Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: A miskolci távközlés története, Ady Endre, Arad (Románia), Baja, Brassó, Brennbergbánya, Budapest, Budapest IV. kerülete, Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938), Debrecen, Esztergom, Győr, Halló, Hertz, Kecskemét, Magyarország, Marosvásárhely, Miskolc, Mobiltelefon, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Pécs, Pinnye, Pozsony, Puskás Tivadar (mérnök), Salamin Leó, Sávszélesség, Sopron, Székesfehérvár, Szeged, Szombathely, Távíró, Telefonkészülék, Telefonközpont, Temesvár, Vajda János (költő), Villamos, Zágráb, Zombor, 1881, 1882, 1884, 1887, 1893, 1897, 19. század, 1900, 1961, 1970, ..., 1970-es évek, 1971, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980. Bővíteni index (7 több) »
A miskolci távközlés története
Színház falán A miskolci távközlés története 1859-ben kezdődött: ekkor lépett üzembe a távíróállomás a városban.
Új!!: Telefonhálózat és A miskolci távközlés története · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Telefonhálózat és Ady Endre · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Telefonhálózat és Arad (Románia) · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Telefonhálózat és Baja · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Telefonhálózat és Brassó · Többet látni »
Brennbergbánya
Brennbergbánya Sopron településrésze Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban, mindössze 1 km-re Ausztriától.
Új!!: Telefonhálózat és Brennbergbánya · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Telefonhálózat és Budapest · Többet látni »
Budapest IV. kerülete
Budapest IV.
Új!!: Telefonhálózat és Budapest IV. kerülete · Többet látni »
Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)
A Budapesti Hírlap 1881.
Új!!: Telefonhálózat és Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938) · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Telefonhálózat és Debrecen · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Telefonhálózat és Esztergom · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Telefonhálózat és Győr · Többet látni »
Halló
A halló kifejezés (mondatszóként Halló!) elsősorban a telefonbeszélgetésekre jellemző köszönőformula, amellyel a hívott fél jelzi, hogy belépett a hívásba, egyszersmind üdvözli a hívót.
Új!!: Telefonhálózat és Halló · Többet látni »
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Új!!: Telefonhálózat és Hertz · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Telefonhálózat és Kecskemét · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Telefonhálózat és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Telefonhálózat és Marosvásárhely · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Telefonhálózat és Miskolc · Többet látni »
Mobiltelefon
Mobilok különböző évekből: a késő 1980-as évek óriásaitól 2014 okostelefonjáig A mobiltelefon olyan telefonkészülék, amellyel vezetékes kapcsolódás nélkül lehetséges kommunikálni, és hordozható.
Új!!: Telefonhálózat és Mobiltelefon · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Telefonhálózat és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Telefonhálózat és Nagyvárad · Többet látni »
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Új!!: Telefonhálózat és Nyíregyháza · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Telefonhálózat és Pécs · Többet látni »
Pinnye
Pinnye község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Telefonhálózat és Pinnye · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Telefonhálózat és Pozsony · Többet látni »
Puskás Tivadar (mérnök)
Puskás Tivadar és Ferenc emléktáblája a hajdani „József” telefonközpont épületén Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc hadmérnök bátyja.
Új!!: Telefonhálózat és Puskás Tivadar (mérnök) · Többet látni »
Salamin Leó
Salamin Leó (Chippis, Wallis kanton, Svájc, 1832. június 17. – Budapest, 1902. augusztus 8.) svájci születésű magyar természettan-, mennyiségtan- és franciatanár, állami főreáliskolai igazgató.
Új!!: Telefonhálózat és Salamin Leó · Többet látni »
Sávszélesség
A sávszélességet az analóg illetve digitális technikában eltérően definiálják.
Új!!: Telefonhálózat és Sávszélesség · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Telefonhálózat és Sopron · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Telefonhálózat és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Telefonhálózat és Szeged · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Telefonhálózat és Szombathely · Többet látni »
Távíró
Egy morzetávíró sematikus rajza (1. adó, 2. vevő, 3. megszakító, 4. áramforrás, 5. földelés, 6. vezeték, 7. elektromágnes, 8. írófej, 9. papírtekercs, 10. íróhenger, 11. továbbítóhenger, 12. papírszalag) A távíró célja az adattovábbítás nagy távolságra.
Új!!: Telefonhálózat és Távíró · Többet látni »
Telefonkészülék
Asztali, vezetékes telefonkészülék (a bal oldalon szétszedett állapotban) A telefonkészülék – mára már a magyar köznyelvből kikopott nevén távbeszélő – olyan távközlő eszköz, amely a hangot a készülék mikrofonjának segítségével elektromos jelekké alakítja át és azt különböző módon nagy távolságra továbbítva a telefonkészülék hangszórójával újra hallható hanggá alakítja.
Új!!: Telefonhálózat és Telefonkészülék · Többet látni »
Telefonközpont
A telefonközpont olyan berendezés, amely szükség szerint összekapcsolja a telefonkészülékeket vagy más telefonközpontból érkező hívásokat is kapcsol.
Új!!: Telefonhálózat és Telefonközpont · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: Telefonhálózat és Temesvár · Többet látni »
Vajda János (költő)
Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Új!!: Telefonhálózat és Vajda János (költő) · Többet látni »
Villamos
Tatra T5C5 és CAF Urbos típusú villamosok Budapesten, a Clark Ádám téren Villamos füves pályán Párizsban Egy százéves villamos, időszakosan kiállítva Budapesten A villamos (közúti villamos vasút) elektromossággal működő olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
Új!!: Telefonhálózat és Villamos · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Telefonhálózat és Zágráb · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Telefonhálózat és Zombor · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1881 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1882 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1884 · Többet látni »
1887
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1887 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1893 · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1897 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Telefonhálózat és 19. század · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Telefonhálózat és 1900 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1961 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1970 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1970-es évek · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1971 · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1976 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1977 · Többet látni »
1978
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1978 · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1979 · Többet látni »
1980
Nincs leírás.
Új!!: Telefonhálózat és 1980 · Többet látni »
