4 kapcsolatok: Kínai nyelv, Tanka (műfaj), Thangka, Vaka.
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Tanka (egyértelműsítő lap) és Kínai nyelv · Többet látni »
Tanka (műfaj)
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. A tanka (japánul: 短歌, magyarul: „rövid vers”), a klasszikus japán költészet egyik ágazata, továbbá a japán irodalom egy kiemelkedően fontos műfaja.
Új!!: Tanka (egyértelműsítő lap) és Tanka (műfaj) · Többet látni »
Thangka
Vadzsrabhairavát ábrázoló thangka, 1740 körül Hatalmas thangka a tibeti Gyance különleges falfelületén, 1938 A thangka, tangka, thanka vagy tanka (tibeti: ཐང་ཀ་) pamut vagy selyem rátétre készített tibeti buddhista festmény, amely általában buddhista istenségeket, jeleneteket, vagy egy mandalát ábrázol.
Új!!: Tanka (egyértelműsítő lap) és Thangka · Többet látni »
Vaka
A Kokin vakasú a vaka költészet korai (900 körüli) antológiája, amely rögzítette a japán költészet formáját A vaka (japánul: 和歌, Hepburn-átírással: waka, ’japán költészet’, ’japán vers’) ősi japán versforma, amely az udvari arisztokrácia körében fejlődött ki a 6. századtól kezdve, s amely a 8. század végétől egyre gyakrabban a tanka (’rövid vers’) megjelölést is kaphatta.