Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Sós Aladár

Index Sós Aladár

Az egykori OTI, ma Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság székháza Sós Aladár, 1912-ig használt születési nevén Schwarz Aladár Sámuel (Temesvár, 1887. július 4. – Budapest, 1975. június 5.) magyar építész, közgazdász, szakíró.

83 kapcsolatok: Aldous Huxley, Art déco, Balázs Béla (író), Bartók Béla, Biokémia, Budapest, Budapest (folyóirat), Budapest III. kerülete, Budapest VII. kerülete, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Zsidó Hitközség, Déva, Dunaújváros, Fekete Gyula (író), Fellner Sándor, Fiumei út, Folyóirat, Frankel Leó úti zsinagóga, Galilei Kör, Gábor Dénes-díj, Genf, Gerbeaud-ház, Jakab Dezső, Január 11., Július 20., Július 4., Június 23., Június 5., Juhász Gyula (költő), Kaffka Margit, Kéri György, Kéri Piroska, Komor Marcell, Lechner Ödön, Magyar építészek listája, Magyar Radikális Párt, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar zsidó lexikon, Magyarország, Marcel Proust, Marosvásárhely, MÁV, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Műcsarnok, Móra Ferenc, Október 30., Országgyűlési képviselő, Országos Társadalombiztosító Intézet, OTI, Palics, ..., Pozsony, Rózsadomb (Budapest), Ritz Szálló (Budapest), Salgótarján, Sós Júlia, Supka Géza, Szabadka, Szabadkőművesség, Széchenyi-díj, Széchenyi-hegy, Szecesszió, Szociológia, Tamás Galéria, Tatabánya, Tér és Forma, Tömörkény István, Temesvár, Terápia (fogalom), Vidámpark, 1887, 1910, 1918, 1920-as évek, 1923, 1934, 1935, 1936, 1940-es évek, 1941, 1950, 1968, 1975, 2016. Bővíteni index (33 több) »

Aldous Huxley

Aldous Leonard Huxley (Godalming, 1894. július 26. – Los Angeles, 1963. november 22.) brit író, költő és filozófus.

Új!!: Sós Aladár és Aldous Huxley · Többet látni »

Art déco

Az art déco az art décoratif (díszítőművészet) francia kifejezés rövidítése, az I. világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat, melynek hatásai ugyanakkor az építészetben, festészetben, alkalmazott grafikákban, a szobrászatban és a filmművészetben is megmutatkoznak.

Új!!: Sós Aladár és Art déco · Többet látni »

Balázs Béla (író)

Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert BélaA Belügyminisztérium 1913.

Új!!: Sós Aladár és Balázs Béla (író) · Többet látni »

Bartók Béla

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bartók Béla (zeneszerző).

Új!!: Sós Aladár és Bartók Béla · Többet látni »

Biokémia

A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.

Új!!: Sós Aladár és Biokémia · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Sós Aladár és Budapest · Többet látni »

Budapest (folyóirat)

A Budapest nyomtatásban és részben a világhálón publikált, havonta megjelenő folyóirat.

Új!!: Sós Aladár és Budapest (folyóirat) · Többet látni »

Budapest III. kerülete

Budapest III.

Új!!: Sós Aladár és Budapest III. kerülete · Többet látni »

Budapest VII. kerülete

Budapest VII.

Új!!: Sós Aladár és Budapest VII. kerülete · Többet látni »

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Új!!: Sós Aladár és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »

Budapesti Zsidó Hitközség

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a magyarországi zsidóság budapesti „egyházkerülete”, hitközsége 1950 óta.

Új!!: Sós Aladár és Budapesti Zsidó Hitközség · Többet látni »

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Új!!: Sós Aladár és Déva · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Sós Aladár és Dunaújváros · Többet látni »

Fekete Gyula (író)

Fekete Gyula (Mezőkeresztes, 1922. február 26. – Budapest, 2010. január 16.) háromszoros József Attila-díjas magyar író, szociográfus, újságíró.

Új!!: Sós Aladár és Fekete Gyula (író) · Többet látni »

Fellner Sándor

Toronyi Fellner Sándor (Pest, 1857. január 21. – Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 14.) zsidó származású magyar építész, a századforduló jelentős alkotója.

Új!!: Sós Aladár és Fellner Sándor · Többet látni »

Fiumei út

A Fiumei út Budapest VIII. kerületében, a Baross tér és az Orczy tér között húzódik.

Új!!: Sós Aladár és Fiumei út · Többet látni »

Folyóirat

A folyóirat az időszaki lapok egy fajtája, mely többnyire havonta, esetleg kéthavonta vagy negyedévente jelenik meg; tehát a periodicitás jellemzi, így a tartalmát erre vonatkoztatják.

Új!!: Sós Aladár és Folyóirat · Többet látni »

Frankel Leó úti zsinagóga

A Holokauszt 70. évfordulójára, 2014-ben felavatott emléktábla az udvaron A Frankel Leó úti neológ zsinagóga, vagy másik nevén Újlaki zsinagóga Budapest II. kerületében, Felhévíz Duna-parti részén, a Frankel Leó út 49.

Új!!: Sós Aladár és Frankel Leó úti zsinagóga · Többet látni »

Galilei Kör

A diákkkör névadója Galileo Galilei, akitől a legenda szerint az ''Eppur si muove'' (És mégis mozog (a Föld)) szállóige származik A Galilei Kör ateista-szabadgondolkodó egyetemi hallgatók egyesülete volt Budapesten 1908 és 1919 között.

Új!!: Sós Aladár és Galilei Kör · Többet látni »

Gábor Dénes-díj

2014. évi kitüntetettek az Országházban A Gábor Dénes-díj a Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotásért kuratóriuma által odaítélt kétféle elismerés, a Hazai és a Nemzetközi Gábor Dénes-díj gyűjtőneve, a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése.

Új!!: Sós Aladár és Gábor Dénes-díj · Többet látni »

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Új!!: Sós Aladár és Genf · Többet látni »

Gerbeaud-ház

A Gerbeaud-ház Budapesten, az V. kerületi Vörösmarty tér 7–9.

Új!!: Sós Aladár és Gerbeaud-ház · Többet látni »

Jakab Dezső

Jakab Dezső (Biharrév, 1864. november 4. – Budapest, 1932. augusztus 5.) zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Új!!: Sós Aladár és Jakab Dezső · Többet látni »

Január 11.

Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.

Új!!: Sós Aladár és Január 11. · Többet látni »

Július 20.

Névnapok: Illés + Aurél, Eliána, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Folkus, Jeromos, Margarét, Margaréta, Margarita, Margit, Marinella, Marinetta, Szoraja.

Új!!: Sós Aladár és Július 20. · Többet látni »

Július 4.

Névnapok: Ulrik + Aggeus, Babett, Babetta, Berta, Betta, Betti, Bettina, Erzsébet, Fédra, Felda, Illés, Ince, Karitász, Odiló, Odó, Ódor, Prudencia, Rajmond, Rajmund, Ramón, Szvetlána, Údó, Ulla.

Új!!: Sós Aladár és Július 4. · Többet látni »

Június 23.

Névnapok: Zoltán + Arszlán, Bea, Édua, Szidónia, Szulikó, Szulita, Szultána, Zdenka, Zolna, Zolta, Zoltána.

Új!!: Sós Aladár és Június 23. · Többet látni »

Június 5.

Névnapok: Fatime + Bán, Béda, Béke, Bonifác, Bónis, Fatima, Ferdinánd, Fernandó, Nándor, Reginald, Regő, Valéria, Zenina, Zina, Zinaida, Zinajda.

Új!!: Sós Aladár és Június 5. · Többet látni »

Juhász Gyula (költő)

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.

Új!!: Sós Aladár és Juhász Gyula (költő) · Többet látni »

Kaffka Margit

Muhi Sándor grafikus tusrajzán Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Új!!: Sós Aladár és Kaffka Margit · Többet látni »

Kéri György

Kéri György (Budapest, 1950. január 11. – Budapest, 2016. július 20.) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Új!!: Sós Aladár és Kéri György · Többet látni »

Kéri Piroska

Kéri Piroska (Budapest, 1952. február 9. – 2020. május 29.) magyar szerkesztő, kiadó, irodalom- és művelődésszervező, a Szépírók Társasága alelnöke.

Új!!: Sós Aladár és Kéri Piroska · Többet látni »

Komor Marcell

Komor Marcell emléktáblája egykori lakhelyén, a Keleti Károly utca 31/a szám alatt Komor Marcell (Pest, 1868. november 7. – Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Új!!: Sós Aladár és Komor Marcell · Többet látni »

Lechner Ödön

Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előttFarkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.

Új!!: Sós Aladár és Lechner Ödön · Többet látni »

Magyar építészek listája

A magyar építészek listáján elsősorban (de nem kizárólag) azok a nevezetes magyar vagy magyar származású személyek szerepelnek, akiknek a munkásságát valamilyen építészeti díjjal elismerték.

Új!!: Sós Aladár és Magyar építészek listája · Többet látni »

Magyar Radikális Párt

A Magyar Radikális Párt (MRP) egy rövid életű radikális baloldali párt volt a második világháború utáni Magyarországon, 1945 és 1949 között.

Új!!: Sós Aladár és Magyar Radikális Párt · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Sós Aladár és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyar zsidó lexikon

A Magyar zsidó lexikon (címváltozat: Zsidó lexikon) Budapesten 1929-ben megjelent magyar nyelvű lexikon, szerkesztette Újvári Péter.

Új!!: Sós Aladár és Magyar zsidó lexikon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Sós Aladár és Magyarország · Többet látni »

Marcel Proust

Valentin Louis Georges Eugene Marcel Proust (Párizs, 1871. július 10. – Párizs, 1922. november 18.) francia regényíró, esszéista és kritikus, akit leginkább mint Az eltűnt idő nyomában című regény szerzőjét ismernek.

Új!!: Sós Aladár és Marcel Proust · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: Sós Aladár és Marosvásárhely · Többet látni »

MÁV

#ÁTIRÁNYÍTÁS MÁV (egyértelműsítő lap).

Új!!: Sós Aladár és MÁV · Többet látni »

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.

Új!!: Sós Aladár és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »

Műcsarnok

A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt.

Új!!: Sós Aladár és Műcsarnok · Többet látni »

Móra Ferenc

Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Új!!: Sós Aladár és Móra Ferenc · Többet látni »

Október 30.

Névnapok: Alfonz + Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Arzén, Aszter, Éneás, Fáni, Fanni, Kolos, Kolozs, Pompónia, Roderik, Rodrigó, Stefánia, Stefi, Zenóbia, Zinaida, Zinajda.

Új!!: Sós Aladár és Október 30. · Többet látni »

Országgyűlési képviselő

Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.

Új!!: Sós Aladár és Országgyűlési képviselő · Többet látni »

Országos Társadalombiztosító Intézet

Az Országos Társadalombiztosító Intézet (rövidítve: OTI) az 1927.

Új!!: Sós Aladár és Országos Társadalombiztosító Intézet · Többet látni »

OTI

#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos Társadalombiztosító Intézet.

Új!!: Sós Aladár és OTI · Többet látni »

Palics

Palics vagy Palicsfürdő (/ Palić) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.

Új!!: Sós Aladár és Palics · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Sós Aladár és Pozsony · Többet látni »

Rózsadomb (Budapest)

Rózsadomb Budapest városrésze a II. kerületben, Budapest és Magyarország egyik leghíresebb és legmagasabb presztízsű lakóövezete.

Új!!: Sós Aladár és Rózsadomb (Budapest) · Többet látni »

Ritz Szálló (Budapest)

A Grand Hotel Ritz Budapesten, a Dunakorzó szállodasorán, az akkori IV.

Új!!: Sós Aladár és Ritz Szálló (Budapest) · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Új!!: Sós Aladár és Salgótarján · Többet látni »

Sós Júlia

Sós Júlia (Budapest, 1923. október 30. – Budapest, 1968. június 23.) magyar pedagógus, szociológus, író.

Új!!: Sós Aladár és Sós Júlia · Többet látni »

Supka Géza

Supka Géza (Supka Géza Ernő Károly) (Budapest, 1883. április 8. – Budapest, 1956. május 25.) magyar régész, művészettörténész, író, újságíró, az MTA levelező tagja, a Literatura c. folyóirat és a Világ c. lap főszerkesztője, az Ünnepi könyvhét kezdeményezője.

Új!!: Sós Aladár és Supka Géza · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Új!!: Sós Aladár és Szabadka · Többet látni »

Szabadkőművesség

A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.

Új!!: Sós Aladár és Szabadkőművesség · Többet látni »

Széchenyi-díj

A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.

Új!!: Sós Aladár és Széchenyi-díj · Többet látni »

Széchenyi-hegy

A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében, melynek tetején egy fennsík terül el.

Új!!: Sós Aladár és Széchenyi-hegy · Többet látni »

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Új!!: Sós Aladár és Szecesszió · Többet látni »

Szociológia

Sorban állás: egy elterjedt társas cselekvés A szociológia (a latin socius, azaz „társ”, „társaság”; valamint a görög λόγος, logosz, azaz „-tudás”, „-tudomány” szavakból) a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.

Új!!: Sós Aladár és Szociológia · Többet látni »

Tamás Galéria

Mednyánszky László: ''Falu télen'' (1910 után) Tamás Galéria (Budapest V. ker., Akadémia utca, működése: 1927–1944).

Új!!: Sós Aladár és Tamás Galéria · Többet látni »

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Új!!: Sós Aladár és Tatabánya · Többet látni »

Tér és Forma

A Tér és Forma 1928–1948 között megjelent magyar építészeti folyóirat, a magyar modern mozgalom legfontosabb fóruma.

Új!!: Sós Aladár és Tér és Forma · Többet látni »

Tömörkény István

gimnázium előtt Tömörkény István (született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.

Új!!: Sós Aladár és Tömörkény István · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Sós Aladár és Temesvár · Többet látni »

Terápia (fogalom)

A terápia gyógykezeléssel, illetve betegségek kezelése, a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége.

Új!!: Sós Aladár és Terápia (fogalom) · Többet látni »

Vidámpark

Dyrehavsbakken, az első vidámpark A Fővárosi Állat- és Növénykert műemlék körhintája A vidámpark, szórakoztató park vagy témapark tömegek szórakoztatására egybegyűjtött attrakciók (mutatványok) és más szórakoztató tevékenységek együttes megnevezése.

Új!!: Sós Aladár és Vidámpark · Többet látni »

1887

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1887 · Többet látni »

1910

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1910 · Többet látni »

1918

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1918 · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1920-as évek · Többet látni »

1923

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1923 · Többet látni »

1934

A Nemzet Vértanúinak emlékműve.

Új!!: Sós Aladár és 1934 · Többet látni »

1935

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1935 · Többet látni »

1936

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1936 · Többet látni »

1940-es évek

Községi Élelmiszerüzem.

Új!!: Sós Aladár és 1940-es évek · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1941 · Többet látni »

1950

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1950 · Többet látni »

1968

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1968 · Többet látni »

1975

Nincs leírás.

Új!!: Sós Aladár és 1975 · Többet látni »

2016

----.

Új!!: Sós Aladár és 2016 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »