Tartalomjegyzék
27 kapcsolatok: Afrika, Állatok, Ázsia, Észak-Afrika, Budapest XVII. kerülete, Carl von Linné, Család (rendszertan), Duna–Tisza köze, Európa, Gerincesek, Gerinchúrosok, Glareola, Hirundo, Hortobágy (tájegység), Lilealakúak, Madarak, Madárdomb, Magyarország, Nagykunság, Nem fenyegetett faj, Rend (rendszertan), Rovarok, Szárny (biológia), Székicsérfélék, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Vörös lista.
- Glareola
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni Székicsér és Afrika
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Székicsér és Állatok
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Megnézni Székicsér és Ázsia
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Megnézni Székicsér és Észak-Afrika
Budapest XVII. kerülete
| név.
Megnézni Székicsér és Budapest XVII. kerülete
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Megnézni Székicsér és Carl von Linné
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Székicsér és Család (rendszertan)
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Megnézni Székicsér és Duna–Tisza köze
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Székicsér és Európa
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Székicsér és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Székicsér és Gerinchúrosok
Glareola
A Glareola a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Székicsér és Glareola
Hirundo
A Hirundo (villásfecske) a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Székicsér és Hirundo
Hortobágy (tájegység)
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.
Megnézni Székicsér és Hortobágy (tájegység)
Lilealakúak
A lilealakúak (Charadriiformes) a madarak osztályának egy rendje.
Megnézni Székicsér és Lilealakúak
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Székicsér és Madarak
Madárdomb
A Madárdomb Budapest városrésze a XVII. kerületben, modern, zöldövezeti villanegyed, mely a nagyméretű, belső többszintes, iker jellegű, de építészetileg és helyrajzilag is önálló családi házairól ismert elsősorban.
Megnézni Székicsér és Madárdomb
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Székicsér és Magyarország
Nagykunság
az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén terül el.
Megnézni Székicsér és Nagykunság
Nem fenyegetett faj
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.
Megnézni Székicsér és Nem fenyegetett faj
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Székicsér és Rend (rendszertan)
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Megnézni Székicsér és Rovarok
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Megnézni Székicsér és Szárny (biológia)
Székicsérfélék
A székicsérfélék (Glareolidae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Székicsér és Székicsérfélék
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Megnézni Székicsér és Természetvédelmi Világszövetség
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra.
Megnézni Székicsér és Tojás (biológia)
Vörös lista
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
Megnézni Székicsér és Vörös lista
Lásd még
Glareola
- Feketeszárnyú székicsér
- Glareola
- Hamvas székicsér
- Kövi székicsér
- Keleti székicsér
- Kis székicsér
- Madagaszkári székicsér
- Székicsér