Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Archeológia, Balti-tenger, Báthory István erdélyi fejedelem, Berlin, Chełmno, Cieszyn, Dénár, Első thorni béke, Gdańsk, Grünwaldi csata, Hallstatti kultúra, Harmincéves háború, III. Zsigmond lengyel király, Kalinyingrád, Kostrzyn nad Odrą, Krakkó, Lübeck, Lengyelország, Lengyelország három felosztása, Máltai lovagrend, Második thorni béke, Nagy északi háború, Német lovagrend, Pomerániai vajdaság, Porosz Királyság, Porosz Szövetség, Poznań, Szilézia, Visztula, Wrocław, 1198, 1252, 1261, 1264, 1280, 1289, 1308, 1410, 1466, 1468, 1577, 1807, 1939, 1975, 1998.
Archeológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Régészet.
Új!!: Tczew és Archeológia · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Tczew és Balti-tenger · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Tczew és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Tczew és Berlin · Többet látni »
Chełmno
Chełmno (latinul Culmen, németül Culm, Kulm) város Lengyelországban, a Kujávia-pomerániai vajdaságban, a chełmnoi járásban.
Új!!: Tczew és Chełmno · Többet látni »
Cieszyn
Cieszyn (csehül Těšín; Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban.
Új!!: Tczew és Cieszyn · Többet látni »
Dénár
Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.
Új!!: Tczew és Dénár · Többet látni »
Első thorni béke
Heinrich von Plauen békeokirata Német Lovagrend 1410-ben Első thorni béke: 1411.
Új!!: Tczew és Első thorni béke · Többet látni »
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Új!!: Tczew és Gdańsk · Többet látni »
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.
Új!!: Tczew és Grünwaldi csata · Többet látni »
Hallstatti kultúra
A hallstatti kultúra nevét a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19.
Új!!: Tczew és Hallstatti kultúra · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Tczew és Harmincéves háború · Többet látni »
III. Zsigmond lengyel király
Vasa Zsigmond (Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III.
Új!!: Tczew és III. Zsigmond lengyel király · Többet látni »
Kalinyingrád
Kalinyingrád, 1946 előtt Königsberg balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek (oroszul Калинингра́дская о́бласть, Kalinyingrádszkaja oblaszty) a székhelye.
Új!!: Tczew és Kalinyingrád · Többet látni »
Kostrzyn nad Odrą
Kostrzyn nad Odrą(2003-ig Kostrzyn; németül Küstrin, latinul Cozsterine) – város Lengyelország északnyugati részén a lubusi vajdaságban és a gorzówi járásban.
Új!!: Tczew és Kostrzyn nad Odrą · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Tczew és Krakkó · Többet látni »
Lübeck
Lübeck város Észak-Németországban.
Új!!: Tczew és Lübeck · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Tczew és Lengyelország · Többet látni »
Lengyelország három felosztása
Lengyelország a felosztások után Lengyelország felosztása (lengyelül: Rozbiory Polski) Lengyelország történelmének 1772-től 1795-ig tartó korszaka, amikor a lengyel–litván nemzetközösség területét fokozatosan felosztották (diplomáciai egyezmények eredményeképpen, anélkül, hogy sor került volna háborúra Lengyelországgal) két vagy három részre: Ausztria, a Porosz Királyság és Oroszország között.
Új!!: Tczew és Lengyelország három felosztása · Többet látni »
Máltai lovagrend
230x230px alt.
Új!!: Tczew és Máltai lovagrend · Többet látni »
Második thorni béke
Hercegi Poroszország A második thorni béke a Német Lovagrend és Lengyelország közt dúló tizenhárom éves háborút lezáró, 1466.
Új!!: Tczew és Második thorni béke · Többet látni »
Nagy északi háború
A nagy északi háborút Svédország vívta az Oroszországot, Lengyelországot, Szászországot és Dániát magában foglaló koalícióval.
Új!!: Tczew és Nagy északi háború · Többet látni »
Német lovagrend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Német Lovagrend.
Új!!: Tczew és Német lovagrend · Többet látni »
Pomerániai vajdaság
A Pomerániai vajdaság,, kasub nyelven Pòmòrsczé wòjewództwò) lengyel közigazgatási egység, Lengyelország 16 vajdaságának egyike. Az ország északi részén található, székhelye Gdańsk.
Új!!: Tczew és Pomerániai vajdaság · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Tczew és Porosz Királyság · Többet látni »
Porosz Szövetség
A Porosz Szövetség (lengyelül Związek Pruski, lettül Prūsijas konfederācija, angolul Prussian Confederation, németül Preußischer Bund) 1440-ben létrehozott szövetségi tömörülés 53 poroszországi nemes (nemzetiségük szerint poroszok, németek, kasubok), 19 porosz város, köztük Danzig, Elbing és Thorn részvételével.
Új!!: Tczew és Porosz Szövetség · Többet látni »
Poznań
Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.
Új!!: Tczew és Poznań · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Tczew és Szilézia · Többet látni »
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Új!!: Tczew és Visztula · Többet látni »
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
Új!!: Tczew és Wrocław · Többet látni »
1198
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1198 · Többet látni »
1252
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1252 · Többet látni »
1261
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1261 · Többet látni »
1264
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1264 · Többet látni »
1280
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1280 · Többet látni »
1289
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1289 · Többet látni »
1308
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1308 · Többet látni »
1410
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1410 · Többet látni »
1466
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1466 · Többet látni »
1468
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1468 · Többet látni »
1577
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1577 · Többet látni »
1807
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1807 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1939 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1975 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Tczew és 1998 · Többet látni »
