Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Tömeg

Index Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

65 kapcsolatok: Annihiláció, Anyagcsere, Apollo–15, Atom, Atomi tömegegység, Cauchy-eloszlás, David Scott, Eötvös Loránd, Elektron, Elektronvolt, Energia, Erő, Erőtér, Fénysebesség, Föld, Fizika, Fizikai mennyiség, Foton, Galileo Galilei, Gravitáció, Gravitációs állandó, Gyorsulás, Határozatlansági reláció, Higgs-bozon, Hold, Hooke-törvény, Invariáns tömeg, Isaac Newton, Kilogramm, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Kvantummechanika, Légellenállás, Lendület, Magfúzió, Maghasadás, Minkowski-tér, Molekula, Mozgási energia, Naptömeg, Newton törvényei, Pisai ferde torony, Planck-tömeg, Pozitron, Proton, Rakéta, Relativitáselmélet, Súly, Súrlódás, Sebesség, ..., SI mértékegységrendszer, Speciális relativitáselmélet, Szubatomi részecske, Taylor-sor, Téridő, Tűz, Tömegmegmaradás, Tehetetlenség (mechanika), Tonna, Torziós mérleg, Uncia (mértékegység), Vákuum, Vonatkoztatási rendszer, 1889, 1971. Bővíteni index (15 több) »

Annihiláció

Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.

Új!!: Tömeg és Annihiláció · Többet látni »

Anyagcsere

A metabolizmus (vagy hétköznapi nevén anyagcsere) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti.

Új!!: Tömeg és Anyagcsere · Többet látni »

Apollo–15

Az Apollo–15 az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra.

Új!!: Tömeg és Apollo–15 · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Tömeg és Atom · Többet látni »

Atomi tömegegység

Az atomi tömegegység, vagy „dalton”, tömeg-mértékegység az atomok és molekulák világára.

Új!!: Tömeg és Atomi tömegegység · Többet látni »

Cauchy-eloszlás

A Breit–Wigner formula grafikonja A Breit–Wigner eloszlás vagy Breit–Wigner formula (Gregory Breit és Wigner Jenő után) egy folytonos valószínűségi eloszlás az alábbi sűrűségfüggvénnyel Sokszor Lorentz-görbeként vagy Cauchy-eloszlásként (kiejtés: IPA; kb. kosi) hivatkoznak rá, főképp a matematikai valószínűségszámítás területén.

Új!!: Tömeg és Cauchy-eloszlás · Többet látni »

David Scott

David Scott (San Antonio, 1932. június 6.) amerikai űrhajós.

Új!!: Tömeg és David Scott · Többet látni »

Eötvös Loránd

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható).

Új!!: Tömeg és Eötvös Loránd · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Tömeg és Elektron · Többet látni »

Elektronvolt

Az elektronvolt egy SI mértékegység-rendszeren kívüli, csak az atom- és mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.

Új!!: Tömeg és Elektronvolt · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Tömeg és Energia · Többet látni »

Erő

A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra késztet.

Új!!: Tömeg és Erő · Többet látni »

Erőtér

Erőtér a fizikában valamely test által keltett kölcsönhatás, amely a téridőben meghatározható helyeken a más testekre ható erők nagyságát kifejezi.

Új!!: Tömeg és Erőtér · Többet látni »

Fénysebesség

A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Tömeg és Fénysebesség · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Tömeg és Föld · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις phúsis "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipiotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha, valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Új!!: Tömeg és Fizika · Többet látni »

Fizikai mennyiség

Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.

Új!!: Tömeg és Fizikai mennyiség · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: Tömeg és Foton · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Tömeg és Galileo Galilei · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.

Új!!: Tömeg és Gravitáció · Többet látni »

Gravitációs állandó

A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.

Új!!: Tömeg és Gravitációs állandó · Többet látni »

Gyorsulás

A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A fizikában a gyorsulás (latinul akceleráció) a sebesség változási gyorsasága.

Új!!: Tömeg és Gyorsulás · Többet látni »

Határozatlansági reláció

A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.

Új!!: Tömeg és Határozatlansági reláció · Többet látni »

Higgs-bozon

A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.

Új!!: Tömeg és Higgs-bozon · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdjának neve.

Új!!: Tömeg és Hold · Többet látni »

Hooke-törvény

Hooke törvénye pontosan leírja a közönséges csavarrugó mozgását kis összenyomódás esetén A Hooke-törvény közelítő törvény, mely kimondja, hogy egy rugalmas test alakváltozása arányos azzal az erővel, mely az alakváltozást okozza.

Új!!: Tömeg és Hooke-törvény · Többet látni »

Invariáns tömeg

Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.

Új!!: Tömeg és Invariáns tömeg · Többet látni »

Isaac Newton

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Új!!: Tömeg és Isaac Newton · Többet látni »

Kilogramm

Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián rögzítették A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.

Új!!: Tömeg és Kilogramm · Többet látni »

Klasszikus fizika

A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.

Új!!: Tömeg és Klasszikus fizika · Többet látni »

Klasszikus mechanika

A klasszikus vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.

Új!!: Tömeg és Klasszikus mechanika · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: Tömeg és Kvantummechanika · Többet látni »

Légellenállás

A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik.

Új!!: Tömeg és Légellenállás · Többet látni »

Lendület

A lendület (ritkán mozgásmennyiség, fizikus szóhasználattal impulzus) egy test mozgását leíró dinamikai mennyiség.

Új!!: Tömeg és Lendület · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Új!!: Tömeg és Magfúzió · Többet látni »

Maghasadás

150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.

Új!!: Tömeg és Maghasadás · Többet látni »

Minkowski-tér

A Minkowski-tér vagy Minkowski téridő (Hermann Minkowski matematikusról elnevezett) matematikai-fizikai fogalom; a térnek az az értelmezése, amelyben az Einstein-féle speciális relativitáselmélet legjobban megfogalmazható.

Új!!: Tömeg és Minkowski-tér · Többet látni »

Molekula

A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.

Új!!: Tömeg és Molekula · Többet látni »

Mozgási energia

A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.

Új!!: Tömeg és Mozgási energia · Többet látni »

Naptömeg

R☉), mely egyben a legnehezebb is (150 M☉). A többi: Ró Cassiopeiae (450 R☉/40 M☉), Betelgeuse (1000 R☉/20 M☉), és a VY Canis Majoris (2100 R☉/30-40 M☉). (A Nap (1 R☉/1 M☉) a képen nem látható) A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égitestek tömegének szemléletessé tételéhez.

Új!!: Tömeg és Naptömeg · Többet látni »

Newton törvényei

latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező mozgó testek viselkedését tudjuk leírni.

Új!!: Tömeg és Newton törvényei · Többet látni »

Pisai ferde torony

A pisai ferde torony vagy egyszerűen pisai torony ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában.

Új!!: Tömeg és Pisai ferde torony · Többet látni »

Planck-tömeg

A Planck-tömeg a tömeg természetes egysége, jele: mP.

Új!!: Tömeg és Planck-tömeg · Többet látni »

Pozitron

A pozitron az elektron antirészecskéje.

Új!!: Tömeg és Pozitron · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Tömeg és Proton · Többet látni »

Rakéta

Modern hordozórakéta indítása(Atlas-5, Mars Reconnaissance Orbiter) A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.

Új!!: Tömeg és Rakéta · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Új!!: Tömeg és Relativitáselmélet · Többet látni »

Súly

A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.

Új!!: Tömeg és Súly · Többet látni »

Súrlódás

A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.

Új!!: Tömeg és Súrlódás · Többet látni »

Sebesség

A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai mennyiség.

Új!!: Tömeg és Sebesség · Többet látni »

SI mértékegységrendszer

Az SI alapegységei és összefüggésük A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.

Új!!: Tömeg és SI mértékegységrendszer · Többet látni »

Speciális relativitáselmélet

A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.

Új!!: Tömeg és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »

Szubatomi részecske

Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.

Új!!: Tömeg és Szubatomi részecske · Többet látni »

Taylor-sor

A Taylor-sorfejtés lehetőséget ad arra, hogy a függvényeket első, másod, … sokadfokú függvényekkel közelítsük. Az ábrán a sin(x) függvény hatványsorba fejtései láthatóak n.

Új!!: Tömeg és Taylor-sor · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

Új!!: Tömeg és Téridő · Többet látni »

Tűz

Egy fahasáb a tűzön A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.

Új!!: Tömeg és Tűz · Többet látni »

Tömegmegmaradás

A tömeg/anyagmegmaradás törvénye (a Lomonoszov-Lavoisier-törvény) kimondja, hogy egy zárt anyagi rendszer tömege állandó marad, függetlenül a rendszeren belül lejátszódó folyamatoktól.

Új!!: Tömeg és Tömegmegmaradás · Többet látni »

Tehetetlenség (mechanika)

A tehetetlenség a fizikai testek azon tulajdonsága, mely ellenállásukat fejezi ki a mozgási vagy nyugalmi állapotuk megváltoztatásával szemben, vagy a testek azon hajlamát, hogy ellenálljon a mozgásállapotában fellépő bármilyen változásnak.

Új!!: Tömeg és Tehetetlenség (mechanika) · Többet látni »

Tonna

A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.

Új!!: Tömeg és Tonna · Többet látni »

Torziós mérleg

Torziós inga A torziós mérleg, más néven torziós inga rugalmas szál elcsavarodásán alapuló mérőműszer, melyet 1784-ben Charles Augustin de Coulomb egy dolgozatában tett közzé.

Új!!: Tömeg és Torziós mérleg · Többet látni »

Uncia (mértékegység)

Az uncia az angolszász országokban elterjedt tömeg-, illetve űrmérték.

Új!!: Tömeg és Uncia (mértékegység) · Többet látni »

Vákuum

A vákuum egy olyan adott teren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.

Új!!: Tömeg és Vákuum · Többet látni »

Vonatkoztatási rendszer

A vonatkoztatási rendszer a fizikában a hely és az idő megadását lehetővé tevő viszonyítási objektumok rendszere.

Új!!: Tömeg és Vonatkoztatási rendszer · Többet látni »

1889

Nincs leírás.

Új!!: Tömeg és 1889 · Többet látni »

1971

Nincs leírás.

Új!!: Tömeg és 1971 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Nyugalmi tömeg.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »