Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Albert magyar király, Árpád-ház, Bán (méltóság), Bolgár Cárság, Déli-Kárpátok, Domonkos-rend, Duna, Havasalföld, Hunyadi János, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Ulászló magyar király, IV. Béla magyar király, Jagelló-ház, Katolikus, Kárpát-medence, Kárpátok, Középkor, Kenéz (tisztség), Kormányzó, Kunok, Litovoi, Magyar Királyság, Magyarország, Máltai lovagrend, Mehádia, Mehedinți megye, Népvándorláskor, Olt, Olténia, Orsova, Oszmán Birodalom, Római Birodalom, Román nyelv, Románia, Szörényi bánság, Szente B. Levente, Szeptember 21., Tatárjárás, Telekom (Románia), Traianus római császár, Vajda, Város, Vöröstoronyi-szoros, Vlachok, Zsigmond magyar király, 13. század, 16. század, 1940, ..., 1972. Bővíteni index (1 több) »
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Új!!: Szörényvár és Albert magyar király · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: Szörényvár és Árpád-ház · Többet látni »
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Új!!: Szörényvár és Bán (méltóság) · Többet látni »
Bolgár Cárság
A Bolgár Cárság (bolgárul: Царство България) vagy más néven Bolgár Királyság vagy Harmadik Bolgár Cárság alkotmányos monarchia volt Kelet- és Délkelet-Európában.
Új!!: Szörényvár és Bolgár Cárság · Többet látni »
Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.
Új!!: Szörényvár és Déli-Kárpátok · Többet látni »
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Új!!: Szörényvár és Domonkos-rend · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Szörényvár és Duna · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Szörényvár és Havasalföld · Többet látni »
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Új!!: Szörényvár és Hunyadi János · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Szörényvár és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Szörényvár és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Szörényvár és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Ulászló magyar király
I.
Új!!: Szörényvár és I. Ulászló magyar király · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Szörényvár és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Új!!: Szörényvár és Jagelló-ház · Többet látni »
Katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Új!!: Szörényvár és Katolikus · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Szörényvár és Kárpát-medence · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Szörényvár és Kárpátok · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Szörényvár és Középkor · Többet látni »
Kenéz (tisztség)
A kenéz a betelepítést irányító román közösségi vezető volt a középkori Magyarországon, aki arra kapott jogot, hogy a neki kiutalt királyi földre – mely általában egy-két patakvölgy volt – vlachokat vagy vlach jogon telepeseket telepítsen.
Új!!: Szörényvár és Kenéz (tisztség) · Többet látni »
Kormányzó
A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.
Új!!: Szörényvár és Kormányzó · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Szörényvár és Kunok · Többet látni »
Litovoi
Litovoi a mai Nyugat-Olténia uralkodója volt 1247 és 1279 között.
Új!!: Szörényvár és Litovoi · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Szörényvár és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szörényvár és Magyarország · Többet látni »
Máltai lovagrend
230x230px alt.
Új!!: Szörényvár és Máltai lovagrend · Többet látni »
Mehádia
Mehádia látképe (Franz Jaschke, 1821) Ortodox templom Római katolikus templom 230px Mehádia falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Szörényvár és Mehádia · Többet látni »
Mehedinți megye
Mehedinți (magyarul: Méhed vagy Mehádia, magyarosan: Mehedinc) Románia egyik megyéje.
Új!!: Szörényvár és Mehedinți megye · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Szörényvár és Népvándorláskor · Többet látni »
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Új!!: Szörényvár és Olt · Többet látni »
Olténia
Olténia elhelyezkedése Románián belül Olténia (régi nevén Kis-Oláhország) egyike Románia történelmi tartományainak.
Új!!: Szörényvár és Olténia · Többet látni »
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Új!!: Szörényvár és Orsova · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Szörényvár és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Szörényvár és Római Birodalom · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Szörényvár és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Szörényvár és Románia · Többet látni »
Szörényi bánság
A Szörényi bánság a középkorban A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, amely a jelenleg Romániához tartozó Olténia nyugati, és a Bánság egy kis keleti részét foglalta magába.
Új!!: Szörényvár és Szörényi bánság · Többet látni »
Szente B. Levente
Szente B. Levente (Szörényvár/Drobeta-Turnu Severin, 1972. szeptember 21. –) romániai magyar költő, újságíró.
Új!!: Szörényvár és Szente B. Levente · Többet látni »
Szeptember 21.
Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.
Új!!: Szörényvár és Szeptember 21. · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szörényvár és Tatárjárás · Többet látni »
Telekom (Románia)
#ÁTIRÁNYÍTÁSTelekom Romania.
Új!!: Szörényvár és Telekom (Románia) · Többet látni »
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Új!!: Szörényvár és Traianus római császár · Többet látni »
Vajda
Lásd még: Nagyvajda.
Új!!: Szörényvár és Vajda · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Szörényvár és Város · Többet látni »
Vöröstoronyi-szoros
Fogarasi-medencéből befut a szorosba. Előtérben Vöröstorony vára Vöröstorony-hágó Az Olt Vöröstoronynál A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában.
Új!!: Szörényvár és Vöröstoronyi-szoros · Többet látni »
Vlachok
A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.
Új!!: Szörényvár és Vlachok · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Szörényvár és Zsigmond magyar király · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Szörényvár és 13. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Szörényvár és 16. század · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Szörényvár és 1940 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Szörényvár és 1972 · Többet látni »
