64 kapcsolatok: Bács vármegye, Bánhorváti, Csáky Imre (bíboros), Gubasóczy János, Gyöngyös (település), Győr, I. Lipót magyar király, II. Rákóczi Ferenc, Ispán, Január 2., Július 28., Kalocsa, Kanonok, Katolicizmus, Kollonich Lipót, Kurucok, Május 22., Március 22., Március 29., Március 30., Máriavölgy (Szlovákia), Nagycenk, Nagyszombat (település), Október 16., Pados János, Pálos rend, Pécs, Püspök, Pozsony, Prépost, Radonay Mátyás Ignác, Róma, Sennyey István (veszprémi püspök), Sopron, Széchényi család, Széchényi Pál (egyértelműsítő lap), Szécsényi és hasonló családnevűek listája, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szeptember 15., Török hódoltság, Teológia, Veszprém, Veszprém vármegye, Veszprémi püspökök listája, Volkra Ottó János, 1637, 1642, 1643, 1645, 1649, ..., 1652, 1653, 1656, 1662, 1673, 1676, 1677, 1687, 1696, 1697, 1698, 1704, 1710, 1811. Bővíteni index (14 több) »
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Bács vármegye · Többet látni »
Bánhorváti
Bánhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Bánhorváti · Többet látni »
Csáky Imre (bíboros)
Gróf körösszegi és adorjáni Csáky Imre (Szepesi vár, 1672. október 28. – Szálkapuszta, Nagyvárad mellett, 1732. augusztus 28.) bíboros, kalocsai érsek, költő.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Csáky Imre (bíboros) · Többet látni »
Gubasóczy János
Gubasóczy János (Nagyszombat, ? – Bécs, 1686. április 10.) magyar főpap.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Gubasóczy János · Többet látni »
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Gyöngyös (település) · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Győr · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és I. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Ispán · Többet látni »
Január 2.
Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Január 2. · Többet látni »
Július 28.
Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Július 28. · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Kalocsa · Többet látni »
Kanonok
A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a káptalan tagja.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Kanonok · Többet látni »
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Katolicizmus · Többet látni »
Kollonich Lipót
Gróf kollegrádi Kollonich Lipót (Leopold Karl von Kollonitsch, Leopold Kolonič) (Komárom, 1631. október 26. – Bécs, 1707. január 20.) horvát–osztrák származású magyar gróf, 1685-től Győr püspöke, 1688-tól bíboros, 1691-től kalocsai, 1695-tól esztergomi érsek, 1692-től császári államminiszter, udvari kamarai elnök, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, az abszolutisztikus berendezkedés egyik legfőbb képviselője, az Einrichtungswerk című államszervezési reformjavaslat szerzője.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Kollonich Lipót · Többet látni »
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Kurucok · Többet látni »
Május 22.
Névnapok: Júlia, Rita + Annarita, Atos, Boáz, Bogárka, Bogdána, Emil, Fiametta, Julián, Juliána, Julianna, Juliánusz, Julilla, Julinka, Julitta, Júliusz, Renáta, Ritta, Román, Romána, Romina, Ugocsa, Ugron, Uljána, Zsüliett.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Május 22. · Többet látni »
Március 22.
Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Március 22. · Többet látni »
Március 29.
Névnapok: Auguszta + Augusztina, Baracs, Barancs, Bercel, Bertold, Bertolda, Cirill, Dioméd, Gerle, Jónás, Kirill, Lestár.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Március 29. · Többet látni »
Március 30.
Névnapok: Zalán + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Március 30. · Többet látni »
Máriavölgy (Szlovákia)
Máriavölgy (szlovákul Marianka, németül Marient(h)al, Mariathal, latinul Vallis Mariana) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Máriavölgy (Szlovákia) · Többet látni »
Nagycenk
Nagycenk nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Nagycenk · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Október 16. · Többet látni »
Pados János
Pados János (Dunaföldvár, 1820. június 21. – Nemestördemic, 1892. június 22.) római katolikus pap, orvos.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Pados János · Többet látni »
Pálos rend
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Pálos rend · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Pécs · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Püspök · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Pozsony · Többet látni »
Prépost
A prépost a katolikus egyház prelátusa, szentelése szerint áldozópap, rangja szerint a megyés püspök alárendeltje.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Prépost · Többet látni »
Radonay Mátyás Ignác
Radonay Mátyás Ignác (más formában Radanay Mátyás Ignác) (Dubravica Desinićka, Varasd vármegye, 1630 februárja – Pécs, 1703. április 3.) pécsi püspök.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Radonay Mátyás Ignác · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Róma · Többet látni »
Sennyey István (veszprémi püspök)
Báró Sennyey István (1627 – Veszprém, 1687. április 10.) veszprémi megyés püspök.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Sennyey István (veszprémi püspök) · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Sopron · Többet látni »
Széchényi család
Széchényi Ferenc dédapjának, II. Györgynek,http://www.szechenyiorokseg.hu/index.php/szechenyi-orokseg/szechenyi-istvan-emlekmuzeum/allando-kiallitasok/11-a-szechenyi-csalad-tortenete-es-szechenyi-istvan-elete A Széchényi-család története és Széchenyi István élete, szechenyiorokseg.hu a családi jelmondat: ''Ha Isten velünk, ki ellenünk?'' A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Széchényi család · Többet látni »
Széchényi Pál (egyértelműsítő lap)
*Széchényi Pál (1645–1710) kalocsai érsek.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Széchényi Pál (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Szécsényi és hasonló családnevűek listája
Ez a lista a Széchenyi, Széchényi, Szécsényi vezetéknevű nevezetes személyeket tartalmazza.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Szécsényi és hasonló családnevűek listája · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szeptember 15.
Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Szeptember 15. · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Török hódoltság · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Teológia · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Veszprém · Többet látni »
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Veszprém vármegye · Többet látni »
Veszprémi püspökök listája
Az egyik legősibb magyarországi püspökség, melynek székesegyházának alapításában Szent István felesége, Gizella is közreműködött.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Veszprémi püspökök listája · Többet látni »
Volkra Ottó János
Heidenreichsteini gróf Volkra Ottó János (Bécs, 1665. november 7. – Pozsony, 1720. december 19.) megyéspüspök.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és Volkra Ottó János · Többet látni »
1637
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1637 · Többet látni »
1642
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1642 · Többet látni »
1643
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1643 · Többet látni »
1645
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1645 · Többet látni »
1649
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1649 · Többet látni »
1652
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1652 · Többet látni »
1653
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1653 · Többet látni »
1656
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1656 · Többet látni »
1662
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1662 · Többet látni »
1673
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1673 · Többet látni »
1676
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1676 · Többet látni »
1677
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1677 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1687 · Többet látni »
1696
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1696 · Többet látni »
1697
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1697 · Többet látni »
1698
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1698 · Többet látni »
1704
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1704 · Többet látni »
1710
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1710 · Többet látni »
1811
Nincs leírás.
Új!!: Széchényi Pál (érsek) és 1811 · Többet látni »