Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Alkaloidok, Fenyőalakúak, Fenyőfélék, Genetika, Hortobágyi Tibor, Közönséges tiszafa, Kladisztika, Kréta (időszak), Magyarország, Nagymagvú tiszafa, Növények, Nemzetség (rendszertan), Nyitvatermő ősfák, Nyitvatermők, Páfrányfenyők, Soó Rezső, Tűlevelűek, Tiszafa (növénynemzetség), Toboz, Toboztermők, Triász, Virágzat.
Alkaloidok
Friedrich Wilhelm Adam Sertürner (1783–1841) német vegyész izolálta ópiumból az első alkaloidot, a morfint Az alkaloidok az élővilágban elterjedt, nitrogéntartalmú, másodlagos anyagcseretermékek, melyek a nitrogénatom miatt bázikus karakterrel rendelkeznek, legtöbbször erős farmakológiai, olykor pedig mérgező hatást mutatnak.
Új!!: Tiszafafélék és Alkaloidok · Többet látni »
Fenyőalakúak
A fenyőalakúak (Pinales) a toboztermők (Pinophyta) törzsébe és a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába tartozó rend.
Új!!: Tiszafafélék és Fenyőalakúak · Többet látni »
Fenyőfélék
Makedon fenyő és japán fehérfenyő hibridje (Pinus peuce × P. parviflora) a Minnesotai Arborétumban A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, egyes művekben erdeifenyő-félék; Pinaceae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjének, sőt a tűlevelűek (Pinopsida) teljes osztályának legismertebb és legelterjedtebb, névadó családja mintegy 250, 10 nemzetségbe sorolt fajjal.
Új!!: Tiszafafélék és Fenyőfélék · Többet látni »
Genetika
DNS-ben van kódolva A genetika (a görög ’gennó’, ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból) avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya.
Új!!: Tiszafafélék és Genetika · Többet látni »
Hortobágyi Tibor
Hortobágyi Tibor (Magyardiószeg, 1912. március 15. – Budapest, 1990. április 16.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1955).
Új!!: Tiszafafélék és Hortobágyi Tibor · Többet látni »
Közönséges tiszafa
A közönséges tiszafa magjai a toulouse-i füvészkertből A közönséges tiszafa vagy tiszafenyő (Taxus baccata) a tiszafafélék (Taxaceae) családjában a névadó Taxus nemzetség legismertebb faja.
Új!!: Tiszafafélék és Közönséges tiszafa · Többet látni »
Kladisztika
Willi Hennig német biológus A kladisztika a biológiai rendszertanban a leszármazási mintázatokat feltáró módszertan, a filogenetikus rendszertan modern módszertana.
Új!!: Tiszafafélék és Kladisztika · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Tiszafafélék és Kréta (időszak) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Tiszafafélék és Magyarország · Többet látni »
Nagymagvú tiszafa
A nagymagvú tiszafa (avagy muskotályfenyő, Torreya) a fenyőalakúak közé tartozó áltiszafafélék egyik nemzetsége.
Új!!: Tiszafafélék és Nagymagvú tiszafa · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Tiszafafélék és Növények · Többet látni »
Nemzetség (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Új!!: Tiszafafélék és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »
Nyitvatermő ősfák
A nyitvatermő ősfák (Cordaitopsida, Cordaitales) a toboztermők törzsének (Pinophyta) egy osztálya, illetve annak egyetlen rendje.
Új!!: Tiszafafélék és Nyitvatermő ősfák · Többet látni »
Nyitvatermők
A nyitvatermők a virágos növények vagy magvas növények (Spermaophyta) egyik nagy csoportja.
Új!!: Tiszafafélék és Nyitvatermők · Többet látni »
Páfrányfenyők
A páfrányfenyők (Ginkgophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.
Új!!: Tiszafafélék és Páfrányfenyők · Többet látni »
Soó Rezső
Berei Soó Rezső (Székelyudvarhely, 1903. augusztus 1. – Budapest, 1980. február 10.) Kossuth-díjas (1951, 1954) magyar botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1947, rendes 1951).
Új!!: Tiszafafélék és Soó Rezső · Többet látni »
Tűlevelűek
A tűlevelűek (Pinopsida) a toboztermők (Pinophyta) törzsének egy osztálya.
Új!!: Tiszafafélék és Tűlevelűek · Többet látni »
Tiszafa (növénynemzetség)
A tiszafa (Taxus) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt tiszafafélék (Taxaceae) családjának névadó nemzetsége.
Új!!: Tiszafafélék és Tiszafa (növénynemzetség) · Többet látni »
Toboz
Japán vörösfenyő (Larix kaempferi) toboza ''Pinus coulteri'' A toboz vagy tudományos nevén conus (latin ’kúp’) a nyitvatermő növények csoportjára jellemző, női jellegű, sajátos alakú egyszerű fürtös virágzat.
Új!!: Tiszafafélék és Toboz · Többet látni »
Toboztermők
A toboztermők (Pinophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.
Új!!: Tiszafafélék és Toboztermők · Többet látni »
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Új!!: Tiszafafélék és Triász · Többet látni »
Virágzat
A virágzat önálló virágok közös hajtáson való csoportosulása egy növényen.
Új!!: Tiszafafélék és Virágzat · Többet látni »
