Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Angol nyelv, Bosnyák nyelv, Elöljáró, Elvonás (nyelvészet), Főnév, Főnévi igenév, Flexió (nyelvészet), Fokozás (nyelvtan), Francia nyelv, Gerstner Károly, Grammatika, Hangutánzó szó, Határozó, Határozói eset, Határozói igenév, Határozószó, Homonímia, Horvát nyelv, Ige (nyelvészet), Igekötő, Indulatszó, Közép-délszláv diarendszer, Keszler Borbála, Kiefer Ferenc, Latin nyelv, Lexikológia, Magyar nyelv, Melléknév, Montenegrói nyelv, Morfológia (nyelvészet), Névszó, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtani nem, Pejoratív jelző, Rag, Román nyelv, Számnév, Szóalkotás, Szófaj, Szóképzés a magyar nyelvben, Szótő, Szemantika, Szerb nyelv, Szinonímia, Szintaxis (nyelvészet), Szláv nyelvek, Toldalék, Vulgáris latin.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Szóképzés és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szóképzés és Angol nyelv · Többet látni »
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szóképzés és Bosnyák nyelv · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Szóképzés és Elöljáró · Többet látni »
Elvonás (nyelvészet)
A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.
Új!!: Szóképzés és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Szóképzés és Főnév · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Szóképzés és Főnévi igenév · Többet látni »
Flexió (nyelvészet)
spanyol ’macska’ szón keresztül:'''GAT'''-: szótőGAT'''O''': hímnem, egyes számGAT'''A''': nőnem, egyes számGAT'''OS''': hímnem, többes számGAT'''AS''': nőnem, többes számGATO'''S''': jelöletlen többes szám A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik.
Új!!: Szóképzés és Flexió (nyelvészet) · Többet látni »
Fokozás (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fokozás (nyelvészet).
Új!!: Szóképzés és Fokozás (nyelvtan) · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Szóképzés és Francia nyelv · Többet látni »
Gerstner Károly
Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.
Új!!: Szóképzés és Gerstner Károly · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Szóképzés és Grammatika · Többet látni »
Hangutánzó szó
A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.
Új!!: Szóképzés és Hangutánzó szó · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Szóképzés és Határozó · Többet látni »
Határozói eset
A határozói eset vagy határozóeset, latinul ablativus, bizonyos indoeurópai nyelvekben a nyelvtani esetek egyike.
Új!!: Szóképzés és Határozói eset · Többet látni »
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Új!!: Szóképzés és Határozói igenév · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Szóképzés és Határozószó · Többet látni »
Homonímia
A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó – esetleg egyéb nyelvi elem, például szókapcsolat – közötti véletlen egybeesés, amikor írásképük (és többnyire hangalakjuk is) azonos, de a jelentésük különbözik.
Új!!: Szóképzés és Homonímia · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szóképzés és Horvát nyelv · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Szóképzés és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Új!!: Szóképzés és Igekötő · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Szóképzés és Indulatszó · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Szóképzés és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Keszler Borbála
Keszler Borbála (1939. augusztus 30. –) Széchenyi-díjas nyelvész, nyelv- és írástörténész, egyetemi oktató.
Új!!: Szóképzés és Keszler Borbála · Többet látni »
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Szóképzés és Kiefer Ferenc · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Szóképzés és Latin nyelv · Többet látni »
Lexikológia
A lexikológia vagy szókészlettan a nyelvészet, szűkebben a szemantika azon ága, amely egy bizonyos nyelv szókészletét tanulmányozza.
Új!!: Szóképzés és Lexikológia · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szóképzés és Magyar nyelv · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Szóképzés és Melléknév · Többet látni »
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szóképzés és Montenegrói nyelv · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Szóképzés és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Szóképzés és Névszó · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Szóképzés és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Szóképzés és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvtani nem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).
Új!!: Szóképzés és Nyelvtani nem · Többet látni »
Pejoratív jelző
A pejoratív kifejezés vagy pejoratív értelmű szó, sértő vagy sértő szándékú, lekicsinylő, megbecstelenítő becsmérlő jelzős szerkezet vagy elnevezés – főleg a politikában vagy egyéb vitás helyzetben, amelyet a másik féllel elégedetlen vagy arra dühös személy használ.
Új!!: Szóképzés és Pejoratív jelző · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Szóképzés és Rag · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Szóképzés és Román nyelv · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Szóképzés és Számnév · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Szóképzés és Szóalkotás · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Szóképzés és Szófaj · Többet látni »
Szóképzés a magyar nyelvben
A magyar nyelvben a szóképzés a legjelentősebb szóalkotási mód a szóösszetétel mellett.
Új!!: Szóképzés és Szóképzés a magyar nyelvben · Többet látni »
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Új!!: Szóképzés és Szótő · Többet látni »
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Új!!: Szóképzés és Szemantika · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szóképzés és Szerb nyelv · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Szóképzés és Szinonímia · Többet látni »
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Új!!: Szóképzés és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Szóképzés és Szláv nyelvek · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Szóképzés és Toldalék · Többet látni »
Vulgáris latin
A Római Birodalom területe A vulgáris latin (latinul sermo vulgaris, azaz „köznyelv”) hagyományos értelemben a Római Birodalom lakossága által a birodalom utolsó évszázadaiban használt – és feltehetően egészen a 6. századig viszonylag egységes – latin köznyelv változatainak (dialektusainak és szociolektusainak) összességét jelenti.
Új!!: Szóképzés és Vulgáris latin · Többet látni »
