Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
88 kapcsolatok: Báránd, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Besenyők, Bihar vármegye, Biharnagybajom, Biharnagybajom vasútállomás, Bodó Sándor (politikus), Cigány, Dózsa György-féle parasztfelkelés, December 6., Füzesgyarmat, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Fráter György, Gepidák, Hajdú-Bihar vármegye, Honfoglalás, Jókai Mór, Kaba, Körmendi Lajos, Kelták, Kereszténydemokrata Néppárt, Kereszténység, Kertészsziget, Kossuth Lajos, Kunhalom, Kurgán, Kurucok, Madar Ilona, Magyarok, Magyarország, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Millennium, Molnár László (néprajzkutató), Nagy Imre (költő, 1896–1942), Nagy-Sárrét, Nagyközség (önkormányzati rendszer), Nagyvárad, Október 23., Oszmán Birodalom, Partium, Püspökladány, Püspökladányi járás, Pogányság, Rákóczi-szabadságharc, Rézkor, Sárrétudvari megállóhely, Szarmaták, Szeghalom, Szerep (település), Szerep megállóhely, ..., Szkíták, Szláv népek, Vaskor, Váradi regestrum, Veres Péter (író), Wesselényi Pál, 11. század, 1214, 1514, 1555, 1556, 1607, 1613, 1656, 1694, 1700-as évek, 1715, 1720, 1740, 1785, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1850, 1892, 1893, 1896, 1898, 1910, 1932, 1942, 2001, 4. század, 42-es főút (Magyarország), 4211-es mellékút (Magyarország), 4212-es mellékút (Magyarország), 47-es főút (Magyarország), 4801-es mellékút (Magyarország), 560, 9. század. Bővíteni index (38 több) »
Báránd
Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Új!!: Sárrétudvari és Báránd · Többet látni »
Báthory Gábor erdélyi fejedelem
Somlyói Báthory Gábor (gyakran Báthori) (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.
Új!!: Sárrétudvari és Báthory Gábor erdélyi fejedelem · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Sárrétudvari és Besenyők · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Sárrétudvari és Bihar vármegye · Többet látni »
Biharnagybajom
Biharnagybajom nagyközség Hajdú-Bihar vármegye Püspökladányi járásában.
Új!!: Sárrétudvari és Biharnagybajom · Többet látni »
Biharnagybajom vasútállomás
Biharnagybajom vasútállomás egy Hajdú-Bihar vármegyei vasútállomás Biharnagybajom településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sárrétudvari és Biharnagybajom vasútállomás · Többet látni »
Bodó Sándor (politikus)
Bodó Sándor (Püspökladány, 1963. november 25. –) tanár, politikus.
Új!!: Sárrétudvari és Bodó Sándor (politikus) · Többet látni »
Cigány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.
Új!!: Sárrétudvari és Cigány · Többet látni »
Dózsa György-féle parasztfelkelés
A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.
Új!!: Sárrétudvari és Dózsa György-féle parasztfelkelés · Többet látni »
December 6.
Névnapok: Miklós + Csinszka, Denissza, Deniza, Dionízia, Gyopár, Gyopárka, Kolta, Leontina, Mike, Mikó, Mikolt, Miksa, Misa, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta.
Új!!: Sárrétudvari és December 6. · Többet látni »
Füzesgyarmat
Füzesgyarmat város Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járásban.
Új!!: Sárrétudvari és Füzesgyarmat · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Sárrétudvari és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Sárrétudvari és Fráter György · Többet látni »
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Új!!: Sárrétudvari és Gepidák · Többet látni »
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Új!!: Sárrétudvari és Hajdú-Bihar vármegye · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Sárrétudvari és Honfoglalás · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Sárrétudvari és Jókai Mór · Többet látni »
Kaba
Kaba alföldi, Hajdú-Bihar vármegyei település a Püspökladányi járásban.
Új!!: Sárrétudvari és Kaba · Többet látni »
Körmendi Lajos
Körmendi Lajos (Karcag, 1946. június 6. – Karcag, 2005. január 1.) magyar író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője.
Új!!: Sárrétudvari és Körmendi Lajos · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Sárrétudvari és Kelták · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Sárrétudvari és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Sárrétudvari és Kereszténység · Többet látni »
Kertészsziget
Kertészsziget község Békés vármegye Szeghalmi járásában.
Új!!: Sárrétudvari és Kertészsziget · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Sárrétudvari és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kunhalom
A Szálka-halom a Hortobágyi Nemzeti Parkban A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a Kárpát-medencei honfoglalás előtti térből és időkből származnak.
Új!!: Sárrétudvari és Kunhalom · Többet látni »
Kurgán
Egy kurgán metszete A kurgánok – régi magyar neve korhány – a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei.
Új!!: Sárrétudvari és Kurgán · Többet látni »
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Új!!: Sárrétudvari és Kurucok · Többet látni »
Madar Ilona
Pusztainé Madar Ilona (Sárrétudvari, 1923. – 2007.) néprajzkutató, önkéntes gyűjtő.
Új!!: Sárrétudvari és Madar Ilona · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sárrétudvari és Magyarország · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Sárrétudvari és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Millennium
Millenniumi emlékmű, Budapest (1896) Nemzeti színház, Budapest (2001) Mária Valéria híd, Esztergom (2001) A millennium latin elnevezés, jelentése magyarul: évezred, ezredév, ezeréves évforduló.
Új!!: Sárrétudvari és Millennium · Többet látni »
Molnár László (néprajzkutató)
Molnár László (Püspökladány, 1916 – Budapest, 1998) néprajzkutató.
Új!!: Sárrétudvari és Molnár László (néprajzkutató) · Többet látni »
Nagy Imre (költő, 1896–1942)
Nagy Imre (Sárrétudvari, 1896. október 23. – Sárrétudvari, 1942. december 6.) magyar költő.
Új!!: Sárrétudvari és Nagy Imre (költő, 1896–1942) · Többet látni »
Nagy-Sárrét
A Nagy-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék nyugati kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén.
Új!!: Sárrétudvari és Nagy-Sárrét · Többet látni »
Nagyközség (önkormányzati rendszer)
A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája Magyarországon.
Új!!: Sárrétudvari és Nagyközség (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Sárrétudvari és Nagyvárad · Többet látni »
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Új!!: Sárrétudvari és Október 23. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Sárrétudvari és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Sárrétudvari és Partium · Többet látni »
Püspökladány
Püspökladány város Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járás székhelye.
Új!!: Sárrétudvari és Püspökladány · Többet látni »
Püspökladányi járás
A Püspökladányi járás Hajdú-Bihar vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Sárrétudvari és Püspökladányi járás · Többet látni »
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Új!!: Sárrétudvari és Pogányság · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Sárrétudvari és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Rézkor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kőrézkor.
Új!!: Sárrétudvari és Rézkor · Többet látni »
Sárrétudvari megállóhely
Sárrétudvari megállóhely egy Hajdú-Bihar vármegyei vasúti megállóhely Sárrétudvari településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sárrétudvari és Sárrétudvari megállóhely · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: Sárrétudvari és Szarmaták · Többet látni »
Szeghalom
Szeghalom Békés vármegye északi részén található, a Szeghalmi járás központja, a Dévaványai-sík keleti peremén (de gyakran említik a Sárrét fővárosaként is).
Új!!: Sárrétudvari és Szeghalom · Többet látni »
Szerep (település)
Szerep község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Új!!: Sárrétudvari és Szerep (település) · Többet látni »
Szerep megállóhely
Szerep megállóhely egy Hajdú-Bihar vármegyei vasúti megállóhely Szerep településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sárrétudvari és Szerep megállóhely · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: Sárrétudvari és Szkíták · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Sárrétudvari és Szláv népek · Többet látni »
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Új!!: Sárrétudvari és Vaskor · Többet látni »
Váradi regestrum
A Váradi regestrum (latinul Regestrum Varadiense) 13. századi magyar nyelvemlék (szórványemlék), helyneveink és személyneveink történetének fontos forrása.
Új!!: Sárrétudvari és Váradi regestrum · Többet látni »
Veres Péter (író)
Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6. – Budapest, 1970. április 16.) író, politikus.
Új!!: Sárrétudvari és Veres Péter (író) · Többet látni »
Wesselényi Pál
Wesselényi Pál (1654? – 1694) báró, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik vezére volt.
Új!!: Sárrétudvari és Wesselényi Pál · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Sárrétudvari és 11. század · Többet látni »
1214
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1214 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1514 · Többet látni »
1555
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1555 · Többet látni »
1556
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1556 · Többet látni »
1607
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1607 · Többet látni »
1613
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1613 · Többet látni »
1656
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1656 · Többet látni »
1694
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1694 · Többet látni »
1700-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1700-as évek · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1715 · Többet látni »
1720
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1720 · Többet látni »
1740
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1740 · Többet látni »
1785
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1785 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Sárrétudvari és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1850 · Többet látni »
1892
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1892 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1893 · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1896 · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1898 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1910 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1932 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 1942 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 2001 · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Sárrétudvari és 4. század · Többet látni »
42-es főút (Magyarország)
A 42-es főút Püspökladánytól Ártándig ér.
Új!!: Sárrétudvari és 42-es főút (Magyarország) · Többet látni »
4211-es mellékút (Magyarország)
A 4211-es számú mellékút egy közel 20 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Hajdú-Bihar vármegye déli részén, Szerep községet köti össze egyrészt Püspökladány városával, másrészt Sárrétudvari térségével.
Új!!: Sárrétudvari és 4211-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4212-es mellékút (Magyarország)
A 4212-es számú mellékút egy bő 36 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Hajdú-Bihar vármegye és Békés vármegye határvidékén; Püspökladányt köti össze Szeghalommal, illetve a 42-es főutat a 47-es főúttal.
Új!!: Sárrétudvari és 4212-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
47-es főút (Magyarország)
A 47-es főút egy, a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és azok megyei jogú városait köti össze, Hajdú-Bihart, Békést és Csongrád-Csanádot.
Új!!: Sárrétudvari és 47-es főút (Magyarország) · Többet látni »
4801-es mellékút (Magyarország)
A 4801-es mellékút egy közel 15 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Hajdú-Bihar vármegye keleti részén: Kaba városától vezet Sárrétudvariig.
Új!!: Sárrétudvari és 4801-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
560
Nincs leírás.
Új!!: Sárrétudvari és 560 · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Sárrétudvari és 9. század · Többet látni »
