Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Szíria hadereje

Index Szíria hadereje

Szíria hadereje négy fő fegyvernemből áll: szárazföldi haderő, légierő, honi légvédelem és haditengerészet.

Tartalomjegyzék

  1. 26 kapcsolatok: Öbölháború, Bassár el-Aszad, BMP–1, BMP–2, BMP–3, BRDM–2, Damaszkusz, Hatnapos háború, Ka–27, Légvédelmi rakéta, Mi–24, MiG–19, MiG–21, MiG–23, MiG–25, MiG–29, R–11 (rakéta), Szíria, Szíriai polgárháború, SZ–125 Nyeva–M, SZ–75 Dvina, Szu–22, Szu–24, T–55, T–62, T–72.

Öbölháború

Az öbölháború 1991.

Megnézni Szíria hadereje és Öbölháború

Bassár el-Aszad

Bassár el-Aszad (Baššār al-Asad, arab betűkkel بشار الأسد; Damaszkusz, 1965. szeptember 11.) Szíria elnöke és a Baasz Párt főtitkára 2000 óta, az 1971-től haláláig szintén elnöki hivatalt betöltő Háfez el-Aszad fia és utódja.

Megnézni Szíria hadereje és Bassár el-Aszad

BMP–1

A BMP–1 (/ Bojevaja masina pehoti; magyarul: gyalogsági harcjármű) a Szovjetunióban az 1960-as évek első felében, a Cseljabinszki Traktorgyárban (CSTZ) Pavel Iszakov főkonstruktőr vezetésével kifejlesztett úszóképes gyalogsági harcjármű.

Megnézni Szíria hadereje és BMP–1

BMP–2

A BMP–2 (magyarul: gyalogsági harcjármű) második generációs szovjet gyalogsági harcjármű, melyet a BMP–1 utódaként fejlesztettek ki.

Megnézni Szíria hadereje és BMP–2

BMP–3

A BMP–3 (magyarul: gyalogsági harcjármű) a Szovjetunióban kifejlesztett úszóképes gyalogsági harcjármű.

Megnézni Szíria hadereje és BMP–3

BRDM–2

A BRDM–2 (oroszul Боевая разведывательная дозорная машина, magyarul „harci felderítő járőr jármű”) 4×4 hajtásképletű, gumikerekes, úszóképes páncélozott felderítő jármű, amely a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tag- és utódállamainak alapvető típusa lett.

Megnézni Szíria hadereje és BRDM–2

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Megnézni Szíria hadereje és Damaszkusz

Hatnapos háború

Az izraeli légierő tisztjei egy megsemmisült egyiptomi MiG–21-es mellett A hatnapos háború 1967.

Megnézni Szíria hadereje és Hatnapos háború

Ka–27

A Kamov Ka–27 (NATO-kódja: Helix) szovjet katonai helikopter, melyet a Szovjet Haditengerészet számára fejlesztettek ki és jelenleg Oroszországban, Ukrajnában, Vietnámban, Észak-Koreában, Kínában, Tajvanon és Indiában áll szolgálatban.

Megnézni Szíria hadereje és Ka–27

Légvédelmi rakéta

MIM–104 Patriot rakéta indítása FIM–43 Redeye kézi légvédelmi rakéta indítása A légvédelmi rakéta vagy föld-levegő rakéta olyan irányított rakéta, melyet légi célok, elsősorban repülőgépek, ritkábban helikopterek és rakéták elleni harcra használnak.

Megnézni Szíria hadereje és Légvédelmi rakéta

Mi–24

A Mi–24 a Szovjetunióban a Mil tervezőiroda által kifejlesztett, majd a Szovjet Légierőben 1976-ban szolgálatba állított harci helikopter.

Megnézni Szíria hadereje és Mi–24

MiG–19

A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az 1950-es években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult.

Megnézni Szíria hadereje és MiG–19

MiG–21

A MiG–21 (oroszul: МиГ–21; NATO-kódja: Fishbed) a Szovjetunióban, a Mikojan–Gurevics Tervezőirodában (OKB–155) az 1950-es évek második felében kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel, utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapultüléssel ellátott, egyszemélyes, elsősorban frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus.

Megnézni Szíria hadereje és MiG–21

MiG–23

A Mikojan–Gurjevics MiG–23 (Микоян–Гуревич МиГ–23) egyhajtóműves, változtatható szárnynyilazású harmadik generációs vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a MiG–21 repülőgépek leváltására.

Megnézni Szíria hadereje és MiG–23

MiG–25

A Mikojan–Gurjevics MiG–25 (Микоян–Гуревич МиГ–25) két hajtóműves, harmadik generációs, nagy sebességű elfogó vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban a Mikojan tervezőirodában (OKB–155) fejlesztettek ki, elsősorban az SR–71 Blackbird stratégiai felderítő és a sorozatgyártásra nem került XB–70 Valkyrie szuperszonikus nehézbombázó repülőgépek elfogására.

Megnézni Szíria hadereje és MiG–25

MiG–29

A MiG–29-es (oroszul: МиГ-29; NATO-kódja: Fulcrum) a Mikojan tervezőirodában (OKB–155) a szovjet honi légvédelem számára kifejlesztett kis hatótávolságú elfogó-vadászrepülőgép, amely korlátozottan földi célok támadására is alkalmas volt.

Megnézni Szíria hadereje és MiG–29

R–11 (rakéta)

Az R–11 (NATO-kódja: SS–1A, GRAU-kódja: 8A61) és az R–11M (NATO-kódja: SS–1B Scud A, GRAU-kódja: 8K11) szovjet harcászati-hadműveleti ballisztikus rakéta, melyet az 1950-es évek második felére fejlesztettek ki Viktor Makejev vezetésével az OKB–1 tervezőirodában, nagyrészt a zsákmányolt második világháborús német ballisztikus rakétákra (mindenekelőtt a V–2-re) alapozva.

Megnézni Szíria hadereje és R–11 (rakéta)

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Megnézni Szíria hadereje és Szíria

Szíriai polgárháború

A szíriai polgárháború 2011 márciusában kezdődött, eleinte kormányellenes demonstrációkkal, a tunéziai események hatására.

Megnézni Szíria hadereje és Szíriai polgárháború

SZ–125 Nyeva–M

Az SZ–125 Nyeva és Pecsora fix telepítésű, közép-hatómagasságú honi légvédelmi rakéta, melyeket az 1960-as évek elejére fejlesztettek ki a Szovjetunióban, a nagy hatómagasságú SZ–25 Berkut és SZ–75 Dvina rakéták kiegészítésére.

Megnézni Szíria hadereje és SZ–125 Nyeva–M

SZ–75 Dvina

Az SZ–75 Dvina (NATO-kódja: SA–2 Guideline) az 1950-es években kifejlesztett szovjet közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer.

Megnézni Szíria hadereje és SZ–75 Dvina

Szu–22

A Szu–17, a Szu–20 és a Szu–22 (NATO-kódja: Fitter) szuperszonikus, egyhajtóműves, változtatható nyilazású szárnyú harcászati vadászbombázó repülőgép-család, melyet a Szu–7 továbbfejlesztésével a OKB Szuhoj hozott létre a Szovjetunióban az 1970-es évek elejére, a szárazföldi csapatok harcának támogatására.

Megnézni Szíria hadereje és Szu–22

Szu–24

A Szu–24 (NATO-kódja: Fencer) a Szovjetunióban, a Szuhoj Tervezőirodában az 1960-as években kifejlesztett kétüléses, kéthajtóműves, változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép.

Megnézni Szíria hadereje és Szu–24

T–55

#ÁTIRÁNYÍTÁS T–54/55.

Megnézni Szíria hadereje és T–55

T–62

A T–62 az 1950-es évek végén a T–54-es közepes harckocsi leváltására kifejlesztett szovjet tank.

Megnézni Szíria hadereje és T–62

T–72

A T–72 Ural harckocsi, amelyet a Szovjetunióban terveztek az Uralvagonmas vállalatnál 1971-ben, és 2005-ig Oroszországban is gyártottak.

Megnézni Szíria hadereje és T–72