Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Gyermely, Héreg, Járás, Környe, Közös önkormányzati hivatal, Község, Komárom-Esztergom vármegye, Magyarország, Szárliget, Szomor, Tarján (település), Tatabánya, Tatai járás, Várgesztes, Városkörnyék, Vértessomló, Vértesszőlős.
Gyermely
Gyermely község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Gyermely · Többet látni »
Héreg
Héreg község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Héreg · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Tatabányai járás és Járás · Többet látni »
Környe
Környe község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Környe · Többet látni »
Közös önkormányzati hivatal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körjegyzőség.
Új!!: Tatabányai járás és Közös önkormányzati hivatal · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Tatabányai járás és Község · Többet látni »
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Új!!: Tatabányai járás és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Tatabányai járás és Magyarország · Többet látni »
Szárliget
Szárliget község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Szárliget · Többet látni »
Szomor
Szomor (németül Somor) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Szomor · Többet látni »
Tarján (település)
Tarján község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Tarján (település) · Többet látni »
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Új!!: Tatabányai járás és Tatabánya · Többet látni »
Tatai járás
A Tatai járás Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Tatabányai járás és Tatai járás · Többet látni »
Várgesztes
Várgesztes (németül Gestitz) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Várgesztes · Többet látni »
Városkörnyék
A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.
Új!!: Tatabányai járás és Városkörnyék · Többet látni »
Vértessomló
Vértessomló község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatabányai járás és Vértessomló · Többet látni »
Vértesszőlős
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban található.
