Tartalomjegyzék
27 kapcsolatok: Állatok, Cetek, Család (rendszertan), Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Ferungulata, Fosszilis élőlény, Gerincesek, Gerinchúrosok, Japán, John Edward Gray, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Négylábúak, Osztály (rendszertan), Patások, Párosujjú patások, Pleisztocén, Recens élőlény, Rend (rendszertan), Scrotifera, Szürke bálna, Szürkebálnafélék, Sziláscetek, Típusfaj, Típusnem.
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Szürkebálnák és Állatok
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Megnézni Szürkebálnák és Cetek
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Szürkebálnák és Család (rendszertan)
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Megnézni Szürkebálnák és Elevenszülő emlősök
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Megnézni Szürkebálnák és Emlősök
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Megnézni Szürkebálnák és Eutheria
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Megnézni Szürkebálnák és Ferungulata
Fosszilis élőlény
Fosszilisnek nevezzük azokat a taxonokat, amelyek nem jelenkoriak, hanem a földtörténeti múltban éltek.
Megnézni Szürkebálnák és Fosszilis élőlény
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Szürkebálnák és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Szürkebálnák és Gerinchúrosok
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Megnézni Szürkebálnák és Japán
John Edward Gray
John Edward Gray (Walsall, 1800. február 12. – London, 1875. március 7.) brit zoológus.
Megnézni Szürkebálnák és John Edward Gray
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Megnézni Szürkebálnák és Laurasiatheria
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Megnézni Szürkebálnák és Méhlepényesek
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Megnézni Szürkebálnák és Négylábúak
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Szürkebálnák és Osztály (rendszertan)
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Megnézni Szürkebálnák és Patások
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Megnézni Szürkebálnák és Párosujjú patások
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Megnézni Szürkebálnák és Pleisztocén
Recens élőlény
Recensnek, azaz jelenkorinak nevezünk minden olyan taxont, amely a földtörténeti holocénben, vagyis nagyjából az elmúlt tízezer évben létezett, vagy napjainkban is létezik.
Megnézni Szürkebálnák és Recens élőlény
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Szürkebálnák és Rend (rendszertan)
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Megnézni Szürkebálnák és Scrotifera
Szürke bálna
A szürke bálna (Eschrichtius robustus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) családjába tartozó típusfaj.
Megnézni Szürkebálnák és Szürke bálna
Szürkebálnafélék
A szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.
Megnézni Szürkebálnák és Szürkebálnafélék
Sziláscetek
A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Megnézni Szürkebálnák és Sziláscetek
Típusfaj
A Linné-korabeli elképzelés szerint a típusfaj az a faj, amely egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) „legtipikusabb” vagy legismertebb képviselője.
Megnézni Szürkebálnák és Típusfaj
Típusnem
A biológiai rendszertanban a típusgénusz ('típusnem vagy típusnemzetség') kifejezést különbözőképpen használják az állat- és növényrendszertanban.
Megnézni Szürkebálnák és Típusnem