Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Anaxagorasz, Antiszthenész (filozófus), Ariszteidész (államférfi), Arisztophanész, Arisztotelész, Aszklépiosz, Athén, Állam (dialógus), Ókori görög irodalom, Boiótia, Definíció, Delphoi, Devecseri Gábor, Dialektika, Diogenész Laertiosz, Erkölcs, Etika (filozófia), Falus Róbert, Február 15., Filozófia, Foltos bürök, Görög nyelv, Görögök, Haszonelvűség, Hedonizmus, Hoplita, I. e. 399, I. e. 432, I. e. 469, Index.hu, Irónia, Ismeretelmélet, Kereszténység, Kritón (Szókratész tanítványa), Lükabéttosz-hegy, Lelkiismeret, Logika, Marcus Tullius Cicero, Metropolitan Művészeti Múzeum, Peloponnészoszi háború, Phaidón (dialógus), Platón, Relativizmus, Szókratész védőbeszéde, Törvények (dialógus), Természetfilozófia, Theaitétosz (dialógus), Xanthippé (Szókratész felesége), Xenophón, Zeugitész.
Anaxagorasz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Klazomenai Anaxagorasz.
Új!!: Szókratész és Anaxagorasz · Többet látni »
Antiszthenész (filozófus)
Antiszthenész, görög filozófus volt, a cinikus iskola megalapítója.
Új!!: Szókratész és Antiszthenész (filozófus) · Többet látni »
Ariszteidész (államférfi)
Ariszteidész (i. e. 540/530 körül – i. e. 468/467 körül), athéni államférfi- A perzsák elleni marathóni csatában a tíz görög sztratégosz egyike, majd ezt követően arkhón lett.
Új!!: Szókratész és Ariszteidész (államférfi) · Többet látni »
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Új!!: Szókratész és Arisztophanész · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Szókratész és Arisztotelész · Többet látni »
Aszklépiosz
Aszklépiosz (görög betűkkel Ἀσκληπιός, latinosan: Aesculapius, régiesen: Eszkuláp) a gyógyítás istene a görög-római mitológiában.
Új!!: Szókratész és Aszklépiosz · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Szókratész és Athén · Többet látni »
Állam (dialógus)
Az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken Az Állam (ógörög nyelven: Politeia) című dialógus Platón munkásságának a második korszakában, i. e. 375 körül íródott.
Új!!: Szókratész és Állam (dialógus) · Többet látni »
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Új!!: Szókratész és Ókori görög irodalom · Többet látni »
Boiótia
Boiótia fekvése Görögországon belül Boiótia (latinul: Beotia, innen német közvetítéssel régi magyar néven: Beócia, újgörögül: Viotia) a mai Görögország egyik prefektúrája.
Új!!: Szókratész és Boiótia · Többet látni »
Definíció
Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.
Új!!: Szókratész és Definíció · Többet látni »
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Új!!: Szókratész és Delphoi · Többet látni »
Devecseri Gábor
Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus.
Új!!: Szókratész és Devecseri Gábor · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Szókratész és Dialektika · Többet látni »
Diogenész Laertiosz
Diogenész Laertiosz műve 1594-es római kiadásának címlapja Diogenész Laertiosz, (Laerté, Kilikia, 180 körül – ?, 240 körül) görög történetíró; nevét mint az ókori görög filozófusok életrajzainak megírójáét ismerik.
Új!!: Szókratész és Diogenész Laertiosz · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: Szókratész és Erkölcs · Többet látni »
Etika (filozófia)
12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.
Új!!: Szókratész és Etika (filozófia) · Többet látni »
Falus Róbert
Falus Róbert (eredeti neve: Frankl Róbert) (Budapest, 1925. október 2. – Budapest, 1983. augusztus 1.) magyar klasszika-filológus, kritikus, egyetemi tanár, József Attila-díjas (1967).
Új!!: Szókratész és Falus Róbert · Többet látni »
Február 15.
Névnapok: Georgina, Kolos + Alfréd, Fausztia, Fausztina, Fausztusz, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Jordán, Jordána, Jótám, Jována, Kenese, Kolozs, Szeveréd, Szigfrid, Zsorzsett.
Új!!: Szókratész és Február 15. · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Szókratész és Filozófia · Többet látni »
Foltos bürök
A foltos bürök vagy egyszerűen bürök (Conium maculatum) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó egy- vagy kétnyári növényfaj.
Új!!: Szókratész és Foltos bürök · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Szókratész és Görög nyelv · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Szókratész és Görögök · Többet látni »
Haszonelvűség
A haszonelvűség (másként utilitarizmus) Jeremy Bentham és John Stuart Mill nevéhez köthető 19. századi angolszász etika és az ehhez tartozó cselekvéselmélet.
Új!!: Szókratész és Haszonelvűség · Többet látni »
Hedonizmus
A hedonizmus az a filozófia, mely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az életben.
Új!!: Szókratész és Hedonizmus · Többet látni »
Hoplita
Hoplita illír sisakban, bronzpikkely mellvértben. A hoplita vagy pontosabban hoplitész ókori görög nehézfegyverzetű gyalogos katona volt.
Új!!: Szókratész és Hoplita · Többet látni »
I. e. 399
Nincs leírás.
Új!!: Szókratész és I. e. 399 · Többet látni »
I. e. 432
Nincs leírás.
Új!!: Szókratész és I. e. 432 · Többet látni »
I. e. 469
Nincs leírás.
Új!!: Szókratész és I. e. 469 · Többet látni »
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Új!!: Szókratész és Index.hu · Többet látni »
Irónia
Az irónia olyan közlésmód, amelyet nem szabad szó szerint értenünk.
Új!!: Szókratész és Irónia · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Szókratész és Ismeretelmélet · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Szókratész és Kereszténység · Többet látni »
Kritón (Szókratész tanítványa)
Kritón (i. e. 5. század) görög filozófus.
Új!!: Szókratész és Kritón (Szókratész tanítványa) · Többet látni »
Lükabéttosz-hegy
A Lükabéttosz-hegy (Λυκαβηττός) Kréta-kori mészkődomb Athénban.
Új!!: Szókratész és Lükabéttosz-hegy · Többet látni »
Lelkiismeret
A lelkiismeret az az emberi képesség, melynél fogva az egyén saját cselekedete és erkölcsi mivolta fölött ítéletet mond.
Új!!: Szókratész és Lelkiismeret · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Szókratész és Logika · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Szókratész és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Metropolitan Művészeti Múzeum
A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, (Metropolitan Museum of Art, rövidítve MMA), közkeletű nevén a Met, az USA egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkező intézménye, egyike a világ leglátogatottabb múzeumainak.
Új!!: Szókratész és Metropolitan Művészeti Múzeum · Többet látni »
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Új!!: Szókratész és Peloponnészoszi háború · Többet látni »
Phaidón (dialógus)
A Phaidon Platón kései dialógusai közé tartozó mű.
Új!!: Szókratész és Phaidón (dialógus) · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Szókratész és Platón · Többet látni »
Relativizmus
A relativizmus (a latin relativus szóból, jelentése viszonylagos) az emberi megismerés viszonylagosságát, feltételességét és szubjektivitását hangoztató filozófiai ideológia.
Új!!: Szókratész és Relativizmus · Többet látni »
Szókratész védőbeszéde
Szókratész védőbeszéde Platón alkotói korszakának első feléből származik.
Új!!: Szókratész és Szókratész védőbeszéde · Többet látni »
Törvények (dialógus)
A Törvények (görögül Νόμοι, latinul Leges) Platón utolsó és egyben leghosszabb dialógusa.
Új!!: Szókratész és Törvények (dialógus) · Többet látni »
Természetfilozófia
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.
Új!!: Szókratész és Természetfilozófia · Többet látni »
Theaitétosz (dialógus)
Platón A Theaitétosz (ógörögül: Θεαίτητος) Platón egyik időskori dialógusa.
Új!!: Szókratész és Theaitétosz (dialógus) · Többet látni »
Xanthippé (Szókratész felesége)
Xanthippé Xanthippé Szókratész felesége, Lamproklész anyja.
Új!!: Szókratész és Xanthippé (Szókratész felesége) · Többet látni »
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Új!!: Szókratész és Xenophón · Többet látni »
Zeugitész
Pallasz Athéné ábrázolása egy tetradrakhma ezüstérmén (i.e. 450) Az ókori Athénban a szolóni alkotmány által bevezetett vagyoni osztályok közül a harmadik.
Új!!: Szókratész és Zeugitész · Többet látni »
