Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Alsóberecki, Alsóregmec, Bózsva, Borsi, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Füzér (település), Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Felsőberecki, Felsőregmec, Filkeháza, Hollóháza, II. Rákóczi Ferenc, Járás, Község, Kishuta, Kovácsvágás, Magyarország, Mikóháza, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Sárospataki járás, Sátoraljaújhely, Vágáshuta, Vilyvitány, Zemplén, Zemplén vármegye, 1950-es megyerendezés.
Alsóberecki
Alsóberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában,.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Alsóberecki · Többet látni »
Alsóregmec
Alsóregmec település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Alsóregmec · Többet látni »
Bózsva
Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Bózsva · Többet látni »
Borsi
Borsi (szlovákul Borša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Borsi · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »
Füzér (település)
Füzér (szlovákul: Fizér) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Füzér (település) · Többet látni »
Füzérkajata
Füzérkajata egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Füzérkajata · Többet látni »
Füzérkomlós
Füzérkomlós község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Füzérkomlós · Többet látni »
Füzérradvány
Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Füzérradvány · Többet látni »
Felsőberecki
Felsőberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Felsőberecki · Többet látni »
Felsőregmec
Felsőregmec község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Felsőregmec · Többet látni »
Filkeháza
Filkeháza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Filkeháza · Többet látni »
Hollóháza
Hollóháza porcelánjáról híres község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Hollóháza · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Járás · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Község · Többet látni »
Kishuta
Kishuta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Kishuta · Többet látni »
Kovácsvágás
Kovácsvágás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Kovácsvágás · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Magyarország · Többet látni »
Mikóháza
Mikóháza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában, a vármegye székhelyétől, Miskolctól közúton körülbelül 100 kilométerre keletre.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Mikóháza · Többet látni »
Nagyhuta
Nagyhuta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Nagyhuta · Többet látni »
Nyíri
Nyíri község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Nyíri · Többet látni »
Pálháza
Pálháza kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában, a Hegyközben.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Pálháza · Többet látni »
Pusztafalu
Pusztafalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Pusztafalu · Többet látni »
Sárospataki járás
A Sárospataki járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Sárospataki járás · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Vágáshuta
Vágáshuta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Vágáshuta · Többet látni »
Vilyvitány
Vilyvitány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Vilyvitány · Többet látni »
Zemplén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zemplén (egyértelműsítő lap).
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Zemplén · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és Zemplén vármegye · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Sátoraljaújhelyi járás és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
