Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Sárga gyűszűvirág

Index Sárga gyűszűvirág

A sárga gyűszűvirág vagy nagyvirágú gyűszűvirág (Digitalis grandiflora vagy Digitalis ambigua) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó növényfaj.

18 kapcsolatok: Ajakosvirágúak, Asteridae, Útifűfélék, Északi-középhegység, Digitalis, Euasterids I, Gyapjas gyűszűvirág, Gyűszűvirág, Közép-Európa, Levél (botanika), Növények, Nyugat-Európa, Piros gyűszűvirág, Szár (botanika), Valódi kétszikűek, Virág (botanika), Virágzat, Zárvatermők.

Ajakosvirágúak

Az ajakosvirágúak vagy árvacsalán-virágúak (Lamiales) a zárvatermők, azon belül a valódi kétszikűek egy rendje.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Ajakosvirágúak · Többet látni »

Asteridae

Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Asteridae · Többet látni »

Útifűfélék

Orvosi veronika és ''Veronica latifolia'' Az útifűfélék (Plantaginaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó igen heterogén, kozmopolita növénycsalád.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Útifűfélék · Többet látni »

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Északi-középhegység · Többet látni »

Digitalis

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyűszűvirág.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Digitalis · Többet látni »

Euasterids I

#ÁTIRÁNYÍTÁS Asteridae.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Euasterids I · Többet látni »

Gyapjas gyűszűvirág

A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Gyapjas gyűszűvirág · Többet látni »

Gyűszűvirág

A gyűszűvirág (Digitalis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Gyűszűvirág · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Közép-Európa · Többet látni »

Levél (botanika)

Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Levél (botanika) · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Növények · Többet látni »

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Nyugat-Európa · Többet látni »

Piros gyűszűvirág

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó, erdei irtásokon, sík és hegyvidéken előforduló növényfaj.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Piros gyűszűvirág · Többet látni »

Szár (botanika)

Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Szár (botanika) · Többet látni »

Valódi kétszikűek

A valódi kétszikűek (Eudicotyledon vagy Eudicots) az APG III osztályozása szerint a nem monofiletikus, korábban kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) osztályaként definiált csoport monofiletikus részhalmaza.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Valódi kétszikűek · Többet látni »

Virág (botanika)

12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Virág (botanika) · Többet látni »

Virágzat

A virágzat önálló virágok közös hajtáson való csoportosulása egy növényen.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Virágzat · Többet látni »

Zárvatermők

A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.

Új!!: Sárga gyűszűvirág és Zárvatermők · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »