Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Balkán-félsziget, Bécs, Budapest, Budapest ostroma, Bulgária, Dobrics (város), Donyec-medence, Duna, Első világháború, Győzelem-rend, Június 16., Joszif Visszarionovics Sztálin, Jugoszlávia, Karélia, Kiskörút, Krím, Kutuzov-rend, Lenin-rend, Magyar Szabadság Érdemrend, Magyarország, Marsall, Második világháború, Moszkva, Október 17., Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Szovjetunió Kommunista Pártja, Sztálingrádi csata, Szuvorov-rend, Temető a Kreml falánál, Vörös Zászló érdemrend, Wehrmacht, 1894, 1917-es februári orosz forradalom, 1949, 2. Ukrán Front.
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Balkán-félsziget · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Bécs · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Budapest · Többet látni »
Budapest ostroma
Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Budapest ostroma · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Bulgária · Többet látni »
Dobrics (város)
Dobrics (Добрич) város Bulgária északkeleti részén, Várnától 45, a tengerparttól 34 kilométerre.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Dobrics (város) · Többet látni »
Donyec-medence
A Donyec-medence mai médiadefiníciója A Donyec-medence (ukrán: Донецький басейн, átírva Doneckij baszejn; oroszul: Донецкий бассейн, Donyeckij basszejn) történelmi, kulturális és gazdasági régió, amely a rajta keresztülhaladó Donyec folyóról kapta a nevét.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Donyec-medence · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Duna · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Első világháború · Többet látni »
Győzelem-rend
A Győzelem-rend a Szovjetunió legmagasabb katonai kitüntetése volt, és az egyik legritkább kitüntetés a világon.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Győzelem-rend · Többet látni »
Június 16.
Névnapok: Jusztin + Ajtony, Arany, Aurélián, Bennó, Círus, Ferenc, Jusztián, Jusztina, Jusztínia, Péter, Pető, Tina, Tinetta.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Június 16. · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Jugoszlávia · Többet látni »
Karélia
A Karél Köztársaság (oroszul Респу́блика Карелия, karjalaiul Karjalan tašavalta, finnül Karjalan tasavalta) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Karélia · Többet látni »
Kiskörút
A Vámpalota 1901-ben A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Kiskörút · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Krím · Többet látni »
Kutuzov-rend
A Kutuzov-rend szovjet és orosz katonai kitüntetés, mely nevét a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornokáról Mihail Illarionovics Kutuzovról kapta.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Kutuzov-rend · Többet látni »
Lenin-rend
A Lenin-rend (oroszul: Орден Ленина, transzliteráció: Orgyen Lenyina) a Szovjetunióban 1930-ban, Lenin születésének 60.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Lenin-rend · Többet látni »
Magyar Szabadság Érdemrend
Magyar Szabadság Érdemrend ezüst és bronz fokozata A Magyar Szabadság Érdemrend magas magyar állami kitüntetés volt a második világháború, illetve az 1956-os forradalom utáni években.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Magyar Szabadság Érdemrend · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Magyarország · Többet látni »
Marsall
Marsall vagy tábornagy, több egykori és mai hadsereg (brit, jugoszláv, francia, német, szovjet, orosz, kínai haderő) legmagasabb rendfokozata.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Marsall · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Második világháború · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Moszkva · Többet látni »
Október 17.
Névnapok: Hedvig + Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Október 17. · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Szovjetunió · Többet látni »
Szovjetunió Hőse
A Szovjetunió Hőse (geroj szovetszkovo szojuza) a legnagyobb kitüntetés volt a hajdani Szovjetunióban.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Szovjetunió Hőse · Többet látni »
Szovjetunió Kommunista Pártja
A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Szovjetunió Kommunista Pártja · Többet látni »
Sztálingrádi csata
A sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a második világháború fordulópontja volt.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Sztálingrádi csata · Többet látni »
Szuvorov-rend
A Szuvorov-rend (transzliteráció: orgyen szuvorova) a régi orosz katonai hagyományok tiszteletére 1942.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Szuvorov-rend · Többet látni »
Temető a Kreml falánál
A Kreml falánál kialakított temető a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom vezetői, valamint más kiemelkedő személyiségek nyughelye.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Temető a Kreml falánál · Többet látni »
Vörös Zászló érdemrend
A Szovjetunió kormánya által adományozott Vörös Zászló érdemrend katonai tagozatát (oroszul: Орден Крaсного Знамени transzliteráció: Orgyen Krasznovo Znamenyi) az oroszországi polgárháború alatt katonai kitüntetésként alapította Szovjet-Oroszország kormánya 1918.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Vörös Zászló érdemrend · Többet látni »
Wehrmacht
Tizedesi rendfokozati kabátjelzés a ''Wehrmacht''ban ''Wehrmacht'' (Heer) övcsat '''Gott mit uns''' (Isten velünk van) felirattal A Wehrmacht (szó szerint kb. véderő) a Harmadik Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1946-ig.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és Wehrmacht · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és 1894 · Többet látni »
1917-es februári orosz forradalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1917-es oroszországi forradalmak.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és 1917-es februári orosz forradalom · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és 1949 · Többet látni »
2. Ukrán Front
A 2.
Új!!: Fjodor Ivanovics Tolbuhin és 2. Ukrán Front · Többet látni »
