense flórajárás és Karszt-bokorerdő · Többet látni »
Kavics
A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke.
Új!!: Tornense flórajárás és Kavics · Többet látni »
Kavicskő
A kavicskő vagy konglomerátum az üledékes kőzetek csoportjába tartozó kőzetféle.
Új!!: Tornense flórajárás és Kavicskő · Többet látni »
Korai szegfű
A korai szegfű vagy német szegfű (Dianthus plumarius subsp. praecox) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó Dianthus plumarius egyik alfaja.
Új!!: Tornense flórajárás és Korai szegfű · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Tornense flórajárás és Magyarország · Többet látni »
Matricum flóravidék
A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő flóravidéke.
Új!!: Tornense flórajárás és Matricum flóravidék · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Tornense flórajárás és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Tornense flórajárás és Miocén · Többet látni »
Növényföldrajz
A főbb florisztikai régiók Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya.
Új!!: Tornense flórajárás és Növényföldrajz · Többet látni »
Növénytársulás
A növénytársulás (asszociáció) a vegetáció kisebb területi egységek, tájak növényzeti típusainak részletesebb leírására használt alapegysége.
Új!!: Tornense flórajárás és Növénytársulás · Többet látni »
Osztrák sárkányfű
Az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum) az árvacsalánfélék családjába tartozó, fokozottan veszélyeztetett növény.
Új!!: Tornense flórajárás és Osztrák sárkányfű · Többet látni »
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Új!!: Tornense flórajárás és Perm (időszak) · Többet látni »
Sajó (folyó)
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Új!!: Tornense flórajárás és Sajó (folyó) · Többet látni »
Sziklagyep
#ÁTIRÁNYÍTÁS sziklagyepek.
Új!!: Tornense flórajárás és Sziklagyep · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Tornense flórajárás és Szlovákia · Többet látni »
Szurdokerdő
Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' Magas kőris ''(Fraxinus excelsior)'' Gímpáfrány ''(Asplenium scolopendrium)'' Sárgaárvacsalán ''(Galeobdolon luteum)'' Díszes vesepáfrány ''(Polystichum setiferum)'' A szurdokerdők a párás, nedves, hűvös völgyek mélyén, erősen kőzettörmelékes felszíneken alakultak ki.
Új!!: Tornense flórajárás és Szurdokerdő · Többet látni »
Természetföldrajz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajztudomány#Természetföldrajz.
Új!!: Tornense flórajárás és Természetföldrajz · Többet látni »
Tornai vértő
Az Aggteleki Nemzeti Park kiemelkedő értéke a tornai vértő, mely kizárólag a Gömör–Tornai-karszt néhány pontján fordul elő.
Új!!: Tornense flórajárás és Tornai vértő · Többet látni »
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Új!!: Tornense flórajárás és Triász · Többet látni »
