Tartalomjegyzék
55 kapcsolatok: Acél, Aerodinamika, An–2, Örvény (fizika), B–1 Lancer, Boeing, Buran, Concorde, Convair 990, Csűrő, Dassault, Delta (betű), Első világháború, English Electric Lightning, F-104, Féklap, Fékszárny, F–111 Aardvark, F–14 Tomcat, F–16 Fighting Falcon, F–22, Felhajtóerő (aerodinamika), Fokker Dr.I, Hangsebesség, Harmadik generációs vadászrepülőgép, Helikopter, Hidroplán, Hiperszonikus, Junkers, Légellenállás, Légi utántöltés, Lökéshullám, L–13 Blaník, Második világháború, MiG–19, MiG–21, MiG–23, MiG–27, Panavia Tornado, Space Shuttle, Szénszál, Szu–22, Szu–24, Szu–47 Berkut, Szuperszonikus, Tengeralattjáró, Területszabály, Tu–134, Tu–144, Tu–160, ... Bővíteni index (5 több) »
Acél
Egy öreg bányafelvonó acélkötele Acélhíd Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz.
Megnézni Szárny (technika) és Acél
Aerodinamika
Mezőgazdasági repülőgép keltette örvény Az aerodinamika a hidrodinamika része, az áramló levegő, illetve más gázok törvényszerűségeit, az áramló gázban lévő test felületén ébredő erők keletkezését, változásait tanulmányozó tudomány.
Megnézni Szárny (technika) és Aerodinamika
An–2
Az An–2 (NATO-kódja: Colt) a második világháború után a Szovjetunióban, az Antonov tervezőirodában (OKB–153) kifejlesztett egymotoros, kétfedelű szállító-repülőgép, a világ legnagyobbja ebben a kategóriában.
Megnézni Szárny (technika) és An–2
Örvény (fizika)
Örvények Sikoku partjainál Az örvény áramló folyadékok vagy gázokban fellépő jelenség, melyben az áramló anyag egy része egy tengely körül körbefordul (ez a tengely akár lehet görbe vonalú is).
Megnézni Szárny (technika) és Örvény (fizika)
B–1 Lancer
A B–1 Lancer stratégiai nehézbombázó repülőgép, melyet a hetvenes években fejlesztettek az Amerikai Egyesült Államokban a B–52 Stratofortress nehézbombázók leváltására.
Megnézni Szárny (technika) és B–1 Lancer
Boeing
A The Boeing Company (röviden Boeing), ejtsd, egy amerikai multinacionális vállalat, amely repülőgépek, forgószárnyas légijárművek, rakéták és műholdak tervezésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik világszerte.
Megnézni Szárny (technika) és Boeing
Buran
A Buran (oroszul: Буран.
Megnézni Szárny (technika) és Buran
Concorde
Az Aérospatiale–BAC Concorde (a latin „concordia” kifejezésből, amelynek jelentése „egység”) az Air France és a British Airways által üzemeltetett szuperszonikus utasszállító repülőgép, amely – a szovjet Tupoljev Tu–144-es után – másodikként lépte át a hangsebességet a személyszállító gépek közül, illetve a második leggyorsabb utasszállító repülő a világon.
Megnézni Szárny (technika) és Concorde
Convair 990
A Convair 990 Coronado négyhajtóműves, keskenytörzsű sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, amelyet a Convair gyártott.
Megnézni Szárny (technika) és Convair 990
Csűrő
A csűrők működése Egy, a brüsszeli Királyi Katonai Múzeumban kiállított Griffon-motoros Spitfire. Jól látható a felfelé teljesen kitérített bal csűrőlap és annak kiálló belépőéle R–26SU Góbé'82 vitorlázó repülőgépen A csűrő a repülőgép egyik kormányfelülete, segítségével végzik a hossztengely körüli (orsózó) elforgatását.
Megnézni Szárny (technika) és Csűrő
Dassault
A Dassault cég (kiejtése kb. „dászó”) egy francia repülőgépgyár, amely katonai és személyszállító repülőgépek gyártásával foglalkozik.
Megnézni Szárny (technika) és Dassault
Delta (betű)
A delta (Δ δ) a görög ábécé negyedik betűje, a dh betű és hang.
Megnézni Szárny (technika) és Delta (betű)
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Szárny (technika) és Első világháború
English Electric Lightning
Az English Electric Lightning, későbbi nevén BAC Lightning második generációs harci repülőgép volt, melyet Nagy-Britanniában fejlesztettek ki és gyártottak.
Megnézni Szárny (technika) és English Electric Lightning
F-104
#ÁTIRÁNYÍTÁS F–104 Starfighter.
Megnézni Szárny (technika) és F-104
Féklap
MiG–23 vadászrepülőgép nyitott törzsféklapjai A féklap a repülőgépeknél használt ellenállás-növelő áramlásrontó szerkezet.
Megnézni Szárny (technika) és Féklap
Fékszárny
Airbus A320 repülőgép hátrasikló, kétszeresen réselt fékszárnya kiengedett helyzetben. A fékszárnyak előtt fölhajtott állapotban vannak a féklapok. A fékszárny olyan mozgatható felület a repülőgép szárnyainak kilépő élein, amely kiengedési fokozataitól függően egyre jobban növeli a szárnyak felhajtóerejét.
Megnézni Szárny (technika) és Fékszárny
F–111 Aardvark
Az F–111 Aardvark (Földimalac) az 1960-as évek közepén kifejlesztett, harcászati vadászbombázó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban a General Dynamics fejlesztett ki és gyártott.
Megnézni Szárny (technika) és F–111 Aardvark
F–14 Tomcat
Az F–14 Tomcat negyedik generációs, kéthajtóműves, szuperszonikus, változtatható szárnynyilazású vadászrepülőgép, melyet a Grumman fejlesztett ki az Amerikai Egyesült Államokban, az Amerikai Haditengerészet repülőgép-hordozóinak légvédelmére, az F–4 Phantom II és az F–8 Crusader repülőgépek leváltására.
Megnézni Szárny (technika) és F–14 Tomcat
F–16 Fighting Falcon
Az F–16 Fighting Falcon (Harci Sólyom) negyedik generációs, egy hajtóműves vadászbombázó repülőgép, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban a General Dynamics fejlesztett ki, jelenleg a cégegyesülések után a Lockheed Martin gyártja.
Megnézni Szárny (technika) és F–16 Fighting Falcon
F–22
#ÁTIRÁNYÍTÁS F–22 Raptor.
Megnézni Szárny (technika) és F–22
Felhajtóerő (aerodinamika)
Repülőgépre ható erők Az (aero)dinamikus felhajtóerő áramló közegbe helyezett testre ható erőnek az a komponense, mely merőleges az áramlás irányára.
Megnézni Szárny (technika) és Felhajtóerő (aerodinamika)
Fokker Dr.I
A Fokker Dr.I (Dreidecker) együléses, háromfedelű német vadászrepülőgép volt az első világháborúban.
Megnézni Szárny (technika) és Fokker Dr.I
Hangsebesség
F/A–18 látható) A hangsebesség a hanghullámok terjedési sebessége egy meghatározott közegben.
Megnézni Szárny (technika) és Hangsebesség
Harmadik generációs vadászrepülőgép
Amerikai F–14 Tomcat szuperszonikus repülés közben, teljesen hátranyilazott szárnyakkal Amerikai AV–8B Harrier II lebegés közben Szovjet MiG–23, szárnyai és törzse alatt tüzelőanyag-póttartályokkal és R–24, illetve R–60 légiharc-rakétákkal Indiai MiG–27-es, a MiG–23 vadászbombázó változata.
Megnézni Szárny (technika) és Harmadik generációs vadászrepülőgép
Helikopter
Bell 206 típusú helikopter Bell 206 típusú helikopter Kamov Ka-26 típusú növényvédelmi helikopter felszáll Fából készült röptető játék A helikopter olyan aerodinamikus légi jármű, amely motor segítségével forgatott szárnyakkal tudja önmagát a levegőbe emelni.
Megnézni Szárny (technika) és Helikopter
Hidroplán
DHC–2 Beaver ''vízi repülőgép'' A hidroplán, vagy vízi repülőgép olyan repülőgép, amely képes vízfelületről felszállni és oda leszállni.
Megnézni Szárny (technika) és Hidroplán
Hiperszonikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hiperszonikus áramlás.
Megnézni Szárny (technika) és Hiperszonikus
Junkers
A Junkers Flugzeug- und Motorenwerke AG német repülőgép- és repülőgépmotor-gyártó cég volt.
Megnézni Szárny (technika) és Junkers
Légellenállás
A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik.
Megnézni Szárny (technika) és Légellenállás
Légi utántöltés
HC–130P Hercules repülőgépéről KC–135R repülőgépről. A két gép még nem kapcsolódott össze Tornado GR.4 repülőgépe utántöltés közben S–3 Viking repülőgép légi utántöltő konténerrel, egy másik S–3-ast tölt fel tüzelőanyaggal KC–135 utántöltő berendezésének operátora egy F–16 utántöltése közben A légi utántöltés a repülőgép feltöltése tüzelőanyaggal repülés közben.
Megnézni Szárny (technika) és Légi utántöltés
Lökéshullám
A lökéshullám nagy sebességgel áramló gázban keletkező felület, amely mentén a mozgásjellemzők közül legalább egy ugrásszerűen változik.
Megnézni Szárny (technika) és Lökéshullám
L–13 Blaník
Cseh L–13 Blaník leszállás közben Az L–13 Blaník csehszlovák kétüléses kiképző vitorlázó repülőgép, amelyet 1957-től gyártott a kunovicei Let repülőgépgyár.
Megnézni Szárny (technika) és L–13 Blaník
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Szárny (technika) és Második világháború
MiG–19
A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az 1950-es években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult.
Megnézni Szárny (technika) és MiG–19
MiG–21
A MiG–21 (oroszul: МиГ–21; NATO-kódja: Fishbed) a Szovjetunióban, a Mikojan–Gurevics Tervezőirodában (OKB–155) az 1950-es évek második felében kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel, utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapultüléssel ellátott, egyszemélyes, elsősorban frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus.
Megnézni Szárny (technika) és MiG–21
MiG–23
A Mikojan–Gurjevics MiG–23 (Микоян–Гуревич МиГ–23) egyhajtóműves, változtatható szárnynyilazású harmadik generációs vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a MiG–21 repülőgépek leváltására.
Megnézni Szárny (technika) és MiG–23
MiG–27
A MiG–27 (cirill betűkkel: МиГ–27–NATO-kódneve: Flogger) szovjet vadászbombázó repülőgép, melyet az 1970-es években fejlesztettek ki a MiG–23-ból.
Megnézni Szárny (technika) és MiG–27
Panavia Tornado
A Panavia Tornado kéthajtóműves, szuperszonikus, változtatható szárnynyilazású harci repülőgép, melyet az Egyesült Királyság, Nyugat-Németország és Olaszország közösen fejlesztett ki az 1970-es évek elején.
Megnézni Szárny (technika) és Panavia Tornado
Space Shuttle
Columbia 1981. április 12-én, néhány másodperccel a hajtómű beindítása után.A külső üzemanyagtartályt kizárólag az első két repüléshez festették fehérre. A további küldetéseken ezt elhagyták, amitől láthatóvá vált a tartályt borító, rozsdaszínű-narancsos, habos állagú szigetelés.
Megnézni Szárny (technika) és Space Shuttle
Szénszál
Szénszálakból álló fonal Szénszálakból készült szövet A szénszálak (karbonszálak) és a velük rokon oxidált szálak napjaink igen fontos textilnyersanyagai közé tartoznak.
Megnézni Szárny (technika) és Szénszál
Szu–22
A Szu–17, a Szu–20 és a Szu–22 (NATO-kódja: Fitter) szuperszonikus, egyhajtóműves, változtatható nyilazású szárnyú harcászati vadászbombázó repülőgép-család, melyet a Szu–7 továbbfejlesztésével a OKB Szuhoj hozott létre a Szovjetunióban az 1970-es évek elejére, a szárazföldi csapatok harcának támogatására.
Megnézni Szárny (technika) és Szu–22
Szu–24
A Szu–24 (NATO-kódja: Fencer) a Szovjetunióban, a Szuhoj Tervezőirodában az 1960-as években kifejlesztett kétüléses, kéthajtóműves, változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép.
Megnézni Szárny (technika) és Szu–24
Szu–47 Berkut
A Szu–47 Berkut (Беркут, jelentése „szirti sas”), vagy korábbi fejlesztési nevén SZ–32, majd SZ–37 a OKB Szuhoj-nak Oroszországban, az 1990-es években kifejlesztett repülőgépe, technológiai demonstrátora.
Megnézni Szárny (technika) és Szu–47 Berkut
Szuperszonikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szuperszonikus repülés.
Megnézni Szárny (technika) és Szuperszonikus
Tengeralattjáró
''Akula osztály''ba) tartoznak. ''Los Angeles osztályú'' vadász tengeralattjárója '''(USS Greeneville)''' szárazdokkban. (Jól látható a jellegzetes szivar alak.) A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak.
Megnézni Szárny (technika) és Tengeralattjáró
Területszabály
A repülőgép keresztmetszetének területe közel azonos kell legyen a törzs különböző pontjain, hogy a transszónikus áramlási viszonyok miatt kialakuló légellenállás-növekedés kezelhető legyen A területszabály (angolul area rule) aerodinamikai képlet, amelyet az 1950-es évek elején a szuperszonikus sebességre képes sugárhajtású repülőgépek kifejlesztése során ismertek fel.
Megnézni Szárny (technika) és Területszabály
Tu–134
A Tu–134 (NATO-kódja: Crusty) a szovjet Tupoljev-tervezőiroda rövid- és közepes hatótávolságú járatokra tervezett sugárhajtású utasszállító repülőgépe.
Megnézni Szárny (technika) és Tu–134
Tu–144
A Tu–144 (NATO-kód: Charger) a világ leggyorsabb utasszállító repülőgépe, a Concorde-ot megelőzve a világon az első szuperszonikus utasszállító repülő.
Megnézni Szárny (technika) és Tu–144
Tu–160
A Tu–160 (NATO-kódja: Blackjack) a Szovjetunióban a Tupoljev-tervezőirodánál (OKB–156) az 1970-es években kifejlesztett, változtatható szárnynyilazású szuperszonikus stratégiai nehézbombázó.
Megnézni Szárny (technika) és Tu–160
Tu–22M
A Tu–22M (NATO-kódja: Backfire) két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt szuperszonikus, változtatható szárny-nyilazású, nagy hatótávolságú hadászati bombázó repülőgép, melyet a Szovjetunióban a Tupoljev-tervezőirodában (OKB–156) fejlesztettek ki.
Megnézni Szárny (technika) és Tu–22M
Vízszintes vezérsík
Boeing 737 felülnézete hagyományosan elhelyezett (sárgán villogó) vízszintes vezérsíkokkal. Eurofighter Typhoon: kacsaszárnyú repülőgép, melynél a vízszintes vezérsík a törzs elején van.
Megnézni Szárny (technika) és Vízszintes vezérsík
Vitorlázó repülőgép
DG–1000 vitorlázó repülőgép A vitorlázó repülőgép a levegőnél nehezebb, hajtómű nélküli, merevszárnyú repülőgép.
Megnézni Szárny (technika) és Vitorlázó repülőgép
X–29
A Grumman X–29 egy szuperszonikus kísérleti repülőgép, melyet az 1980-as években fejlesztettek ki az Egyesült Államokban, az F–5 Tiger II fődarabjainak felhasználásával.
Megnézni Szárny (technika) és X–29
XB–70 Valkyrie
Az XB–70 Valkyrie szuperszonikus nehézbombázó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek.
Megnézni Szárny (technika) és XB–70 Valkyrie