Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Agglutináló nyelv, Alanyeset, Allofón, Allomorf, Analógia, Angol nyelv, Arab nyelv, Örmény nyelv, Birtokos eset, Etimon, Főnévi igenév, Flektáló nyelv, Flexió (nyelvészet), Fogalom, Fonéma, Fonológia, Franciák, Grammatika, Gyök (nyelvészet), Hangtan, Hasonulás, Határozószó, Igeidő, Indoeurópai alapnyelv, Indoeurópai nyelvek, Kémia, Kötőszó, Kiefer Ferenc, Kijelentő mód, Latin nyelv, Magánhangzó, Magyar nyelv, Matematika, Mássalhangzó, Módosítószó, Melléknév, Melléknévi igenév, Modalitás (nyelvészet), Mondat (nyelvészet), Mondattan, Morféma, Morfémaosztályok (nyelvészet), Morfológia (nyelvészet), Névmás, Névutó, Nyelvészet, Nyelvcsalád, Nyelvtani kategória, Olasz nyelv, ..., Pragmatika, Rag, Sémi nyelvek, Szanszkrit nyelv, Szám (nyelvészet), Szó, Szóalkotás, Szóösszetétel, Szócsalád, Szóképzés, Szókincs, Személy (nyelvészet), Szinkrónia és diakrónia, Tőhangváltás, Toldalék. Bővíteni index (15 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Szótő és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Agglutináló nyelv
Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.
Új!!: Szótő és Agglutináló nyelv · Többet látni »
Alanyeset
A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Szótő és Alanyeset · Többet látni »
Allofón
Az allofón vagy ejtésváltozat a fonológiában azon beszédhangok egyike, melyek azonos fonéma alá tartoznak.
Új!!: Szótő és Allofón · Többet látni »
Allomorf
A nyelvészetben allomorf az elnevezése a morféma egyik lehetséges változatának.
Új!!: Szótő és Allomorf · Többet látni »
Analógia
Analóg: hasonló, valamivel bizonyos szempontból egyező, annak megfelelő.
Új!!: Szótő és Analógia · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szótő és Angol nyelv · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Szótő és Arab nyelv · Többet látni »
Örmény nyelv
Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.
Új!!: Szótő és Örmény nyelv · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Szótő és Birtokos eset · Többet látni »
Etimon
Az etimon valamely emberi szó legősibb formája.
Új!!: Szótő és Etimon · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Szótő és Főnévi igenév · Többet látni »
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
Új!!: Szótő és Flektáló nyelv · Többet látni »
Flexió (nyelvészet)
spanyol ’macska’ szón keresztül:'''GAT'''-: szótőGAT'''O''': hímnem, egyes számGAT'''A''': nőnem, egyes számGAT'''OS''': hímnem, többes számGAT'''AS''': nőnem, többes számGATO'''S''': jelöletlen többes szám A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik.
Új!!: Szótő és Flexió (nyelvészet) · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Szótő és Fogalom · Többet látni »
Fonéma
A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.
Új!!: Szótő és Fonéma · Többet látni »
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Új!!: Szótő és Fonológia · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Szótő és Franciák · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Szótő és Grammatika · Többet látni »
Gyök (nyelvészet)
A gyök egy 18-19.
Új!!: Szótő és Gyök (nyelvészet) · Többet látni »
Hangtan
A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.
Új!!: Szótő és Hangtan · Többet látni »
Hasonulás
A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).
Új!!: Szótő és Hasonulás · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Szótő és Határozószó · Többet látni »
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Új!!: Szótő és Igeidő · Többet látni »
Indoeurópai alapnyelv
Az indoeurópai alapnyelv, vagy rövidítve IE (angolul: Proto-Indo-European, PIE), az indoeurópai nyelvek feltételezett közös őse.
Új!!: Szótő és Indoeurópai alapnyelv · Többet látni »
Indoeurópai nyelvek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Indoeurópai nyelvcsalád.
Új!!: Szótő és Indoeurópai nyelvek · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Szótő és Kémia · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Szótő és Kötőszó · Többet látni »
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Szótő és Kiefer Ferenc · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Szótő és Kijelentő mód · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Szótő és Latin nyelv · Többet látni »
Magánhangzó
A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.
Új!!: Szótő és Magánhangzó · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szótő és Magyar nyelv · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Szótő és Matematika · Többet látni »
Mássalhangzó
A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.
Új!!: Szótő és Mássalhangzó · Többet látni »
Módosítószó
A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.
Új!!: Szótő és Módosítószó · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Szótő és Melléknév · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Szótő és Melléknévi igenév · Többet látni »
Modalitás (nyelvészet)
A modalitás szemantikai kategória, amely a beszélő attitűdjét fejezi ki a saját mondatának tartalmával szemben.
Új!!: Szótő és Modalitás (nyelvészet) · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Szótő és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Szótő és Mondattan · Többet látni »
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Új!!: Szótő és Morféma · Többet látni »
Morfémaosztályok (nyelvészet)
A leíró nyelvtan egyik területe, az alaktan, azaz a morfológia foglalkozik a szavak, szóalakok felépítésével, szerkezetével.
Új!!: Szótő és Morfémaosztályok (nyelvészet) · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Szótő és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Szótő és Névmás · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Szótő és Névutó · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Szótő és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvcsalád
Nyelvcsaládnak nevezzük azon nyelvek összességét, amelyek nyelvtörténetileg bizonyítottan avagy feltételezhetően egyetlen közös ősből származnak.
Új!!: Szótő és Nyelvcsalád · Többet látni »
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Új!!: Szótő és Nyelvtani kategória · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Szótő és Olasz nyelv · Többet látni »
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Új!!: Szótő és Pragmatika · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Szótő és Rag · Többet látni »
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Új!!: Szótő és Sémi nyelvek · Többet látni »
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Új!!: Szótő és Szanszkrit nyelv · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Szótő és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Szótő és Szó · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Szótő és Szóalkotás · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Szótő és Szóösszetétel · Többet látni »
Szócsalád
A szóalaktanban és a szókészlettanban használt szócsalád terminus olyan szavak csoportját jelenti, amelyek ugyanabból a szóból származnak vagy azzal összetett szót alkotnak.
Új!!: Szótő és Szócsalád · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Szótő és Szóképzés · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Szótő és Szókincs · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Szótő és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Szinkrónia és diakrónia
A nyelvészetben a szinkrónia és a diakrónia terminusokat Ferdinand de Saussure svájci nyelvész, a strukturalizmus megalapítója honosította meg halála után megjelent általános nyelvészeti kurzusa révén (1916).
Új!!: Szótő és Szinkrónia és diakrónia · Többet látni »
Tőhangváltás
A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonológiai jelenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a szótőnek egynél több hangbeli változata van, azaz beszédhang vagy beszédhangok csoportja szabályszerűen váltakozik más beszédhanggal / beszédhangok csoportjaival, vagy ezek hiányával a toldalékolás során.
Új!!: Szótő és Tőhangváltás · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Szótő és Toldalék · Többet látni »
