Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Bodrogolaszi, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Járás, Község, Kenézlő, Komlóska, Magyarország, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod, Zemplén vármegye, 1950-es megyerendezés.
Bodrogolaszi
Bodrogolaszi település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Sárospataki járás és Bodrogolaszi · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Új!!: Sárospataki járás és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »
Erdőhorváti
Erdőhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Sárospataki járás és Erdőhorváti · Többet látni »
Györgytarló
Györgytarló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Sárospataki járás és Györgytarló · Többet látni »
Háromhuta
Háromhuta egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Sárospataki járás és Háromhuta · Többet látni »
Hercegkút
Hercegkút község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Miskolctól kb.
Új!!: Sárospataki járás és Hercegkút · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Sárospataki járás és Járás · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Sárospataki járás és Község · Többet látni »
Kenézlő
Kenézlő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Sárospataki járás és Kenézlő · Többet látni »
Komlóska
Komlóska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Sárospataki járás és Komlóska · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sárospataki járás és Magyarország · Többet látni »
Makkoshotyka
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Sárospataki járás és Makkoshotyka · Többet látni »
Olaszliszka
Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Sárospataki járás és Olaszliszka · Többet látni »
Sárazsadány
Sárazsadány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Sárospataki járás és Sárazsadány · Többet látni »
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Új!!: Sárospataki járás és Sárospatak · Többet látni »
Tolcsva
Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.
Új!!: Sárospataki járás és Tolcsva · Többet látni »
Vajdácska
Vajdácska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Sárospataki járás és Vajdácska · Többet látni »
Vámosújfalu
Vámosújfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.
Új!!: Sárospataki járás és Vámosújfalu · Többet látni »
Viss
Viss község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Sárospataki járás és Viss · Többet látni »
Zalkod
Zalkod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Sárospataki járás és Zalkod · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Sárospataki járás és Zemplén vármegye · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Sárospataki járás és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
