Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Agy, Angina pectoris, Aorta, Ér (anatómia), Bőr (anatómia), Csecsemő, Daganat, Fej, Folyadék, Glicerin-trinitrát, Gyermek, Gyulladás, Kalcium-karbonát, Kamaszkor, Köröm, Koszorúér-betegség, Láz (élettan), Orvostudomány, Oxigén, Rózsahimlő, Szív, Szívburok, Szívinfarktus, Szívizom, Tünet, Ujj, Vér, Vérkeringés, Vérnyomás, Vérrög, Vörösvérsejt.
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Agy · Többet látni »
Angina pectoris
Angina során jelentkező mellkasi fájdalom kiterjedése Az angina pectoris vagy koszorúérgörcs (átírt változatban angina pektorisz) orvosi kifejezés, amely mellkasi fájdalmat vagy nyomást jelöl, és általában a szívizom elégtelen vérellátása miatt alakul ki.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Angina pectoris · Többet látni »
Aorta
Az aorta szkematikus ábrázolása Az aorta az emberi szervezet legnagyobb verőere, mely a szív bal kamrájából lép ki és ellátja az egész szervezetet oxigéndús vérrel.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Aorta · Többet látni »
Ér (anatómia)
Egy kis artéria (A) és véna (V) keresztmetszetének vázlatos képe. e: endothelium; m: izom; a: adventitia. Egy hajszálér nagyságrendű véredény elektronmikroszkópos (TEM) felvétele. Az érben, sötét, szerkezetnélküli képződményként, egy eltorzult vörösvértest (E) látható. A belső réteget ''(tunica intima)'' endothel sejtek, a külső réteget ''(tunica adventitia)'' periciták alkotják. Az erek (latinul vas) csőszerű szervek, melyekben valamilyen testfolyadék áramlik.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Ér (anatómia) · Többet látni »
Bőr (anatómia)
Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Bőr (anatómia) · Többet látni »
Csecsemő
Kétpetéjű ikerpár Csecsemőnek tekintünk minden olyan embert, aki elmúlt 8 napos, de nem töltötte be első életévét.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Csecsemő · Többet látni »
Daganat
A rosszindulatú daganatokkal kapcsolatban lásd még: rák. A daganat, tumor (lat tumor ’daganat’ Kiindulási szövetféleség || Sejttípus || Példa a benignus tumorra || Példa a malignus tumorra | Lásd még: Szövet (biológia). Thumore EQ2 vagy Tumor EQ2 vérvizsgálat során a vett vérből meghatározható, hogy a daganat milyen mennyiségben van jelen a szervezetben. Magyarországon egyelőre kísérleti stádiumban van, ezt a vizsgálatot csak nagyon indokolt esetben végzik. Például amikor a Tumormarker (rákjelző) eredménye negatív, de feltételezhetően a szervezetben mégis jelen van a daganatos elváltozás.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Daganat · Többet látni »
Fej
Az emberi fej Leonardo da Vinci rajzán Egy ember és egy hangya feje Az anatómiában egy állat feje (caput) a test rosztrális részén található, általában az agyat és a szemeket, a füleket, orrot és szájat (más funkcióik mellett a látás, hallás, szaglás és ízlelés érzékszerveit) tartalmazó testrész.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Fej · Többet látni »
Folyadék
Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Folyadék · Többet látni »
Glicerin-trinitrát
A glicerin-trinitrát (más néven nitroglicerin vagy robbanóolaj; INN: glyceryl trinitrate) a glicerin salétromsav-észtere.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Glicerin-trinitrát · Többet látni »
Gyermek
görög népviseletben Namíbiában Gyermeknek (gyereknek) nevezzük a közeli hozzátartozók közül az egyenesági leszármazottat.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Gyermek · Többet látni »
Gyulladás
SARS-CoV humán koronavírus fertőzés (''severe acute respiratory syndrome'') következtében bekövetkezett vírusos tüdőgyulladás szövődményének röntgenképe nekrotizált (elhalt) szövet. A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza fertőzésre vagy irritációra.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Gyulladás · Többet látni »
Kalcium-karbonát
A kalcium-karbonát (mészkő, szénsavas mész, CaCO3) a karbonátok közé tartozó szervetlen vegyület.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Kalcium-karbonát · Többet látni »
Kamaszkor
A kamaszkor (serdülőkor/pubertáskor/tinédzserkor) embereknél a 10-12-től 16-18 éves korig terjedő életszakasz, átmenet a gyermekkor és a felnőttség között, amelynek során a nemi hormonok elkezdik működésüket, kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, és ezekkel párhuzamosan jelentős pszichés változások következnek be.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Kamaszkor · Többet látni »
Köröm
Emberi köröm részei:1 - körömtányér, körömlemez2 - körömbarázda, körömsánc (vallum unguis)3 - holdacska, félhold (lunula)4 - hám, körömágy (matrix unguis) A köröm (unguis), az ujjak végpercének háti oldalán fekvő, a közepén kissé domború, rugalmas szarulemez, amely a bőr irharétegének módosult részéhez rögzül, amit körömágynak neveznek.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Köröm · Többet látni »
Koszorúér-betegség
A koszorúér-betegség vagy iszkémiás szívbetegség (ISZB, angolul: coronary artery disease, CAD) a szív koszorúereinek keringési zavara, azaz a keringési rendszer helyi elégtelensége, amely az erek szűkületéből-elzáródásából avagy simaizom-görcséből (spasmus) adódhat.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Koszorúér-betegség · Többet látni »
Láz (élettan)
A Covid19-pandémia kitörése után hőkamerákkal szűrik a vuhani vasútállomás magasabb testhőmérsékletű utasait A láz (latinul febris, görögül pyrexia) tünet, a testhőmérséklet rendellenes emelkedése.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Láz (élettan) · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Orvostudomány · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Oxigén · Többet látni »
Rózsahimlő
A rózsahimlő, más néven rubeola (latinul rubella vagy roseola), enyhe tünetekkel, egyebek között mérsékelt lázzal, végtagfájdalmakkal, nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók megduzzadásával és kiütéssel járó ragályos vírusfertőzés.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Rózsahimlő · Többet látni »
Szív
Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Szív · Többet látni »
Szívburok
A szívburok zsákjának hátsó fala és a Sappey-féle T. A szívburok (lat. pericardium a görög περι ("körül") és κάρδιον ("szív") kifejezésekből) egy kettősfalú savós hártyából álló zsák, amelynek fali lemeze elhatárolja a szívet és a nagyerek szívburkon belüli szakaszait a környező szervektől, zsigeri lemeze epicardium pedig beborítja ezeket a részeket.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Szívburok · Többet látni »
Szívinfarktus
Szívinfarktusnak a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Szívinfarktus · Többet látni »
Szívizom
Szívizom- és koszorúér-ábra Szívizom A szívizom a szív összehúzódásait segítő izom.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Szívizom · Többet látni »
Tünet
A migrénes fájdalom megsemmisítő érzés Heveny tüdővizenyő röntgenképe. Tünetnek (szimptóma) nevezik azokat a betegségre utaló, a normális testi vagy szellemi működéstől eltérő jelenségeket, amelyekről vagy a beteg számol be, vagy azokat az orvos a beteg kikérdezése, fizikális, eszközös vagy laboratóriumi eredménye alapján észlel és a betegség felismerhető.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Tünet · Többet látni »
Ujj
Az ujj az emlősök, így például a főemlősök közé tartozó emberek végtagjain található tapintószerv.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Ujj · Többet látni »
Vér
Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Vér · Többet látni »
Vérkeringés
Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Vérkeringés · Többet látni »
Vérnyomás
Egyszerű, otthoni vérnyomásellenőrzésre alkalmas, csuklóra helyezhető automata vérnyomásmérő A vérkeringés juttatja el a szükséges vért a test különböző részeihez.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Vérnyomás · Többet látni »
Vérrög
A vérrög (vércsomó, trombus; lat. thrombus) a véralvadás végső terméke, amely a vérlemezkék összecsapzódása és a humorális véralvadási rendszer aktivációja révén jön létre.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Vérrög · Többet látni »
Vörösvérsejt
pásztázó elektronmikroszkópos (PEM) képe A vörösvérsejt a vérben található alakoselemek egyike, feladatuk a légzési gázok, elsősorban az oxigén, kisebb részt a szén-dioxid szállítása.
Új!!: Szív- és érrendszeri betegségek és Vörösvérsejt · Többet látni »
