Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Tehetetlenség (mechanika)

Index Tehetetlenség (mechanika)

A tehetetlenség a fizikai testek azon tulajdonsága, mely ellenállásukat fejezi ki a mozgási vagy nyugalmi állapotuk megváltoztatásával szemben, vagy a testek azon hajlamát, hogy ellenálljon a mozgásállapotában fellépő bármilyen változásnak.

54 kapcsolatok: Albert Einstein, Anyag (fizika), Arisztotelész, Coriolis-erő, Derivált, Energia, Energiamegmaradás, Erő, Erőtér, Ernst Mach, Föld, Fekete lyuk, Filozófia, Fizika, Galileo Galilei, Giroszkóp, Gravitáció, Gyorsulás, Impulzus, Impulzusmegmaradás, Impulzusmomentum, Invariáns tömeg, Isaac Newton, Jean Buridan, Johannes Kepler, Körmozgás, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Kopernikusz, Lendület, Matematika, Merev test, Modulus (matematika), Nehézségi erő, Neutroncsillagok, Newton törvényei, Nicole Oresme, Nyomaték, Relativisztikus tömeg, Relativitáselmélet, Reneszánsz, Súly, Súrlódás, Sebesség, Speciális relativitáselmélet, Távolság, Téridő, Tömeg, Tehetetlenség törvénye, Tehetetlenségi nyomaték, ..., Titus Lucretius Carus, Transzformáció (matematika), Univerzum, Vektor. Bővíteni index (4 több) »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Albert Einstein · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Anyag (fizika) · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Arisztotelész · Többet látni »

Coriolis-erő

ciklonban A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Coriolis-erő · Többet látni »

Derivált

A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Derivált · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Energia · Többet látni »

Energiamegmaradás

Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Energiamegmaradás · Többet látni »

Erő

A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Erő · Többet látni »

Erőtér

Erőtér a fizikában valamely test által keltett kölcsönhatás, amely a téridőben meghatározható helyeken a más testekre ható erők nagyságát kifejezi.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Erőtér · Többet látni »

Ernst Mach

Ernst Mach (1900) Ernst Waldfried Josef Wenzel Mach (Chirlitz-Turas, császári Osztrák Birodalom, 1838. február 18. – Vaterstetten, 1916. február 19.) morvaországi osztrák fizikus, filozófus, akinek felfogása volt, hogy minden tudás a tapasztalatból származik.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Ernst Mach · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Föld · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Fekete lyuk · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Filozófia · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Fizika · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Galileo Galilei · Többet látni »

Giroszkóp

Giroszkóp (a középen forgó korong) forgási síkja megtartásának demonstrációja Búgócsiga Kézi giroszkóp A giroszkóp a szögelfordulás és szögsebesség mérésére szolgáló eszköz.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Giroszkóp · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Gravitáció · Többet látni »

Gyorsulás

A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Gyorsulás · Többet látni »

Impulzus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendület.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Impulzus · Többet látni »

Impulzusmegmaradás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendület.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Impulzusmegmaradás · Többet látni »

Impulzusmomentum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Perdület.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Impulzusmomentum · Többet látni »

Invariáns tömeg

Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Invariáns tömeg · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Isaac Newton · Többet látni »

Jean Buridan

Jean Buridan, magyarosan Buridán János, (1295 körül – 1363) középkori francia nominalista skolasztikus filozófus és teológus.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Jean Buridan · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Johannes Kepler · Többet látni »

Körmozgás

Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) vagy egy kiterjedt test egy pontja körpálya mentén mozog.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Körmozgás · Többet látni »

Klasszikus fizika

A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Klasszikus fizika · Többet látni »

Klasszikus mechanika

A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Klasszikus mechanika · Többet látni »

Kopernikusz

Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Kopernikusz · Többet látni »

Lendület

A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus vagy mozgásállapot) egy test mozgását leíró dinamikai vektormennyiség.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Lendület · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Matematika · Többet látni »

Merev test

A klasszikus mechanikában a merev test a véges nagyságú szilárd test idealizált modellje, amelynél az alakváltozás olyan kis mértékű, hogy a számításokban elhanyagolják.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Merev test · Többet látni »

Modulus (matematika)

A modulus az algebrai struktúrák egy fajtája, a vektortér fogalmának általánosítása, lazítása, gyengítése, amely bizonyos vektortéraxiómák elhagyásával keletkezik.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Modulus (matematika) · Többet látni »

Nehézségi erő

A nehézségi erő inerciarendszerben megegyezik a gravitációs erővel.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Nehézségi erő · Többet látni »

Neutroncsillagok

#ÁTIRÁNYÍTÁS neutroncsillag.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Neutroncsillagok · Többet látni »

Newton törvényei

latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Newton törvényei · Többet látni »

Nicole Oresme

Nicole Oresme, (1320/1325 körül – 1383. július 11.) latinul és franciául író középkori francia teológus, filozófus, fizikus, csillagász; élete végén pedig Lisieux püspöke.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Nicole Oresme · Többet látni »

Nyomaték

#ÁTIRÁNYÍTÁS Forgatónyomaték.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Nyomaték · Többet látni »

Relativisztikus tömeg

A relativisztikus tömeg egy mozgó test megnövekedett tehetetlen tömege a tömeg-energia ekvivalencia következtében.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Relativisztikus tömeg · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Relativitáselmélet · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Reneszánsz · Többet látni »

Súly

A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Súly · Többet látni »

Súrlódás

A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Súrlódás · Többet látni »

Sebesség

A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Sebesség · Többet látni »

Speciális relativitáselmélet

A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »

Távolság

A távolság két pont közé eső szakasz hossza.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Távolság · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Téridő · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Tömeg · Többet látni »

Tehetetlenség törvénye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Newton törvényei.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Tehetetlenség törvénye · Többet látni »

Tehetetlenségi nyomaték

A perdületmegmaradás bemutatása A tehetetlenségi nyomaték (SI egysége a kg×m²), a tömeggel analóg mennyiség forgómozgásnál.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Tehetetlenségi nyomaték · Többet látni »

Titus Lucretius Carus

Titus Lucretius Carus, általánosan elterjedt nevén Lucretius (Pompei, Kr. e. 99 körül – Róma, Kr. e. 55) római költő és filozófus.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Titus Lucretius Carus · Többet látni »

Transzformáció (matematika)

A geometriai transzformáció geometriai objektumok között létesitett megfeleltetés, reláció.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Transzformáció (matematika) · Többet látni »

Univerzum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Világegyetem.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Univerzum · Többet látni »

Vektor

A vektor a matematikában használatos fogalom, a lineáris algebra egyik alapvető jelentőségű mennyisége.

Új!!: Tehetetlenség (mechanika) és Vektor · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »