Tartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Albert Einstein, Általános relativitáselmélet, Centrifugális erő, Centripetális gyorsulás, Coriolis-erő, D’Alembert-elv, Eötvös-effektus, Euler-erő, Föld, Forgómozgás, Foucault-inga, Görbület, Gravitáció, Gyorsulás, Inerciarendszer, Körmozgás, Klasszikus mechanika, Koordináta-rendszer, Newton törvényei, Tangenciális gyorsulás, Téridő, Tehetetlenség (mechanika), Vonatkoztatási rendszer.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Albert Einstein
Általános relativitáselmélet
accessdate.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Általános relativitáselmélet
Centrifugális erő
A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Centrifugális erő
Centripetális gyorsulás
Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Centripetális gyorsulás
Coriolis-erő
ciklonban A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Coriolis-erő
D’Alembert-elv
A Newton II. törvényét kifejező F.
Megnézni Tehetetlenségi erő és D’Alembert-elv
Eötvös-effektus
Az Eötvös-effektuson azt a jelenséget értjük, hogy a Föld egy adott pontján a gravitációs térerősség mérésekor eltérő értékeket kapunk, ha egy a felszínhez képest nyugvó, illetve egy nyugatról kelet felé, és ha egy keletről nyugat felé mozgó vonatkoztatási rendszerben mérünk.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Eötvös-effektus
Euler-erő
A klasszikus mechanikában az Euler-erő egy fiktív, érintő irányú tehetetlenségi erő, amely a nem egyenletesen forgó vonatkoztatási rendszerben levő megfigyelő számára jelentkezik.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Euler-erő
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Föld
Forgómozgás
A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Forgómozgás
Foucault-inga
Foucault-inga a párizsi Musée des Arts et Métiers-ben Foucault-inga a párizsi Panthéonban Foucault-inga mozgását szemléltető gyorsított animáció. Jól látható, ahogy a lengés síkja elfordul – a valóságban az elfordulás sokkal lassabban következik be, és igazából a Föld fordul el, a lengés síkja nem változik A lőkösházi Vásárhely-Bréda-kastély Foucault-ingája A Foucault-inga (IPA) a Föld forgásának és a Coriolis-erő hatásának szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, amelyet Léon Foucault (ejtsd: léon fukó) francia fizikus fejlesztett ki.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Foucault-inga
Görbület
A görbület matematikai, azon belül geometriai fogalom.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Görbület
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Gravitáció
Gyorsulás
A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Gyorsulás
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
Megnézni Tehetetlenségi erő és Inerciarendszer
Körmozgás
Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) vagy egy kiterjedt test egy pontja körpálya mentén mozog.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Körmozgás
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Klasszikus mechanika
Koordináta-rendszer
Descartes-féle koordináta-rendszer A koordináta-rendszer egy tér (például egy sík, egyenes, görbe, felület stb.) pontjait bizonyos alapelemekhez (bázisokhoz) viszonyítva egyértelműen meghatározó rendszer.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Koordináta-rendszer
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Newton törvényei
Tangenciális gyorsulás
#ÁTIRÁNYÍTÁS gyorsulás.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Tangenciális gyorsulás
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Téridő
Tehetetlenség (mechanika)
A tehetetlenség a fizikai testek azon tulajdonsága, mely ellenállásukat fejezi ki a mozgási vagy nyugalmi állapotuk megváltoztatásával szemben, vagy a testek azon hajlamát, hogy ellenálljon a mozgásállapotában fellépő bármilyen változásnak.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Tehetetlenség (mechanika)
Vonatkoztatási rendszer
A vonatkoztatási rendszer a fizikában a hely és az idő megadását lehetővé tevő viszonyítási objektumok rendszere.
Megnézni Tehetetlenségi erő és Vonatkoztatási rendszer