Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szúsza (Tunézia)

Index Szúsza (Tunézia)

Sousse tengerpartja Szúsza (arabul: سوسة, a nemzetközileg elterjedt francia Sousse alapján elterjedt kiejtési forma a Szúsz is), város Tunéziában.

27 kapcsolatok: Arab nyelv, Caius Iulius Caesar, Cnaeus Pompeius Magnus, Diocletianus római császár, Földközi-tenger, Föníciaiak, Hannibál (karthágói hadvezér), I. e. 310, I. e. 4. század, I. e. 9. század, Karthágó, Kaszba, Kaszentína, Ljubljana, Marrákes, Második világháború, Miami, Québec (település), Testvérváros, Tunézia, Tunisz, 12. század, 16. század, 18. század, 202, 670, 9. század.

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Arab nyelv · Többet látni »

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Caius Iulius Caesar · Többet látni »

Cnaeus Pompeius Magnus

Cnaeus Pompeius Magnus (Kr. e. 106. szeptember 29. – Kr. e. 48. szeptember 29.) meghatározó római hadvezér és politikus a késői Római Köztársaság idején.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Cnaeus Pompeius Magnus · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Diocletianus római császár · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Földközi-tenger · Többet látni »

Föníciaiak

Föníciai nő szarkofágja (kb. ie. 400), Szidónból. Jelenleg a Louvreban látható. A föníciaiak ókori nép, amely Föníciában lakott.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Föníciaiak · Többet látni »

Hannibál (karthágói hadvezér)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hannibál (hadvezér).

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Hannibál (karthágói hadvezér) · Többet látni »

I. e. 310

Nincs leírás.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és I. e. 310 · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Szúsza (Tunézia) és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 9. század

Nincs leírás.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és I. e. 9. század · Többet látni »

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Karthágó · Többet látni »

Kaszba

Aït Benhaddou kaszbája, Marokkó, Magas-Atlasz A kaszba (قَـصَـبَـة, ejtsd kb. kaszaba vagy kaszbah, jelentése „erődítmény, citadella, fellegvár”, angolos formában kasbah), az arab világban elterjedt négytornyú agyagerődítmény.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Kaszba · Többet látni »

Kaszentína

Kaszentína vagy Constantine város Algéria északkeleti részén, Kaszentína tartomány székhelye.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Kaszentína · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Ljubljana · Többet látni »

Marrákes

Marrákes (arabul مراكش, megközelítő ejtése: marraks; francia írásmóddal Marrakech, angol írásmóddal Marrakesh vagy Marakesh) Marokkó délnyugati részén, az Atlasz-hegység lábánál fekvő város, Marokkó negyedik legnagyobb városa.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Marrákes · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Második világháború · Többet látni »

Miami

#ÁTIRÁNYÍTÁS Miami (Florida).

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Miami · Többet látni »

Québec (település)

Québec (franciául a Ville de Québec, angolul a Québec City alakot is használják az azonos nevű tartománytól megkülönböztetendő; kiejtése vagy) Észak-Amerika egyik legidősebb városa, Québec tartomány fővárosa, a Szent Lőrinc-folyó partján fekszik.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Québec (település) · Többet látni »

Testvérváros

A németországi Neckarsulm testvérvárosait jelző tábla A németországi Saarbrücken testvérvárosa a grúz Tbiliszi A lengyel Brzeg Dolny négy testvérvárosa A lengyelországi Słopnice és a Balkány közötti testvértelepülési szerződés megújítására, a tízéves jubileum alkalmából készített emlékplakett USA; Berlin-Mitte, Németország A testvérvárosok (általánosabban: testvértelepülések) alapötlete szerint egy-egy politikailag és/vagy földrajzilag távol eső kis- vagy nagyváros partneri viszonyt alakít ki egymással, hogy az emberek közötti és a kulturális kapcsolatokat erősítsék.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Testvérváros · Többet látni »

Tunézia

Tunézia (arabul تونس), hivatalosan a Tunéziai Köztársaság (الجمهورية التونسية) Észak-Afrika egy országa; a Magreb régió része.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Tunézia · Többet látni »

Tunisz

Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és Tunisz · Többet látni »

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és 12. század · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és 16. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és 18. század · Többet látni »

202

Nincs leírás.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és 202 · Többet látni »

670

Kategória:7. század.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és 670 · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Szúsza (Tunézia) és 9. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »