Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Akkád nyelv, Akkádok, Arámi nyelv, Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Asszírok, Az ókori Közel-Kelet kronológiája, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Elám, Eridu, Esnunna, Eufrátesz, Hammurapi babiloni király, I. e. 10. század, I. e. 18. század, I. e. 2. évezred, I. Kadasman-Enlil, I. Murszilisz hettita király, II. Agum, III. uri dinasztia, Irak, Kassúk, Kháldok, Ki (ékírás), Kur (mitológia), Lagas, Larsza, Mezopotámia, Mezopotámiai mitológia, Nabú-apal-uszur, Nippur, Sumer, Sumer nyelv, Szúza, Tigris (folyó), Umma (település), Uru.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Tengerföld és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Tengerföld és Akkádok · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Tengerföld és Arámi nyelv · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Tengerföld és Arámiak · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Tengerföld és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Új!!: Tengerföld és Asszírok · Többet látni »
Az ókori Közel-Kelet kronológiája
Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete.
Új!!: Tengerföld és Az ókori Közel-Kelet kronológiája · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Tengerföld és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Tengerföld és Babilon · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Tengerföld és Elám · Többet látni »
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Új!!: Tengerföld és Eridu · Többet látni »
Esnunna
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén.
Új!!: Tengerföld és Esnunna · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Tengerföld és Eufrátesz · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Tengerföld és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
I. e. 10. század
A világ i. e. 1000 körül (angol nyelvű).
Új!!: Tengerföld és I. e. 10. század · Többet látni »
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Új!!: Tengerföld és I. e. 18. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Tengerföld és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. Kadasman-Enlil
I.
Új!!: Tengerföld és I. Kadasman-Enlil · Többet látni »
I. Murszilisz hettita király
Nincs leírás.
Új!!: Tengerföld és I. Murszilisz hettita király · Többet látni »
II. Agum
II.
Új!!: Tengerföld és II. Agum · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Tengerföld és III. uri dinasztia · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Tengerföld és Irak · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: Tengerföld és Kassúk · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Tengerföld és Kháldok · Többet látni »
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Új!!: Tengerföld és Ki (ékírás) · Többet látni »
Kur (mitológia)
Kur (KUR, ékírással, GIN3) a sumer mitológia legendás őshazája, a sumerek eredetmítoszainak földrajzi jelzője, ahol Meluhha volt.
Új!!: Tengerföld és Kur (mitológia) · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: Tengerföld és Lagas · Többet látni »
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Új!!: Tengerföld és Larsza · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Tengerföld és Mezopotámia · Többet látni »
Mezopotámiai mitológia
A mezopotámiai mitológia alapja a sumer mitológia.
Új!!: Tengerföld és Mezopotámiai mitológia · Többet látni »
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Új!!: Tengerföld és Nabú-apal-uszur · Többet látni »
Nippur
Nippur (sumer URUEN.LIL, Nibru, akkád: Nibbur) város volt az ókori Mezopotámia – a mai Irak – területén.
Új!!: Tengerföld és Nippur · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Tengerföld és Sumer · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Tengerföld és Sumer nyelv · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Tengerföld és Szúza · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Tengerföld és Tigris (folyó) · Többet látni »
Umma (település)
Umma (vagy Ĝiša, jelenleg Tell-Dzsóha) ókori sumer városállam Lagastól északra helyezkedett el.
Új!!: Tengerföld és Umma (település) · Többet látni »
Uru
Uru (URU, vagy 26px) egy sumer fogalom, elsősorban települést jelent.
Új!!: Tengerföld és Uru · Többet látni »
