Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Sárgabóbitás ágjáró

Index Sárgabóbitás ágjáró

A sárgabóbitás ágjáró (Cranioleuca albicapilla) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

  1. 24 kapcsolatok: Andok, Állatok, Cranioleuca, Család (rendszertan), Dél-Amerika, Esőerdő, Faj, Fazekasmadár-félék, Gerincesek, Gerinchúrosok, Jean Cabanis, Királygébics-alkatúak, Madarak, Nem fenyegetett faj, Ornitológus, Osztály (rendszertan), Peru, Rend (rendszertan), Synallaxis, Szubtrópusok, Természetvédelmi Világszövetség, Trópusok, Vörös lista, Verébalakúak.

Andok

Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Andok

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Állatok

Cranioleuca

A Cranioleuca a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó nem.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Cranioleuca

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Család (rendszertan)

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Dél-Amerika

Esőerdő

monszunerdők Ausztrál esőerdő Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500–10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Esőerdő

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Faj

Fazekasmadár-félék

A fazekasmadár-félék (Furnariidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Fazekasmadár-félék

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Gerincesek

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Gerinchúrosok

Jean Cabanis

Jean Louis Cabanis (Berlin, 1816. március 8. – Friedrichshagen, 1906. február 20.) német ornitológus.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Jean Cabanis

Királygébics-alkatúak

A királygébics-alkatúak (Tyranni) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrend.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Királygébics-alkatúak

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Madarak

Nem fenyegetett faj

Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Nem fenyegetett faj

Ornitológus

Egy ornitológus egy nagy halfarkas fiókáját vizsgálja (Bellingshausen bázis, Antarktisz) Az ornitológus egy görögBiológiai lexikon - 3.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Ornitológus

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Osztály (rendszertan)

Peru

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Peru

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Rend (rendszertan)

Synallaxis

A Synallaxis a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Tyrannidae) családjába tartozó nem.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Synallaxis

Szubtrópusok

Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Szubtrópusok

Természetvédelmi Világszövetség

A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Természetvédelmi Világszövetség

Trópusok

A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Trópusok

Vörös lista

A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Vörös lista

Verébalakúak

A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.

Megnézni Sárgabóbitás ágjáró és Verébalakúak