Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Takeminakata

Index Takeminakata

vagy sintó istenség, de ismerik még vagy néven is, akinek a neve megjelenik a Kojikiben és származtatott forrásokban.

73 kapcsolatok: Acutai nagyszentély, Ainuk (nép), Amateraszu Ómikami, Animizmus, Avalókitésvara, Ókuninusi, Bölcsességkirályok, Brahma, Buddhaság, Buddhista etika, Daimjó, Déva (buddhizmus), Dzsinmu japán császár, Dzsitó japán császárnő, Edo-kor, Gautama Sziddhártha, Globális felmelegedés, Hadakozó fejedelemségek kora (Japán), Három méreg (buddhizmus), Hódzsó család, Heian-kor, Heiankjó, India, Irán, Istenség, Jajoi-kor, Jamanasi prefektúra, Japán újév, Japán Birodalmi Haditengerészet, Japán sárkány, Kakas (állatjegy), Kamakura-bakufu, Kamakura-kor, Kanagava prefektúra, Kanmu japán császár, Kantó, Karma a buddhizmusban, Kasima-szentély, Kiotó, Kjúsú, Kodzsiki, Kubiláj mongol nagykán, Lótusz szútra, Lovasíjászat, Mahádzsanapada, Mahájána, Megvilágosodás a buddhizmusban, Meidzsi-kor, Meidzsi-restauráció, Minamoto család, ..., Mongol hadjáratok Japán ellen, Muromacsi-kor, Nágárdzsuna, Népetimológia, Nihonsoki, Oszaka, Pagoda, Sámánizmus, Sógun, Sin megami tenszei, Singon buddhizmus, Sintó, Solymászat, Szamantabhadra, Szamuráj, Szumó, Temmu japán császár, Vad (vadászat), Vadzsraszattva, Valóság a buddhizmusban, Vatacumi, Vizenyős terület, Zarándoklat. Bővíteni index (23 több) »

Acutai nagyszentély

A szentély A szentélykapu Az acutai nagyszentély (熱田神宮, Acuta dzsingú) sintó nagyszentély Nagoja Acuta nevű külvárosában, rangban a második az iszei nagyszentély után.

Új!!: Takeminakata és Acutai nagyszentély · Többet látni »

Ainuk (nép)

Ezo szigetén (Hokkaidó) hagyományos öltözetben (A kép megjelent a Die Gartenlaube hetilapban 1880-ban) Az ainuk vagy ajnuk (a japán forrásokban ezo/emisi/ebiszu vagy ainu), Japán egyik őslakó népessége, akik Japánban (Hokkaidón, és korábban északkelet Honsún) és Oroszországban (Szahalinon, a Kuril-szigeteken, illetve korábban a Kamcsatka-félszigeten) élnek.

Új!!: Takeminakata és Ainuk (nép) · Többet látni »

Amateraszu Ómikami

jobbra Amateraszu Ómikami (天照大神/天照大御神/天照皇大神), Amateraszu (天照), vagy Óhirume no Mucsi no Kami (大日孁貴神) a japán mondakör része és egyben a sintó vallás főistene.

Új!!: Takeminakata és Amateraszu Ómikami · Többet látni »

Animizmus

Az animizmus az a hit, hogy minden tárgy, dolog és természeti jelenség lélekkel, spirituális lényeggel bír és ez alapján azok tisztelete vagy a velük szemben tanúsított magatartásban e hit következetes érvényesítése.

Új!!: Takeminakata és Animizmus · Többet látni »

Avalókitésvara

Lótusz virágot tartó Avalokitésvara. Nálanda, Bihár, India, 9. század. Avalókitésvara (szanszkrit: अवलोकितेश्वर, szó szerint: „Úr, aki lefelé tekint”, kínai:, Tibeti:སྤྱན་རས་གཟིགས irodalmi tibeti:Szpjan-rasz-gzigsz, magyaros átírásban: Csenrezig, japán: Kannon) bodhiszattva, aki rendelkezik az összes Buddha együttérzésével.

Új!!: Takeminakata és Avalókitésvara · Többet látni »

Ókuninusi

Ókuninusi (大国主) a japán sintó vallás egyik istene.

Új!!: Takeminakata és Ókuninusi · Többet látni »

Bölcsességkirályok

Kundali bölcsességkirály A bölcsességkirályok (Szanszkrit विद्याराज vidyarāja (a tudás királya), kínaiul 明王 míngwáng (világos/fényes király), japánul 明王 mjóó) a vadzsrajána buddhizmusban harmadik szintű istenségek a buddhák és bodhiszattvák után.

Új!!: Takeminakata és Bölcsességkirályok · Többet látni »

Brahma

Brahma (szanszkrit brahmā, dévanágari írással ब्रह्मा) a hinduizmus teremtő istene, és a Trimúrti (a hindu istenháromság) egyike, Ísvara első megnyilvánulása.

Új!!: Takeminakata és Brahma · Többet látni »

Buddhaság

Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).

Új!!: Takeminakata és Buddhaság · Többet látni »

Buddhista etika

A buddhista etika hagyományosan Gautama Buddha és az őt követő, más megvilágosodott emberek nézeteit képviselő buddhista etikára vonatkozik.

Új!!: Takeminakata és Buddhista etika · Többet látni »

Daimjó

''Daimjó állami látogatáson'', 1860 körüli festmény A daimjó (japánul 大名, magyar fordításban nagy név) a középkori Japánban vidéki feudális hadúr, az Edo-korszakban tartományi nagybirtokos.

Új!!: Takeminakata és Daimjó · Többet látni »

Déva (buddhizmus)

A dévák (देव szanszkrit és páli) a buddhizmusban nem emberi lények, akik rendkívüli képességekkel bírnak, hosszabb ideig élnek és általánosságban boldogabban, mint az emberek.

Új!!: Takeminakata és Déva (buddhizmus) · Többet látni »

Dzsinmu japán császár

Dzsinmu császár (神武天皇 (Dzsinmu tennó), más nevén Kamujamato Ivarebiko; Vakamikenu no Mikoto vagy Sano no Mikoto) Japán mitikus alapítója, és az első császár, akit a hagyományos császári listára feljegyeztek.

Új!!: Takeminakata és Dzsinmu japán császár · Többet látni »

Dzsitó japán császárnő

Dzsitó császárnő (持統天皇;Hepburn-átírással: Jitō tennó) (645–703. január 13.) volt Japán 41.

Új!!: Takeminakata és Dzsitó japán császárnő · Többet látni »

Edo-kor

Tokiói utcakép (1834) Az Edo-kor (江戸時代, Edo dzsidai) vagy Tokugava-kor (徳川時代, Tokugava dzsidai) a japán történelem 1603 és 1868 közötti korszaka, mikor a japán társadalom a Tokugava-sógunátus és az ország háromszáz daimjójának uralma alatt állt.

Új!!: Takeminakata és Edo-kor · Többet látni »

Gautama Sziddhártha

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.

Új!!: Takeminakata és Gautama Sziddhártha · Többet látni »

Globális felmelegedés

A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei. Ha minden ország teljesíti a Párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott jelenlegi kötelezettségvállalásait, akkor a becslések szerint az átlagos felmelegedés 2100-ig még így is jóval nagyobb mértékű lesz, mint a Párizsi Megállapodásban foglalt 2 °C alatti célkitűzés A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is.

Új!!: Takeminakata és Globális felmelegedés · Többet látni »

Hadakozó fejedelemségek kora (Japán)

A kavanakadzsimai csata (1561) Mielőtt Japán szinte teljesen elzárkózott volna a külvilágtól, és megkezdődött volna a mintegy 260 éves békés korszaka a korai modern korban, a japán középkorban, a Muromacsi-korszak (japánul: 室町時代, Muromacsi dzsidai) második felében (1467-1568/1573/1603) az országot súlyos harcok szabdalták szét.

Új!!: Takeminakata és Hadakozó fejedelemségek kora (Japán) · Többet látni »

Három méreg (buddhizmus)

életkerék tengelyszemében a nemtudás, a vágy és az undor megjelenítésére. A három méreg (szanszkrit: triviṣa; tibeti: dug gsum) vagy a három káros gyökér (szanszkrit: akusala-múla; páli: akuszala-múla), a buddhizmusban a három gyökér klésára vonatkozik, a nem tudás, a vágy és az undor.

Új!!: Takeminakata és Három méreg (buddhizmus) · Többet látni »

Hódzsó család

A Hódzsó család jelképe (mon) A Hódzsó család (japánul 北条氏) a Kamakura sógunátus alatt egy régens család volt Japánban.

Új!!: Takeminakata és Hódzsó család · Többet látni »

Heian-kor

A Heian-kor (平安時代, Heian dzsidai) a japán történelem azon négy évszázada 794-től 1185-ig, amely a főváros Heiankjóba költözésével kezdődött, és amelyben Minamoto no Joritomo megszilárdította katonai uralmát Kamakurában.

Új!!: Takeminakata és Heian-kor · Többet látni »

Heiankjó

Heiankjó (japánul 平安京) (magyar fordításban a „nyugalom és békesség fővárosa”) a mai Kiotó városának régi neve, 794 és 1868 között a császár székhelye és Japán fővárosa volt.

Új!!: Takeminakata és Heiankjó · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Takeminakata és India · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Takeminakata és Irán · Többet látni »

Istenség

Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.

Új!!: Takeminakata és Istenség · Többet látni »

Jajoi-kor

''Dótaku'' az i. sz. 3. századból A Jajoi-kor (弥生時代, Jajoi dzsidai, Hepburn-átírással: Yayoi jidai) a csiszoltkő-korszak (Dzsómon-kor) utáni prehistorikus kor Japán történelmében kb.

Új!!: Takeminakata és Jajoi-kor · Többet látni »

Jamanasi prefektúra

Japán 47 prefektúrájának egyike, amely az ország fő szigetén, Honsún, a Csúbu régióban fekszik.

Új!!: Takeminakata és Jamanasi prefektúra · Többet látni »

Japán újév

A évente lezajló fesztivál, amelyhez rengeteg különféle népi szokás kapcsolódik.

Új!!: Takeminakata és Japán újév · Többet látni »

Japán Birodalmi Haditengerészet

A Japán Birodalmi Haditengerészet (japánul: (大日本帝國海軍 Dai-Nippon Teikoku Kaigun) vagy egyszerűbben Japán Haditengerészet (japánul: Nippon Kaigun) a Japán Birodalom tengeri hadereje volt 1869 és 1947 között, amikor az ország új alkotmányában lemondott a háborúról, mint eszközről a nemzetközi viták rendezésében. Feloszlatása után a Japán Tengerészeti Véderő vette át helyét. A haditengerészet hadihajóit a Japán Birodalmi Haditengerészet hadihajóinak listája sorolja fel.

Új!!: Takeminakata és Japán Birodalmi Haditengerészet · Többet látni »

Japán sárkány

Egy sárkány szeli át az egeket, háttérben a Fudzsival, Ogata Gekkó ukijo-e festményén A japán sárkányok (日本の竜 Nihon no rjú) a japán mitológiában, illetve kultúrában rendkívül változatosak.

Új!!: Takeminakata és Japán sárkány · Többet látni »

Kakas (állatjegy)

A kínai asztrológia a kínai kultúrában gyökeredző sok ezer éves ezoterikus hagyomány és tan, mely a világ alapelemeinek viselkedését, a természet rendjét, körforgását magyarázza.

Új!!: Takeminakata és Kakas (állatjegy) · Többet látni »

Kamakura-bakufu

Minamoto no Joritomo kíséretével Kiotóban 1190 körül A Kamakura-bakufu (鎌倉幕府) vagy Minamoto-sógunátus a Minamotók katonai kormányzata (bakufu), amely 1192-től 1333-ig uralta Japánt „a császár nevében”.

Új!!: Takeminakata és Kamakura-bakufu · Többet látni »

Kamakura-kor

A kamakurai Nagy Buddha A Kamakura-kor (鎌倉時代, Kamakura dzsidai) Japán történelmének egyik korszaka (1185–1333) a Heian-kort követően, amely nagyjából egybeesik a Kamakura-bakufu uralmával.

Új!!: Takeminakata és Kamakura-kor · Többet látni »

Kanagava prefektúra

Japánban, Kantó régió déli részén található prefektúra.

Új!!: Takeminakata és Kanagava prefektúra · Többet látni »

Kanmu japán császár

Kanmu japán császár (桓武天皇 Kanmu-tennō) volt az ötvenedik császár a hagyományos öröklődés szerint.

Új!!: Takeminakata és Kanmu japán császár · Többet látni »

Kantó

A Kantó régió fekvése Japánon belül Kantó (japánul 関東地方, Kantó-csihó) Japán egyik földrajzi régiója, Japán legnagyobb szigetén, a Honsún terül el.

Új!!: Takeminakata és Kantó · Többet látni »

Karma a buddhizmusban

A karma (szanszkrit, vagy karman, páli: kamma) szanszkrit fogalom, melynek szó szerinti jelentése „cselekedet” vagy „tett”.

Új!!: Takeminakata és Karma a buddhizmusban · Többet látni »

Kasima-szentély

A Kasima-szentély (鹿島神宮 Kasima-dzsingu) Japán Csendes-óceánra néző partvidékén található, a szentélyről elnevezett Kasima városban, Ibaraki prefektúrában, Tokiótól mintegy 150 kilométerre keleti irányban..

Új!!: Takeminakata és Kasima-szentély · Többet látni »

Kiotó

Kiotó (japánul 京都市 kjótosi, szó szerinti magyar fordításban „főváros”) japán nagyváros Honsú szigetén.

Új!!: Takeminakata és Kiotó · Többet látni »

Kjúsú

Kjúsú (Kyūshū) Japán harmadik legnagyobb szigete, és a négy fősziget közül a délnyugati fekvésű.

Új!!: Takeminakata és Kjúsú · Többet látni »

Kodzsiki

A Kodzsiki (古事記, Régi idők feljegyzései) a máig fennmaradt legrégebbi japán krónika (711-712), amely mítoszokat, legendákat, történelmi és leszármazási adatokat, valamint dalbetéteket is tartalmaz.

Új!!: Takeminakata és Kodzsiki · Többet látni »

Kubiláj mongol nagykán

Kubiláj kán (1215. szeptember 23. – 1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294).

Új!!: Takeminakata és Kubiláj mongol nagykán · Többet látni »

Lótusz szútra

Avalókitésvara bodhiszattva, aki először tűnik fel a ''Lótusz-szútrában'' A Lótusz szútra (szanszkrit: Szaddharma Pundaríka szútra) az egyik legnépszerűbb és legjelentősebb mahájána szútra.

Új!!: Takeminakata és Lótusz szútra · Többet látni »

Lovasíjászat

A lovasíjászat egy harcművészet, de Magyarországon már indult kezdeményezés, hogy olimpiai sportág legyen.

Új!!: Takeminakata és Lovasíjászat · Többet látni »

Mahádzsanapada

A Mahádzsanapada (szanszkrit: महाजनपद, mahádzsanapada, szó szerint "nagy birodalom" a mahá, "nagy", és a dzsanapada "törzsi tartomány", "ország") az ősi India tizenhat királyságára vagy oligarchiájára utal az i.e. 6.

Új!!: Takeminakata és Mahádzsanapada · Többet látni »

Mahájána

A mahájána (szanszkrit: महायान, mahájána – a nagy jármű, széles út) a buddhizmus két létező fő irányzatának (egyes osztályozások szerint három) egyike, a másik a théraváda.

Új!!: Takeminakata és Mahájána · Többet látni »

Megvilágosodás a buddhizmusban

A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.

Új!!: Takeminakata és Megvilágosodás a buddhizmusban · Többet látni »

Meidzsi-kor

Meidzsi császár bevonul Tokióba Az európai mintára létrehozott japán parlament első ülése 1890-ben A Meidzsi-kor (明治時代, Meidzsi dzsidai) a japán történelem korszaka (1868–1912) az Edo-kort követően, amelynek során az addig a világtól elzárkózó Japán nyugati mintájú modernizációba kezdett.

Új!!: Takeminakata és Meidzsi-kor · Többet látni »

Meidzsi-restauráció

Meidzsi császár A Meidzsi-restauráció (japánul 明治維新, átírással Meidzsi isin) olyan események láncolata, amelyek Japán radikális politikai és szociális átalakulásához vezettek.

Új!!: Takeminakata és Meidzsi-restauráció · Többet látni »

Minamoto család

A Minamotók címere A Minamoto család (japánul: 源) a Heian-kor (794–1185) négy nagy családjának (Fudzsivarák, Tairák, Tacsibanák) egyike, a trónutódlásból elmozdított császári sarjak egyik gyűjtőneve (a másik a Tairák).

Új!!: Takeminakata és Minamoto család · Többet látni »

Mongol hadjáratok Japán ellen

Szuenaga szamuráj szembeszáll a mongol nyilakkal és robbanószerekkel. 1293 körüli tusrajz A Japán ellen intézett 1274 és 1281 évi sikertelen mongol támadások nem csupán helyi jelentőségű események voltak, hanem a hódító Mongol Birodalom első jelentős kudarcaként az egész távol-keleti történelem menetére is hatást gyakoroltak.

Új!!: Takeminakata és Mongol hadjáratok Japán ellen · Többet látni »

Muromacsi-kor

Az Aranytemplom A Rjóan-dzsi zen templom „szárazkertje” A Muromacsi-kor (室町時代, Muromacsi dzsidai) japán történelmi korszak (1333–1568) a Kamakura-kort követően, a Minamoto-sógunátus (Kamakura-bakufu) megdöntésétől Oda Nobunaga Kiotóba való bevonulásáig; nagyjából egybeesik a Muromacsi-bakufu uralmával.

Új!!: Takeminakata és Muromacsi-kor · Többet látni »

Nágárdzsuna

Nágárdzsuna (dévanágari::नागार्जुन, IAST: Nāgārjuna) 2–3.

Új!!: Takeminakata és Nágárdzsuna · Többet látni »

Népetimológia

A nyelvészetben a népetimológia vagy szóértelmesítés terminusok azt a jelenséget nevezik meg, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt.

Új!!: Takeminakata és Népetimológia · Többet látni »

Nihonsoki

Részlet a ''Nihonsoki'' egyik Heian-kori példányából. A Nihonsoki (japánul: 日本書紀, Hepburn-átírással: Nihonshoki, magyarul: Japán krónikája) vagy Nihongi (japánul: 日本紀, magyarul: Japán krónika) japán történelemkönyv, a Kodzsikivel együtt a japán történelem két klasszikus krónikájának egyike.

Új!!: Takeminakata és Nihonsoki · Többet látni »

Oszaka

Oszaka (japánul 大阪市, Ószaka-si) település Japánban.

Új!!: Takeminakata és Oszaka · Többet látni »

Pagoda

Egy 1056-ban épült kínai pagoda A pagoda toronyszerű, többszintes, kőből, téglából vagy fából készült építmény, főként Kelet- és Délkelet-Ázsiában; általában buddhista templomegyüttes része.

Új!!: Takeminakata és Pagoda · Többet látni »

Sámánizmus

A samanizmus vagy sámánizmus, régiesen sámánhit olyan hiedelmek gyűjtőneve, melyek bizonyos vitatott jelentőségű közös vonásokat mutatnak.

Új!!: Takeminakata és Sámánizmus · Többet látni »

Sógun

A sógun (征夷大将軍, szeii taisógun, jelentése „a barbárokat legyőző nagy vezér”) eredetileg a japán császár által kinevezett, a barbár törzsek meghódoltatásával megbízott középkori japán hadvezér (8. század).

Új!!: Takeminakata és Sógun · Többet látni »

Sin megami tenszei

A egy RPG játék amit az Atlus fejlesztett és adott ki 1992.

Új!!: Takeminakata és Sin megami tenszei · Többet látni »

Singon buddhizmus

Mahávairocsana körül. A Singon buddhizmus (japánul 真言宗 Singon sú) az egyik legnépszerűbb buddhista irányzat Japánban, amely egyike a Vadzsrajána buddhizmus kevés túlélőjének.

Új!!: Takeminakata és Singon buddhizmus · Többet látni »

Sintó

Torii (szentélykapu) Icukusima szigetén A sintó vagy sintoizmus (神道, nyugaton shinto) Japán ősi vallása, őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége.

Új!!: Takeminakata és Sintó · Többet látni »

Solymászat

A solymászat a ragadozó madarak idomítása és az idomított ragadozó madarakkal történő vadászat úgy, hogy az idomított madár szabadon repül és vad zsákmányt ejt a maga természetes állapotában.

Új!!: Takeminakata és Solymászat · Többet látni »

Szamantabhadra

Szamantabhadra (szanszkrit, „Aki Teljesen Átitatott Jóval” vagy „Teljes Mértékben Kiváló”) a tibeti buddhizmus nyingma iskolájában és a dzogcsenben az Ádi-Buddha, azaz ősbuddha, az Eredendő Buddha, a mahájána buddhizmusban egy ugyanezen a néven ismert bodhiszattva, akit a buddhista gyakorlással és a meditációval azonosítanak.

Új!!: Takeminakata és Szamantabhadra · Többet látni »

Szamuráj

Japán szamuráj páncélban az 1860-as években (Felice Beato fényképe) Császárpárti szamurájok a Bosin-háború idején, 1867 körül (Felice Beato fényképe) Szamurájok az 1860-as években A szamuráj (侍 szamurai, jelentése „közelben szolgáló”) japán harcos, eredetileg nemes.

Új!!: Takeminakata és Szamuráj · Többet látni »

Szumó

Szertartás egy tokiói szumócsarnokban (2020) Szumóbikózás A szumó (相撲) japán eredetű küzdősport.

Új!!: Takeminakata és Szumó · Többet látni »

Temmu japán császár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tenmu japán császár.

Új!!: Takeminakata és Temmu japán császár · Többet látni »

Vad (vadászat)

Az emberek többsége minden szabadon élő állatot a vadnak gondol.

Új!!: Takeminakata és Vad (vadászat) · Többet látni »

Vadzsraszattva

vadzsrát és a balban a csengőt. Vadzsraszattva (szanszkrit: वज्रसत्त्व, tibeti: རྡོ་རྗེ་སེམས་དཔའ།, mongol: Доржсэмбэ) a mahájána és a vadzsrajána buddhizmus egyik bodhiszattvája.

Új!!: Takeminakata és Vadzsraszattva · Többet látni »

Valóság a buddhizmusban

A valóságot a buddhizmusban úgy nevezik, hogy dharma (szanszkrit) vagy dhamma (páli).

Új!!: Takeminakata és Valóság a buddhizmusban · Többet látni »

Vatacumi

Vatacumi vagy Vadacumi (海神?, 綿津見) egyben egy legendás japán sárkány és egy oltalmazó víz istenség is volt.

Új!!: Takeminakata és Vatacumi · Többet látni »

Vizenyős terület

A vizenyős terület (a modern limnológiai szakirodalomban egyre gyakrabban: wetland) átmenetet (ökoton) képez a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között.

Új!!: Takeminakata és Vizenyős terület · Többet látni »

Zarándoklat

Lucas van Leyden: ''Pihenő zarándokok'' A zarándoklat vagy zarándokút (lat. peregrinatio religiosa) egy hívő vagy zarándok által tett vallási vagy spirituális jelentőségű utazás egy szentnek tartott bizonyos helyre.

Új!!: Takeminakata és Zarándoklat · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »