Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Babits Mihály, Brassó, Ditró, Erdélyi Tudományos Füzetek, Iași megye, Ifjúmunkás, Július 2., Kolozsvár, Magyarország, Maurice Maeterlinck, Molnár Ferenc (író), Négyfalu, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Péntek János, Stilisztika, Szabó Zoltán (nyelvész), Szecesszió, Szomory Dezső, 1962.
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Az egyetem központi épülete Az egyetem központi épülete A központi épület belső udvara A központi épület belülről A kémiai kar Marianum)'' A jogtudományi kar A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában.
Új!!: Sájter Laura és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Sájter Laura és Babits Mihály · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Sájter Laura és Brassó · Többet látni »
Ditró
Ditró, másként Gyergyóditró (szászul Dittrichderf) község Romániában, Hargita megye északi részén, Szárhegy és Salamás között, a magyar nyelvi tömb határán.
Új!!: Sájter Laura és Ditró · Többet látni »
Erdélyi Tudományos Füzetek
Erdélyi Tudományos Füzetek, rövidítve ETF György Lajos szerkesztésében Kolozsvárott 1926-29 közt az Erdélyi Irodalmi Szemle, majd 1930 és 1947 között, illetve 1991 után az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában megjelent sorozat.
Új!!: Sájter Laura és Erdélyi Tudományos Füzetek · Többet látni »
Iași megye
Iași megye (magyarosan: Jász) Romániában, Moldva északkeleti részén található.
Új!!: Sájter Laura és Iași megye · Többet látni »
Ifjúmunkás
Az Ifjúmunkás 1922–1989 között Romániában kiadott magyar nyelvű folyóirat.
Új!!: Sájter Laura és Ifjúmunkás · Többet látni »
Július 2.
Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.
Új!!: Sájter Laura és Július 2. · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Sájter Laura és Kolozsvár · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sájter Laura és Magyarország · Többet látni »
Maurice Maeterlinck
Maurice Maeterlinck (1905) Maurice Polydore Marie Bernard Maeterlinck gróf (Gent, 1862. augusztus 29. – Nizza, 1949. május 6.) irodalmi Nobel-díjas belga flamand származású francia nyelvű drámaíró, költő, esszéíró.
Új!!: Sájter Laura és Maurice Maeterlinck · Többet látni »
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Új!!: Sájter Laura és Molnár Ferenc (író) · Többet látni »
Négyfalu
Négyfalu, 1950 és 2001 között Szecseleváros város Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Sájter Laura és Négyfalu · Többet látni »
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.
Új!!: Sájter Laura és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények · Többet látni »
Péntek János
Péntek János (Körösfő, 1941. július 7. –) Széchenyi-díjas nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, akadémikus, szakterülete a nyelvtudomány és néprajztudomány; szociolingvisztika, dialektológia, népnyelv és népi kultúra viszonya.
Új!!: Sájter Laura és Péntek János · Többet látni »
Stilisztika
A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.
Új!!: Sájter Laura és Stilisztika · Többet látni »
Szabó Zoltán (nyelvész)
Szabó Zoltán (Hosszúaszó, 1927. február 18. – Kolozsvár, 2007. június 19.) romániai magyar nyelvész.
Új!!: Sájter Laura és Szabó Zoltán (nyelvész) · Többet látni »
Szecesszió
Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Új!!: Sájter Laura és Szecesszió · Többet látni »
Szomory Dezső
Szomory Dezső, eredetileg Weisz Mór (Pest, 1869. június 2. – Budapest, 1944. november 30.) magyar író, drámaíró.
Új!!: Sájter Laura és Szomory Dezső · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Sájter Laura és 1962 · Többet látni »
